Kirgizisztán fővárosa, Biskek adott otthont a Türk Államok Szervezetének (angolul: Organization of Turkic States) 11. csúcstalálkozójának. A biskeki esemény során, amelynek témája „A türk világ megerősítése: Gazdasági integráció, fenntartható fejlődés, digitális jövő és biztonság mindenkinek” volt, a szervezet mindegyik tagországának államfője és a megfigyelő országok vezetői is jelen voltak. A találkozón több kulcsfontosságú határozat aláírása mellett a résztvevők elfogadták a Türk Világ Chartáját.
A Türk Államok Szervezete, mint integrációs szövetség nem jelenik meg olyan gyakran a sajtó címlapjain, mint más, a közép-ázsiai régió országait érintő szervezetek, mint az Eurázsia Gazdasági Unió vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Mindezek ellenére bár a szervezet geopolitikai és gazdasági szempontból is a háttérben működik, ez nem jelenti azt, hogy regionális szinten a Türk Államok Szervezete ne lenne egy formálódó és egyre meghatározóbb integrációs erő.
A Biskekben aláírt hét kulcsfontosságú dokumentumok között szerepelt a Török Államok Szervezete 11. csúcstalálkozójának nyilatkozata, amely felvázolta a találkozó legfontosabb eredményeit, valamint a Türk Világ zöld jövőképéről szóló állásfoglalást, amelynek célja a régió egységes, fenntartható jövőjének előmozdítása. Egy másik fontos határozat az úgynevezett Biskeki nyilatkozat volt, melynek értelmében Biskek 2025-ben a szervezet digitális fővárosává válik, amely döntés háttere egyúttal tükrözi a szervezetnek a digitális átalakulásra és a technológiai innovációra való összpontosítását. Továbbá a találkozó során a szervezet tagjai elfogadták az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a türk világ legfelsőbb rendjével történő kitüntetéséről szóló határozatot is, amely elismeri Budapestnek (Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek) a Magyarország és a türk nemzetek közötti kapcsolatok erősítéséhez való hozzájárulását.
Emellett hivatalosan elfogadták a Türk Világ Chartáját, amely mind a tagok, mint pedig a külvilág számára szilárd üzenete annak, hogy a szervezet tagjainak közös, hosszútávú és középtávú tervei egyaránt vannak, melyek irányába elköteleződés is mutatkozik. Emellett pedig a Türk Államok Szervezetének főtitkárhelyettes kinevezéséről szóló határozat és az állandó képviselők megválasztásáról szóló alapokmány aláírása is egy nemcsak jelképes lépés volt Biskekben, hanem megerősítette a szervezetnek azt az identitását, amely a szervezetet továbbra is a türk nyelvű világ közös fejlődésének platformjaként képzeli el.
Végül az ülés során elfogadták a szervezet zászlajának és szimbólumainak kialakításáról és használatáról szóló határozatot, amely a szervezet egységét és kollektív identitását szimbolizálja. Az újratervezett szervezeti szimbólumok kiemelik a türk világ egymás közötti kulturális és történelmi kapcsolatait, amely a türk népek közös gyökereit jelképező hagyományos színeket és mintákat tartalmaz.[1]
Emellett az is kiderült, hogy a következő csúcstalálkozóra 2025-ben Azerbajdzsánban kerül sor. Ugyanakkor a tagországok arról is megállapodtak, hogy jövőre Magyarországon tartanak egy informális csúcstalálkozót. Az ülés végén, amelynek során a szervezet elnöki tisztségét Kazahsztánról Kirgizisztánra ruházták át, az államfők aláírták a biskeki csúcstalálkozóról szóló nyilatkozatot.
A biskeki ülés, mint a jubileumi asztanai értekezlet folytatása?
Az asztanai csúcs szerves része és egyben témája, az a Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök által elmondott gondolat volt, amely értelmében a türk államoknak aktívabban kell integrálódniuk ahhoz, hogy észrevehető erővé váljanak a világ színterén, ennek érdekében pedig közös cél kell, hogy legyen a türk népek közötti együttműködés elmélyítése, melynek egyik mottója a „TURKTIME!” (Türk korszak!) volt. A kifejezés egy mozaikszó, amely nyolc prioritást foglal össze: Hagyományok (Traditions), Egyesülés (Unification), reformok (Reforms), tudás (Knowledge), bizalom (Trust), befektetések (Investments), közvetítés (Mediation), energia (Energy).
Középpontban a tudásalapú gazdaság létrehozása
A biskeki találkozó lényegét tekintve az asztanai, jubileumi, 10. ülés tematikájának volt a folytatása. A kirgiz fővárosban elhangzott felszólalások alapján a szervezet országai a „TURKTIME!” mottó mentén a modern tudásalapú gazdaság kritikus fontosságát hangsúlyozták, s azt, hogy a szervezet országainak mielőbb egy tudásalapú gazdaságra kell áttérniük. A szervezet tagországainak elnöki felszólalásaiból kiolvasható volt – különösen az üzbég elnök, Shavkat Mirziyoyev szavai utaltak erre – , hogy a szervezet életében a jövőbetekintő cél kell hogy legyen az oktatás minőségének javítása, a digitális technológiák (digitalizáció) előmozdítása, valamint az úgynevezett „negyedik ipar” körébe tartozó képzések minőségének javítása.
Bár az irányvonal jó, ugyanakkor kérdés, hogy ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása mennyire lesz kivitelezhető a szervezet országain belül. Tény azonban az is, hogy a Türk Államok Szervezetében lévő országok számára a tudáslapú gazdaságra történő átállás hatalmas lökést jelentene a gazdasági prosperáció irányába.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A zászló kék és fehér színei a tisztaságot, a hagyományt és a hatalmas sztyeppét szimbolizálják, erőt, harmóniát és örökkévalóságot idézve. A zászlón egy nyolcszögű csillag is látható, amely az útmutatást és a bölcsességet jelképezi, valamint egy negyven sugarú nap, amely a fényt, a nyitottságot és az életerősséget jelképezi. Ezek a szimbólumok közös értékeket és közös jövőképet is jelképeznek. A zászlóban a félhold és a csillag – amely egyben a türk államiság szimbóluma is – a növekedést, a törekvést és a fejlődést testesíti meg, elősegítve a rokonság és a kulturális kapcsolatok érzését.