Nagyköveti teaszalon Eurázsiában – 1. Dél- és Észak-Korea összefoglaló és videó

A Budapesti Corvinus Egyetem Eurázsia Központ elindította a legújabb „Nagyköveti teaszalon Eurázsiában” című előadássorozatát, amelynek keretében Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója Dr. Csoma Mózessel, Magyarország Dél- és Észak-Koreába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével, neves Korea-szakértővel beszélgetett.

Dr. Csoma Mózes nagykövet a bevezetésben kiemelte, hogy Dél-Korea „Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere a régióban”, ráadásul a két ország „nagyjából azonos súlycsoportba tartozik” és természeti adottságaik is hasonlóak. Magyarország számára az, amit a Koreai Köztársaság az 1960-as évektől kezdve napjainkig elért, mindenképpen követendő példa. Nem mellékes, hogy 1989-ben hazánk „volt az első ország a régióból, aki felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával”, erre a koreaiak mind a mai napig emlékeznek. Észak-Koreával kapcsolatban a nagykövet kifejtette, hogy 2019-ben adta át megbízólevelét Phenjanban, de egyetemi oktatóként már korábban is megfordult az országban, így rendelkezik személyes tapasztalattal az észak-koreai rendszerrel kapcsolatban. Amint azonban megfogalmazta, akkreditációja Phenjanba, csupán „szimbolikus jelentőséggel bír, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok tényleges tartalommal nem rendelkeznek, Magyarország számára a kizárólagos partner Dél-Korea”.

A dél-koreai gazdaság meggyőző teljesítményét tekintve, egyben a siker titkát illetően, Csoma Mózes nagykövet két fő összetevőt nevezett meg: az egyik a fegyelmezettség, ami a konfuciánus értékrendbe tartozó országokra jellemző, hogy „a lakosság nagy része követi a kijelölt célokat, normákat”, például a gazdasági modernizáció viszonylatában; a másik a „tudásalapú társadalom, vagyis, hogy a megszerzett tudásnak nagy tisztelete van” az országban. A fiatalok számára fontos cél a jóhírű középiskolákban, majd pedig egyetemeken való tanulás, később pedig a családi tulajdonú nagyvállalatoknál való elhelyezkedés, melynek érdekében a család jelentős anyagi áldozatokra is hajlandó. Dél-Koreában határozottan úgy gondolják, hogy „a legjobb befektetés a tudás”, ez pedig Magyarország számára is követendő példa lehet.

Arra a felvetésre válaszul, hogy milyenek a dél-koreai gazdaság kilátásai a két nagyhatalom, Kína és Japán árnyékában, a nagykövet kijelentette, hogy az 1990-es évektől számítva „az ország egyensúlyozásra kényszerül elsősorban Japán és Kína ill. Kína és az USA között”.  Amíg az Egyesült Államok az ország legfontosabb szövetségese, Kína az első számú gazdasági partnere. Időközben a dél-koreai gazdaság Japánnak is jelentős versenytársává vált, elég, ha csak az autóiparra, vagy az elektronikára gondolunk.

Az eurázsiai korszakkal és Dél-Korea lehetséges jövőbeni szerepével kapcsolatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a dél-koreaiak az eurázsiai régió szerves részének tekintették magukat, az összetartozást pedig tovább erősítheti – a 20. század elejéhez hasonlóan – a Koreai-félszigeten áthaladó vasútvonal is, amelynek megvalósulása esetén a dél-koreai termékek a szárazföldön keresztül akár 10 nap alatt megérkezhetnek Európába. Az új lehetőségek ellenére viszont Szöul továbbra sem szándékozik kilépni az amerikai érdekszférából, ugyanis a lakosság nagy része a történelmi tapasztalataira építve nem szeretne kínai érdekszférába kerülni, mert úgy tartja, hogy az 1950-es évektől számítva az ország fejlődése, sikeressége, az USA támogatásához köthető.

Az amerikai-kínai kapcsolatok várható alakulásával kapcsolatban a Biden adminisztráció alatt a szakértő úgy fogalmazott, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Phenjan „olyan provokációt hajt végre, amire mindenki odafigyel”, ugyanis az észak-koreai tárgyalási taktika része, hogy nagy feszültség generálását követően mutatkozik hajlandónak a tárgyalásokra. Ebben az esetben természetesen Szöul mindent meg fog tenni a közvetítés érdekében. Csoma nagykövet összességében úgy értékelte a helyzetet, hogy a status quo megváltozására nagyon kevés az esély, arra csupán „valamilyen természeti katasztrófa, esetleg a kontrollálhatatlan Covid helyzet és a nemzetközi szankciók együttes hatásaként”, Észak-Korea belső stabilitásának megroppanása esetén kerülhetne sor.

A beszélgetés során természetesen a koronavírus járvány dél-koreai kezelése is szóba került, Csoma Mózes véleménye szerint „a koreai társadalom meghatározó része példásan kezelte a helyzetet”. A lakosság fegyelmezettsége kiemelendő, „a társadalom 99%-a betartja a kormány utasításait”. Az oltási kampány februárban vette kezdetét, ami elsősorban az idősekre és a krónikus betegekre koncentrál, de komoly energiákat mozgósítanak a megbetegedettek kezelése érdekében, hiszen például az új gyógyszerek kifejlesztése prioritást élvez, ezzel együtt „a hatóságok alapvetően a megelőzésre helyezik a hangsúlyt”.

Ezt követően áttekintették a magyar-dél-koreai kapcsolatokat is, amelyből megismerhettük, hogy 2019-ben Dél-Koreából érkezett a legtöbb külföldi befektetés Magyarországra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban nyilatkozta, hogy a 2019-es beruházások nyomán a dél-koreai vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, így 2019-ben Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, ami világosan mutatja a keleti nyitás sikerét, tehát a koreai cégeket fokozottan érdekli Magyarország. Ezzel kapcsolatban a nagykövet arra is rámutatott, hogy Magyarországon már 1989-től számítva fontos szerepet töltenek be a koreai vállalatok, amelyeket az „országunk kedvező geopolitikai helyzete és jó infrastruktúrája” is vonz, ezzel együtt „a magyar munkavállalók kedvező munkakultúrával rendelkeznek”, amit szintén nagyra értékelnek a dél-koreai vállalatok. Ami azonban még fontosabb, hogy a koreai fél elismeréssel beszél hazánknak a kutatás és fejlesztés területén elért eredményeiről, így a jövőben az együttműködés erre a területre is kiterjedhet.

Arra a kérdésre, hogy mennyire ismerik Magyarországot a koreai emberek és mi jut eszükbe a magyarokról, Csoma Mózes kiemelte, hogy az idősebb korosztály számára egyértelműen az „1956-os forradalom, míg a fiatalabbak esetében már a turisztikai élmények a meghatározóak”. Pozitívum, hogy a magyar filmek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Dél-Koreában, ennek érdekében a szöuli Magyar Kulturális Intézet is komoly erőfeszítéseket tesz. Szintén a kapcsolatokat erősíti a Budapest-Szöul közvetlen repülőjárat megindulása is 2019-től a lengyel LOT légitársaságnak köszönhetően. A magyar kultúrával is egyre több dél-koreai kerül kapcsolatba, miközben a hazánkban tanuló koreai egyetemi hallgatók létszáma is folyamatosan növekszik főleg a művészeti és orvosi területeken.

Magyarországon szintén terjed a koreai kultúra, a diplomata szerint a soft power megerősítésére tudatosan épít a dél-koreai kormányzat, a sikertörténetük pedig számunkra is tanulságos, néhány dolgot „saját soft powerünk építése érdekében is felhasználhatnánk”.

Zárásként a szöuli missziónk vezetője hangsúlyozta, hogy az új eurázsiai korszaknak Magyarország és Dél-Korea is nyertese lehet és személy szerint bízik benne, hogy „egyszer még dél-koreai termékek vasúton eljuthatnak Magyarországra”, miközben visszafelé magyar mezőgazdasági termékek, elsősorban élelmiszerek érkeznek majd a félszigetre.

A beszélgetés teljes egészében visszanézhető:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: