Miközben a világ Donald Trump amerikai elnöknek az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való találkozójára készül addig Közép-Ázsiában remény és kérdések egyvelege egyaránt övezi a találkozót. Donald Trump már korábban jelezte, hogy az ukrajnai tűzszünet biztosítása az elsődleges prioritása a találkozónak és súlyos következményekkel fenyegette Moszkvát, ha nem hajlandó leállítani az ukrajnai harci eseményeket.
A közép-ázsiai országok számára ugynis az alaszkai találkozó során elért bármilyen megállapodás akár fegyverszünet, akár a tárgyalások megszakadása alapvető hatással lehet régió gazdaságaira és stratégiai számításaikra, tekintve azt, hogy a 2022 óta tartó háború és annak következményei már alapvetően megváltoztatták Közép-Ázsia stratégiai helyzetét, felgyorsítva a régió gazdasági és politikai diverzifikációját, ami sok szempontból a közép-ázsiai országoknak az Oroszországtól, hanem is eltávolodását, de bizonyos függőségek csökkentéséhez vezetett.
Közép-ázsiai álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban
Mind az öt közép-ázsiai ország kormánya hivatalosan semleges álláspontot foglal el az ukrajnai konfliktusban. A 2022. március 2-i ENSZ-közgyűlése során, amely elítélte az ukrajnai háborús cselekedetet és Oroszországot agresszornak ismerte el Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartózkodott, míg Üzbegisztán és Türkmenisztán nem szavazott. Hasonló álláspont mentén a későbbi ENSZ határozatok során is Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is tartózkodó állásponton maradt, míg Türkmenisztán továbbra sem adott állásfoglalást a kérdésben. Ugyanakkor konzekvensen egyik közép-ázsiai ország sem ismerte el Oroszország ukrajnai területi igényét.
Mindazonáltal a 2022 júniusában tartott Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén Kassym-Jomart Tokajev Kazahsztán elnöke kvázi állami területként jellemezte az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népi Köztársaságokat és elutasította azok függetlenségének elismerését. Miközben Asztana – és mások is a régióban – nyilvánosan megerősítette, hogy betartja az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat, azzal a kitétellel, hogy minden körülmények között továbbra is elsőbbséget élveznek saját gazdasági érdekei.
Közép-Ázsia területileg legnagyobb országa mellett Üzbegisztán is hasonló – nevezzük kiegyensúlyozott és semleges álláspontnak – hozzáállást tanúsított és tanúsít ma is az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelve, hogy Taskent elismeri Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, ugyanakkor nem ismeri el a Luhanszki és Donyecki Népi Köztársaságokat.
Kirgizisztán az ukrajnai események ellenére is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Moszkvával, miközben tartózkodik a háborúval kapcsolatos összes fontos ENSZ-határozat megszavazásától. Sadir Japarov elnök kijelentette, hogy az országa semleges álláspontot tart fenn, és hogy az Oroszországba irányuló kirgiz export csupán civil jellegű, bár itt érdemes kiemelni, a kereskedelmi és reexport adatok tekintetében mindig vannak és voltak is sötét foltok a kirgiz-orosz kapcsolatokban. Mindezen kirgiz kijelentések ellenére 2025 januárjában az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonkezelő Hivatala szankciók kijátszásának elősegítése miatt megjelölte a kirgiz Keremet Bankot, mint a konfliktust támogató intézményt és gyakorlatilag befagyasztotta a bank amerikai vagyonát és megtiltotta az amerikai állampolgároknak, hogy üzleti tranzakciókat bonyolítsanak vele. A vagyon befagyasztás és a „fekete listára” való kerülése oka az volt, hogy amerikai tisztviselők azt állították, hogy 2024 nyara óta a Keremet Bank segítette az orosz pénzintézeteknek, köztük a Promsvyazbanknak, mint az orosz védelmi szektor egyik szereplőjének a nemzetközi tranzakcióit, amely 2022 eleje óta amerikai szankciók hatálya alatt állt. Az amerikai pénzügyminisztérium lépésére pedig a Keremet Bankra vonatkozó döntését követően több kirgiz bank, köztük a Bakai Bank, a Demir Bank, az Optima Bank és maga a Keremet is korlátozta vagy felfüggesztette az orosz intézményekkel folytatott tranzakciókat.
Tádzsikisztán az ukrajnai konfliktus kapcsán hivatalosan nem nyilvánult meg, csupán általános békefelhívásokat és a politikai és diplomáciai úton történő megoldás keresésére irányuló erőfeszítéseket szorgalmazott. 2025. februárjában ugyan a tádzsik Befektetési és Állami Vagyonkezelési Állami Bizottság elnöke, Sulton Rakhimzoda megerősítette, hogy hivatalos levelet kapott az Egyesült Államoktól, amelyben Washington sürgette a Tádzsikisztánban működő több orosz vállalat, köztük a Gazpromneft-Tajikistan[1] (az ország egyik legnagyobb üzemanyag-szállítójának) szankcionálását.
Türkmenisztán következetesen tartja magát alkotmányában rögzített „örök semlegesség” politikájához, amelyet az ENSZ 1995-ben is jóváhagyott. Az amerikai kongresszus 2023-as jelentése szerint ez a gyakorlatban külpolitikai izolacionizmusként nyilvánul meg. Miközben elkerüli a nemzetközi konfliktusokba – többek között az ukrajnai háborúba – történő megnyilatkozásokat, Türkmenisztán stabil energiaexport-útvonalak biztosítására törekszik, Európával és Kínával, valamint a közép-ázsiai régió szomszédos országaival. Például egy 2025 februárjában megkötött megállapodás értelmében földgáz szállítását kezdi meg Törökországba Iránon keresztül.
A konfliktus gazdasági következményei a közép-ázsiai országok számára
Az ukrajnai háború Közép-Ázsia országait erősen érintette és első lépésként a régiós energia- és élelmiszerárak emelkedését váltotta ki. 2022 végére a közép-ázsiai országokban a medián infláció 15,9%-ra emelkedett, ami 20 éves csúcsot jelent, és amelyet az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedése okozott. Ugyanakkor a kőolaj- és földgázárak jelentős szerepet játszanak Közép-Ázsia gazdasági egyensúlyának alakulásában. Az olyan termelő országok, mint Kazahsztán, profitálnak a magas árakból, míg az importőrök, például Kirgizisztán és Tádzsikisztán, magasabb költségekkel kell szembenézniük. 2025 márciusában az olajárak hirtelen bezuhantak, a Brent nyersolaj ára hordónként körülbelül 7 dollárral, 70 dollárra esett vissza, mivel a befektetők bizalma gyengült a globális gazdasági kilátások és az OPEC+ geopolitikai feszültségek ellenére a termeléscsökkentés enyhítéséről szóló hírek miatt.
Emellett a régió országai számára a pénzátutalások továbbra is fontos gazdasági kapcsolatot jelentenek. Közép-Ázsiából több millióan munkavállaló dolgozik jelenleg is Oroszországban, és a hazautalt pénzük elengedhetetlen egyes országokban (Tádzsikisztán és Kirgizisztán) a belföldi fogyasztás számára. Kirgizisztánba 2025 első felében csaknem 1,367 milliárd dollár értékű utalásérkezett Oroszországból, ami 16%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest.
Szankciók, vámok, kereskedelem
Oroszország ukrajnai inváziója óta a Kelet-Nyugat irányú kereskedelem egyre nagyobb hányada került átirányításra Közép-Ázsián keresztül. Megjelentek a háttérkereskedelem, az elektronikai és gépipari termékek és más kettős felhasználású áruk közép-ázsiai közvetítőkön keresztül Oroszországba történő reexportjának esetei.
Mindemellett Oroszország kazahsztáni és kirgizisztáni importja 2022 óta megugrott. Kirgizisztán exportja Oroszországba 2022-ben 250%-kal, Kazahsztáné 39%-kal, Üzbegisztáné pedig 77%-kal nőtt 2021 és 2023 között. Mindeközben a háború felgyorsította a Közép-folyosónak (Middle Corridor), mint az Oroszországot elkerülő alternatív útvonal kialakulását. A szállított áruk mennyisége a 2021-es körülbelül 600 000 tonnáról 2022-ben 1,5 millió tonnára ugrott, majd ez a szám 2024 első 11 hónapjában 4,1 millió tonnára emelkedett.
Jelenleg az Egyesült Államok Közép-Ázsiára vonatkozó vámtarifái 10%-os alapvámot tartalmaznak a Kirgizisztánból, Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból és Türkmenisztánból származó exportra, míg Kazahsztán 2025. augusztus 1-je óta 25%-os vámmal szembesül. Mivel azonban Kazahsztán Egyesült Államokba irányuló exportjának nagy része – például az kőolaj, az urán és az ezüst – mentesül a vám alól. Ugyanakkor a régió egészét tekintve a vámok valószínűleg nem fogják felborítani a teljes kereskedelmi forgalmat, de átirányíthatják a szállítási láncokat a régióból különösen, ha az Egyesült Államok meglépi az Oroszországgal kapcsolatos másodlagos vámok bevezetésére vonatkozó fenyegetését.
Újrarendezés, háború vagy béke
A tűzszünet vagy a békeszerződés valószínűleg stabilizálná a regionális, közép-ázsiai energia- és élelmiszerárakat és csökkentené a másodlagos szankciók kockázatát, megerősítené Közép-Ázsia pragmatikus politikáját, ugyanakkor lehetővé tenné a régió számára, hogy az újonnan kialakított közlekedési folyosók kihasználásával és új befektetési lehetőségek vonzásával megerősítse kereskedelmi és közvetítő híd szerepét.
Bár a Középső Kereskedelmi Folyosó elsősorban a folyamatos kazah–török beruházásoknak köszönhetően továbbra is politikai támogatást élvező, korszerűsített alternatívaként maradhat fenn. Ugyanakkor Közép-Ázsia számára egy esetleges béke az orosz-ukrán háborúban azt is jelentené, hogy a regionális kereskedelem, ha lassan is, de normalizálódik, melynek keretében sok szállítmányozó várhatóan visszaterelheti majd forgalmának egy részét az olcsóbb, nagyobb kapacitású északi útvonalra, amely érinti Oroszországot, valamint orosz szempontból az ukrajnai helyzet rendezése új nyomást gyakorolhat Közép-Ázsiára, bár ebben az esetben Kína régiós befektetései és infrastrukturális vezető szerepe a régióban Moszkva számára jelentős nehézségeket fog okozni. Ezzel szemben egy hatalmi és geopolitikai átrendeződés pedig akár fel is gyorsíthatja a régió eltávolodását Oroszországtól, és erősítheti az együttműködést a nyugati országokkal, Törökországgal és Kínával.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Az orosz Gazprom Neft leányvállalataként a Gazpromneft Tajikistan az ország domináns energiaellátója, benzinkutakat üzemeltet és az üzemanyag-elosztó hálózatának jelentős részét ellenőrzi.