2022. május 6-án a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja második alkalommal tartotta meg „Eurázsia Hajnala” című konferenciáját, amelynek keretében a plenáris ülésen az eurázsiai régió neves szakemberei, mint Dr. habil. Salát Gergely neves Kína-szakértő, Hidasi Judit professor emerita, Dr. P. Szabó Sándor, az NKE tanszékvezetője tartottak előadást. A plenáris ülést követően angol és magyar nyelvű szekciókban mutathatták be MA és Ph.D. hallgatók kutatási eredményeiket.
A konferencián kiemelt szerepet kapott az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat második száma. Az Eurázsia Központ gondozásában megjelenő tudományos folyóirat célja egy nemzetközileg elismert tudományos közösség megteremtése, amely multidiszciplináris megközelítésben az egész eurázsiai kontinenst érintő kérdésekkel foglalkozik. Emellett lehetőséget kíván biztosítani a különböző tudományágak képviselői között kibontakozó szakmai párbeszédre, az eltérő nézőpontok ütköztetésére és ezen keresztül választ keres a 21. század nemzetközi rendszerének kihívásaira.
Az Eurázsia Szemle második számának tematikáját az a Kelet-Ázsia adta, amely 1,6 milliárd összlakosságával (hagyományosan a szárazföldi Kínát, Japánt, Észak- és Dél-Koreát és Mongóliát sorolják ide) a világ népességének 20,5%-át adja, emellett Kína, Japán és Dél-Korea jóvoltából egyben a gazdasági „csodák” földje is. A lapszám középpontjában az a Kína áll, amely a világgazdaság fontos központja és a globális politika egyik főszereplője, emellett a világ legnépesebb állama is. Az Eurázsia Szemle második számának előszavát Salát Gergely egyetemi docens, az Eurázsia Szemle főszerkesztő-helyettese írta. A tanulmánykötetben több, a térséget jól ismerő kiváló kutató is publikálta tanulmányát. Vörös Zoltán egyetemi adjunktus, a 21. századi kínai geopolitikai törekvéseket elemzi, arra a kérdésre keresve választ, hogy milyen céljai lehetnek Kínának az átalakuló világrendben. P. Szabó Sándor tanszékvezető és Horváthné Varga Polyák Csilla kutató közös tanulmánya azt mutatja be, hogy a pandémia éveiben hogyan változott a kínai export. Horváth Levente igazgató úr tanulmányában pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy Kína egyfajta trójai falóként használja-e a kelet- és közép-európai országokat, illetve ezen belül a visegrádi négyeket, feltételezett nagypolitikai törekvéseinek érvényesítésére, vagy éppen ez inkább az eredeti kínai célok sajátos, nyugati értelmezése. A megjelenő lapszámban továbbá betekintést kapunk a nagyhatalmi versengés egy új kulcsterületére is, az Északi-sarkvidékre. A témát Zoltai Alexandra kutató vázolja fel, akinek tanulmányából kiderül, hogy az Antarktisszal kapcsolatban Kínának milyen törekvései vannak.
A kelet-ázsiai tematikus számból nem maradhat ki a régió többi országai sem. Hidasi Judit professzor asszony tanulmánya azokra a japán társadalmi problémákra keresi a választ, amelyek az ország gazdaságát és geopolitikai súlyát is befolyásolják. Obrusánszky Borbála nagykövet asszony történelmi elemzése a zűrzavaros mongóliai vallásüldözés időszakáról ad részletes beszámolót. Mezei Tibor kutató a „koreai csodát” vizsgálva azt elemzi, hogy melyek azok a sajátos gazdasági jellemzők, amelynek során Dél-Korea csúcstechnológiai óriássá vált. Dövényi Zoltán professzor és Nagy Miklós Mihály a hadtudomány kandidátusa, írásában a két világháború közötti német geopolitika eurázsiai képéről kialakult eszméibe ad betekintést. Emellett a lapszám könyvajánló rovatában két, kelet-ázsiai témával foglalkozó könyv is ismertetésre kerül, melyek témája a térség diplomáciatörténetével és ritkaföldfémek geopolitikai szerepével foglalkozik.
Az Eurázsia Szemle bemutatójának az Eurázsia Központ székhelye adott otthont. A plenáris ülést követően az Eurázsia Központ által szervezett angol és magyar nyelvű PhD konferenciára is sor került. A rendezvényen a tanulmánykötet aktuális szerzői mellett a téma és a térség iránt érdeklődők is szép számban képviseltették magukat. Mind a könyvbemutatót, mind az azt követő PhD konferenciát a szerzők, előadók és a jelenlévők közötti kötetlen párbeszéd és érdemi vita jellemezte.
Galéria:
Köszönet – várjuk a nyomtatott folytatást. (Az első számot ma kaptam kézhez egy MKBT rendezvényen: érdekes írások, illeszkedő képek, talán bizony az oroszországi megújítandó, és kevesebbet a bankelnökünkből…)