A magyar választások visszhangja az eurázsiai országok sajtójában

A magyarországi internetes lapok számos sajtószemlét közöltek a 2022. április 3-án megtartott magyarországi választások visszhangjáról, ezek a cikkek azonban hagyományosan a Nyugat felé „fordulva” az angol és döntően német, francia sajtót tekintették át. Az Eurázsia Központ küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon az átfogó tájékozódáshoz és ebben az esetben a hiányzó térségekből származó információkkal segítse az olvasót. Ezért alábbiakban egy ilyen sajtószemle olvasható a teljesesség igénye nélkül.

Keleti reakciók

Putyin orosz elnök az elsők között gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek pártja győzelméhez a   parlamenti választásokon. Putyin bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy “a nehéz nemzetközi helyzet ellenére a kétoldalú partnerségek további fejlesztése teljes mértékben megfelel Oroszország és Magyarország népeinek érdekeinek”.

Li Keqiang kínai miniszterelnök április 4-én gratulált magyar kollégájának, Orbán Viktornak miniszterelnöknek választási győzelméhez. Li üzenetében hangsúlyozta, hogy mivel Kína és Magyarország mély, hagyományos barátságot ápol, kétoldalú kapcsolataik az elmúlt években magas szintű fejlődésen mentek keresztül. Leszögezte, hogy Kína továbbra is kész együttműködni Magyarországgal ennek a lendületnek a fenntartására, a kölcsönös stratégiai bizalom további erősítésére és a gyakorlati együttműködés minden területen való elmélyítésére, hogy a kíni-magyar átfogó stratégiai partnerséget magasabb szintre emeljék. Emellett Wang Yi kínai államtanácsos és külügyminiszter első külföldi vezetőként gratulált telefonhívás keretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a választást követően Twitteren gratulált Orbán Viktornak a győzelemhez, egyúttal úgy fogalmazott, hogy örömmel várja a további együttműködést a magyar kormánnyal „a szoros és baráti India-Magyarország kapcsolatok további erősítése érdekében”. Az indiai sajtóban döntően az AFP tudósításai köszönnek vissza, nem nélkülözve a győztessel szembeni kritikát sem, de a választási eredmények mellett hosszabb elemzés is megjelent a magyar politikai helyzetről, amely az EU és a magyar kormány közötti vitás kérdések vizsgálatára is hangsúlyt fektetett. Habár a korábbi választásokkal ellentétben Európa legrégebbi hivatalban lévő kormányfője előzetesen az egyesült ellenzék személyében komoly kihívóra számíthatott, az eredmények végül nem igazolták a közvéleménykutatási adatokat és a Fidesz döntő győzelmet aratott. 

A délkelet-ázsiai térségben a sajtó nem kísérte kiemelt figyelemmel a magyar országgyűlési választásokat, mindössze azok eredményéről közölt összefoglalást. A beszámolók kiemelték a győzelem jelentőségét, Orbán Viktor politikájának népszerűségét, valamint összefoglalták a kampányban elhangzott legfőbb állításokat és ellenérveket.

A magyar választások a kaukázusi és a közép-ázsiai sajtóban

A magyarországi választást a közép-ázsiai és kaukázusi országok is figyelemmel követték. A legtöbb közép-ázsiai ország vezetője, úgy mint Shavkat Mirzijojev üzbég és Szadir Zsaparov, kirgiz államfő, Ruszlan Kazakbajev kirgiz külügyminiszter vagy Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev is gratulált és köszöntötte a magyar miniszterelnököt és sikeres kormányalakítást kívánt neki.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett magyar kormánypárt fölényes győzelme a közép-európai régióval foglalkozó közép-ázsiai és kaukázusi kutatókat, politológusokat és szakértőket is nagy meglepetésként érte. A magyar közvéleménykutatásokat elemezve hazánk régiójával foglalkozó közép-ázsiai szakértők is úgy vélekedtek, hogy a kormánypárt nyerni fog, de nem tudja megtartani az alkotmányos többségét a magyar országgyűlésben.

A magyarországi választásokkal kapcsolatban a közép-ázsiai országokra jellemző volt, hogy meglehetősen pontosan nyomon követték az eseményeket. Már a választás éjszakáján és másnap reggelén is tudósítást adtak a magyarországi választások eredményeiről.

A választási kampánnyal kapcsolatban a közép-ázsiai sajtó a magyar miniszterelnök által „stratégiai nyugalomnak” nevezett politikáját emelte ki, s azt a tényt, hogy az Orbán-kormány e narratívája vonzónak bizonyult a magyarok számára, amit a választáson kapott szavazatok mennyisége is alátámasztott. Ezenkívül mind a kaukázusi, mind a közép-ázsiai sajtótermékek említést tettek a magyar kormánynak az ukrajnai menekültekkel kapcsolatos politikájáról és a Magyarországra érkezett menekültek létszámáról is.

A választások eredményével kapcsolatban az online és írott sajtó is kérdésként veti fel, hogy a májusra megalakuló új magyar kabinet számára a következő négy évben a legfőbb kihívás az lehet, hogy miként tudja majd az ország gazdaságát és a világgazdaságban betöltött helyzetét stabilizálni egy közelgő világgazdasági válság előtt.

Arab sajtó a magyar választásokról

A török Anadolu Agency arab nyelvű cikkében leírták, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan gratulált a magyar miniszterelnök győzelméhez. Erdoğan elmondta, hogy a választási győzelem tovább erősíti a kétoldalú kapcsolatokat, és kedvező eredményeket hoz a magyar emberek számára.

Az egyiptomi Shorouknews közölte, hogy az egyiptomi elnök, Abd el-Fattáh esz-Szíszi gratulált Orbán Viktornak a választásokon elért győzelméhez. A köztársasági elnökség hivatalos szóvivője közölte: a győzelem azt tükrözi, hogy a magyar választók mennyire bíznak Orbán Viktor víziójában és abban, hogy a következő ciklusban továbbra is vezetni tudja az országot. Az egyiptomi elnök méltatta az erős egyiptomi-magyar baráti kapcsolatokat, valamint azoknak az elmúlt időszakban a különböző területeken elért fejlettségi szintjét, kifejezve Egyiptom törekvését ezek elmélyítésére és erősítésére.

A katari „Al Jazeera” angol nyelvű oldala leírta, hogy miután a kampányt beárnyékolta a szomszédos ukrajnai háború, a Fidesz győzelme sokkal nagyobb volt, mint azt a közvélemény-kutatások sugallták. Az Al Jazeera szerint az ukrajnai orosz invázió arra kényszerítette a magyar miniszterelnököt, hogy megmagyarázza az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatott évtizedes üzleti kapcsolatait, a kampányban azonban meggyőzte a választópolgárokat arról, hogy az Európai Unióval való viszony javítását ígérő hatpárti ellenzéki szövetség háborúba sodorhatja az országot. Ezt követően a cikk főként az ellenzéki, valamint a magyar kormányt kritizáló álláspontokat ismerteti.

Ezen túlmenően a szavazás eredményéről folyamatosan beszámoltak a különböző arab nyelvű híroldalak, mint például az „Independent Arabia”, a „France24 Arabic, az „Al Khaleej”, az „Elaph”, a „The Times of Israel Al Arabiya”, az „Al Ain”, az „Al Ittihad”  és az „Al Jarida” is.

Összességében elmondható, hogy a nyugati sajtóval ellentétben a fent említett sajtóforrások – azoktól a kivételektől eltekintve, amikor globális sajtóügynökségek anyagait használták fel – alapvetően semleges, leíró jellegűen írtak a magyarországi választásokról, a választások eredményeit a bilaterális kapcsolatok fényében és így döntően pozitív hangnemben elemezték.

Az elemzést készítette: Eurázsia Központ munkatársai

Leave a Reply

%d bloggers like this: