2025. június 17-én Kazahsztánban, Asztanában megrendezett második Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hangsúlyozta a Kína és a régió közötti kapcsolatok erősödését. Az esemény jelentős mérföldkő volt a Kína–Közép-Ázsia együttműködési keret megszilárdításában, az Örök Jószomszédi Kapcsolatok, Barátság és Együttműködés Szerződés aláírásával. A csúcstalálkozó az Asztana Nyilatkozat aláírásával zárult, amely megerősítette Kína elkötelezettségét a közép-ázsiai kapcsolatok erősítése iránt.
A csúcstalálkozó keretében számos kísérő rendezvény is zajlott, többek között az Közép-Ázsia – Kína energia elnevezésű energiafórum, a Közép-Ázsia – Kína Humanitárius Csereprogram Fórum, a második Közép-Ázsia – Kína Ipari és Befektetési Együttműködési Fórum, valamint a Közép-Ázsia–Kína üzleti tanács ülése. Ezek a találkozók az energia-, kereskedelem- és kulturális együttműködést helyezték előtérbe, tükrözve Kína mélyülő befolyását a régióban.
Ugyanakkor a csúcstalálkozón a közép-ázsiai államok vezetői megfogalmazták a Kínával való együttműködés prioritásait. Kazahsztán olyan projekteket emelt ki, mint a közös teherszállító terminál létrehozása a Kaszpi-tengeri Kuryk kikötőjében, az együttműködés a nukleáris energia és a mesterséges intelligencia területén, valamint a nemzetközi kiberbűnözés elleni küzdelem. Kirgizisztán a biztonságra, a közlekedésre, az e-kereskedelemre, az energiára és az idegenforgalomra helyezte a hangsúlyt. Tádzsikisztán az ipari fejlesztést, a kereskedelmet, az élelmezésbiztonságot és a zöld gazdaság kezdeményezéseit tartotta prioritásnak. Üzbegisztán eközben Afganisztán további integrációját szorgalmazta a régióba, és egy „elektronikus selyemút” kereskedelmi platform létrehozását, valamint egy „Közép-Ázsia–Kína ipari és infrastrukturális övezet” nevű hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta.
Az asztanai találkozó során Kína elnöke, Xi Jiping beszédében öt fő pontot vázolt fel, amelyek meghatározzák Kína jövőbeli elképzeléseit a Közép-Ázsiával való kapcsolataira vonatkozóan. Ezek:
- Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás a két fél részéről
- Az együttműködés struktúrák fejlesztése
- Biztonsági struktúra létrehozása, amely hosszú távú békét biztosít
- A kulturális és humanitárius kapcsolatok megerősítése
- A regionális nemzetközi rend megvédése
Ugyanakkor Xi elnöke szerint Kína készen áll arra, hogy megossza legújabb technológiai eredményeit Közép-Ázsiával, előmozdítsa a digitális infrastruktúra kommunikációját, bővítse az együttműködést a mesterséges intelligencia területén, és új gyártási tevékenységeket indítson.
Emellett kiemelt prioritásként szerepelt a biztonsági együttműködés, amelynek keretében Kína elkötelezte magát a közép-ázsiai védelmi és bűnüldözési kapacitások modernizálásának támogatására. A kulturális kapcsolatok erősítése szintén fontos szempont volt, Xi több kínai kulturális központ, egyetemi fiókintézmény és nyelvtanfolyam létrehozását javasolta Közép-Ázsiában. Hangsúlyozta továbbá az oktatási csereprogramok fontosságát a szorosabb kapcsolatok kialakítása érdekében.
Ugyanakkor az asztanai találkozó egyik fő célja egyértelműen Kína pozícióinak megerősítése Közép-Ázsiában, különösen az Egyesült Államokkal való kapcsolatok esetleges eszkalációja szempontjából, mivel Peking Közép-Ázsiával egyfajta gazdasági stabilitást szeretne biztosítani arra az esetre, ha a Washingtonnal való kapcsolatok tovább romlanának egy vámháború vagy szélsőséges esetben egy forróháború keretében, amelyre a régió energiahordozókban (kőolaj, földgáz) és különböző, a moderntechnológia számára elengedhetetlen földfémekben és ritkaföldfémekben gazdag geológiája megfelelő. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy az Oroszországgal való történelmi és a Törökországgal való kulturális kapcsolat ellenére Kína az elmúlt három évben jelentősen megerősítette pozícióit Közép-Ázsiában.
Emellett az Örök Jószomszédi Kapcsolatok, Barátság és Együttműködés Szerződés aláírásával. a globális versenyben Kína erős szövetségek kialakítására törekszik Közép-Ázsiában, egy olyan régióban, ahol egyre élesebbé válik a küzdelem a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésért és a geopolitikai befolyásért. Ugyanis ebben a kontextusban az utóbbi időben a nyugati országok külpolitikai aktivitása is egyre jobban érzékelhetővé vált. Nemrégiben Georgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a régióba látogatott.
Ugyanakkor a jelentős urán-, olaj- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkező Közép-Ázsia stratégiai jelentőségű Kína számára, mivel biztosítja a legfontosabb szárazföldi exportútvonalakat Európa irányába. Mindazonáltal azt is érdemes megjegyezni, hogy a kínai elnök mostani kazahsztáni látogatása már a harmadik volt 2020 óta Kazahsztánban, ami arra enged következtetni, hogy az ország és Közép-Ázsia is különleges jelentőségét foglal el Kína jelenlegi és jövőbeli külpolitikájában.
Emellett 2023-tól Kína lett Kazahsztán legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve Oroszországot, annak ellenére, hogy Kazahsztán és Kirgizisztán továbbra is tagjai a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak, amely működése az ukrajnai háború miatt a gyakorlatban „lelassult”. 2022-ben és 2023-ban is a kínai áruk exportja öt közép-ázsiai országba több mint 40%-kal nőtt, amivel párhuzamosan pedig a kínai Huawei és a BYD vállalatok bővítették jelenlétüket a régió piacain, amely tendencia a találkozót követően mégjobban felgyorsulhat, mivel még idén a kínai East Hope Group vállalat egy több mint 12 milliárd dollár értékű nagyszabású ipari projekt megvalósítását tervezi Közép-Ázsiában.[1]
A közép-ázsiai országok gazdasági növekedésének és fejlődésének egyik kulcsa a logisztika és a vasúti közlekedés fejlesztése, melyről az asztanai találkozón is szó esett. A csúcs során Kína megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy aktívan dolgozik azon, hogy vasúti közlekedését összekapcsolja Közép-Ázsia vasúti hálózatával ezzel is fenntartva/megerősítve gazdasági dominanciáját a Közép-Ázsiával folytatott árukereskedelemben, ezáltal közvetlen kapcsolatot biztosítva magának egy formálódó Középső Kereskedelmi Folyosóval (Middle Corridor), valamint az Észak-Dél kereskedelmi folyosóval.
Közép-ázsiai szakértők gyakran érvelnek azzal, hogy a térségnek nincs más választása, mint szoros kapcsolatokat ápolni óriási szomszédjával. Annak ellenére, hogy a régió országai elszeretnék kerülni, hogy bármely nagyhatalom (Kína, Oroszország, Egyesült Államok) uralkodóvá váljon a régióban, a közép-ázsiai országokra jellemző úgynevezett „többvektoros” megközelítés a gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek bizonyul a számukra, noha eddig számos eredményt is elértek.
Az asztanai találkozó megerősítette azt a benyomást, hogy Kína biztosította a közép-ázsiai országokkal korábban folytatott hosszabb távú gazdasági kapcsolatait. Azonban a regionális és globális nagyhatalmakkal (Kína, Oroszország, India, Törökország) közvetlen és távolabbi szomszédságban álló Közép-Ázsia országainak saját gazdasági prioritásaik mellett továbbra is a régióban jelenlévő nagyhatalmak közötti egyensúlyozás, a regionális identitás megőrzése, valamint a formálódó egységes külpolitikai stratégia megerősítése és fejlesztése a cél.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A projekt egy évi 1 millió tonna fémtermelő alumíniumgyár építését irányozza elő. A projektet a Kazakh Invest állami befektetési társaság koordinálja.