Eurázsiai Hírszemle 2022/16. hét

Az Eurázsia Központ 2022/16. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Fokozódik a magyar-török együttműködés

A magyar-török kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az elmúlt időszakban, mind a gazdasági, mind a stratégiai vonatkozásokat tekintve. A két ország jelentősen fokozta az egymással való kereskedelmét, és Magyarország többször is kinyilvánította, hogy számára Törökország kiemelt fontosságú partner. Ezt híven tükrözik azok a befektetések és együttműködések, amelyeknek az utóbbi időben lehettünk tanúi, de az sem elhanyagolható tény, hogy egyre gyakoribbak az államfői és miniszteri szintű vizitek, melyeken rendkívül fontos döntések és megegyezések születnek. Ha csak a gazdaságra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy Törökország a világ egyik leggyorsabban növekvő országa, és jó eséllyel néhány éven belül a legnagyobb piacgazdaságok egyike lesz, ami miatt érdemes lehet kihasználnunk a benne rejlő lehetőségeket. Törökország gazdasága 11%-kal nőtt 2021-ben, ami a leggyorsabb növekedési ütem a G20-országok között. A londoni székhelyű Standard Chartered multinacionális banki és pénzügyi szolgáltató cég jóslata szerint Törökország 2030-ra a világ ötödik legnagyobb gazdaságává válik. A PwC gazdasági tanácsadó vállalat elemzésében pedig azt olvashatjuk, hogy Törökország gazdasága 2030-ra felülmúlja Olaszországét, és a hét legnagyobb feltörekvő piacgazdaságok egyike lesz.

A gazdaság mellett Törökország az energiabiztonságot és az illegális migráció elleni küzdelmet tekintve is megkerülhetetlen tényező, amiért a törökökkel való együttműködés számunkra jelentős nyereséggel járhat. A magyar-török kereskedelmi forgalom rekordot döntött tavaly, és a 4 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom 15%-os növekedést jelentett a 2020-as évhez képest. A Törökországba irányuló magyar export tavaly 2,5 milliárd dollárt tett ki, ez pedig 21%-os növekedést jelent.

Ami a két ország közötti kulturális relációkat illeti, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából 2024-ben egy közös kulturális év megrendezésével fognak megemlékezni, de sok más projekt is a magyar-török kulturális összeköttetéseket hivatott erősíteni. Példának okán 2014 óta működik az Isztambuli Magyar Kulturális Intézet, míg Budapesten a hasonló funkciót betöltő Yunus Emre Intézet. Mindkét intézmény elhivatottan dolgozik egymás kultúrájának megismertetésén.

Friss fejlemény, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. április 19-én a török fővárosba utazott, hogy meglátogassa egy új nagykövetség leendő háromezer négyzetméteres építési területét, a Törökországgal való kapcsolatok erősítésének jegyében. Szijjártó Péter kint tartózkodása alatt többek között török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğlu-val is tárgyalt a török fővárosban, Ankarában, majd a találkozót követően közös sajtótájékoztatót tartottak.

A külügyminiszter elmondta, hogy a magyar külpolitika számára mindig is kiemelt szempont volt a Magyarország és Törökország közötti együttműködés, és ez tovább fog fejlődni a jövőben. Szijjártó azt is elmondta, hogy szerinte a kormányon lévő pártok nagy választási győzelme egyértelmű garancia arra, hogy Törökország a jövőben is előkelő helyet fog elfoglalni Magyarország külpolitikájában. A magyar külügyminiszter beszéde során elhangzottakból három rendkívül fontos témát emelhetünk ki:

1. A török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğlu-val tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az ukrajnai háború okozta gazdasági és biztonsági kihívások rávilágítottak a stratégiai partnerség továbbfejlesztésének fontosságára. Magyarország nagyra értékeli Törökország szerepét a felek közötti közvetítésben és a béketárgyalások előmozdításában.
2. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet további támadásokat tervez Európában, ami okán a határvédelem és az illegális migráció elleni fellépés jelentősége felértékelődik. „Nem engedünk be illegális migránsokat Magyarországra, és ebben Törökországnak is kulcsszerepe van” – mondta, és felszólította az EU-t, hogy a Törökországgal való „alkudozás” helyett fizesse ki a teljes összeget, amit Ankarának ígért az illegális bevándorlók távoltartásáért.
3. Arra is kitért, hogy Törökország a földgázszállítás fontos csomópontjává vált. Megerősítette, hogy a hazánknak történő oroszországi energiaszállítás a szerződésben rögzített menetrend szerint folyik, és ebben kiemelt szerepe van Törökországnak is, ugyanis a szóban forgó útvonalon napi tízmillió köbméter földgáz érkezik.

Çavuşoğlu pedig Törökország és Magyarország „mély barátságáról és stratégiai partnerségéről” beszélt, hozzátéve, hogy a bilaterális kapcsolatok minden területen fejlődnek, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Magyarország tevékeny támogatója Törökország EU-csatlakozási folyamatának.

Fontos fejlemény, hogy Çavuşoğlu és Szijjártó letette Magyarország új ankarai nagykövetségének alapkövét. „Kezdődik az új, 3000 négyzetméteres nagykövetségi épület építése Ankarában” – jelentette be Szijjártó Péter Facebook-oldalán, ahol egy fotót is megosztott az építkezésről. Azt is közölte, hogy az épületet várhatóan a 2023-as év közepén fogják átadni. A magyar külügyminiszter továbbá megjegyezte, hogy amióta a tárca élére került, Magyarország megduplázta a Törökországban szolgálatot teljesítő diplomatái számát, és ennek további növelését irányozta elő.

További fontos bejelentéseket is tett a magyar külgazdasági és külügyminiszter Törökországban:

• „Budapest és Ankara a még szorosabb együttműködés érdekében operatív munkacsoportot hozott létre a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés fokozására.
• A háború miatt a kamionos teherforgalom most még inkább felértékelődött, ezért 50 török vámtiszt dolgozik a török kamionosok által leginkább használt határátkelő pontokon a magyar-román, illetve a magyar-szerb határszakaszokon.
• Ugyancsak a háború okozta helyzetben a kelet-nyugati vasúti szállítások részben ellehetetlenültek, részben pedig rendkívüli kihívásokkal néznek szembe, így török-bolgár-szerb-magyar együttműködés keretében a közlekedésért felelős miniszterek vasúti munkacsoportot hoznak létre.
• Elősegítendő a török befektetéseket, a kormány 14 milliárd forintos támogatásban részesíti a török Sisecam nagyvállalat kaposvári beruházását, amely mintegy 100 milliárd forintos fejlesztés keretében 320 új munkahelyet hozz létre Somogy megyében.
• Ezzel párhuzamosan a magyar Medicor vállalat kormányzati támogatással orvosi berendezéseket gyártó üzemet épít Törökországban.
• Végül pedig kormányzati program keretében segítjük a magyar vállalatok török piacra való belépését az erőművek építése, a vízgazdálkodás és nyomdaipar területén, ami mellett a magyar Eximbank 105 millió eurós hitelkerettel kész támogatni a további magyar-török vállalatközi együttműködéseket.”

Ahogy láthattuk, egyre intenzívebb magyar-török kooperációról számolhatunk be, mely viszony garantáltan tovább fog erősödni a közeljövőben. Együttműködésünk olyan területeket érint, mint a kereskedelem, a befektetések, a védelempolitika és az energiabiztonság, de a kulturális relációkat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az Ankarában 2023 közepére elkészülő csaknem háromezer négyzetméteres nagykövetségi épület is a különleges kapcsolatot tükrözi. Jól megfigyelhető, hogy a kihívások csak tovább fokozzák a kialakult szoros viszonyt. Az orosz-ukrán háborút követően megjelenő biztonsági problémák ráébresztették a magyar és a török felet arra, hogy létfontosságú a stratégiai partnerség fejlesztése, és mindkét ország vezetése leszögezte, hogy a konfliktus békés rendezésében érdekeltek. Törökország ennek elérése érdekében aktív szerepet vállal, amit a magyar kormány is támogat.

Az elemzést készítette: Tárik Meszár