A jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben (afganisztáni helyzet és az orosz-ukrán háború) miatt az egész világnak példátlan biztonsági kihívásokkal kell szembesülnie. A világ geopolitikai átrendeződése, a növekvő energiaárak és a változó világgazdasági dinamika mellett kiemelten fontos a jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három közép-ázsiai országot (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) érintő munkakörútja is rávilágított arra, hogy hazánk kiemelt jelentőséget tulajdonít a közép-ázsiai országokkal létrejött gazdasági együttműködéseknek.
A magyar delegáció többnapos közép-ázsiai körútjának első állomása Nur-Szultánba vezetett, ahol Szijjártó Pétert Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev fogadta. A nur-szultáni találkozón szó esett a kazah-magyar stratégiai partnerség kereskedelmi, gazdasági és kulturális fejlesztéseiről. Kazahsztánba 2005 óta 269 millió dollár értékben érkeztek befektetések Magyarországról. A magyar külügyminiszterrel történő találkozón Tokajev arra hívta fel a figyelmet, hogy Kazahsztánban majdnem harminc magyar cég működik, köztük olyanok, mint a MOL, a Richter Gedeon, amelyek kiemelt helyet foglalnak el a kazah gazdaságban. A találkozó során a kazah elnök tájékoztatta Szijjártó Péter külügyminisztert az országban zajló politikai és gazdasági reformokról, az „Új-Kazahsztán”[1] gazdasági projekt aktuális helyzetéről, valamint az alkotmánymódosításokról szóló népszavazás előkészületeiről.
Kazahsztáni munkalátogatása során Szijjártó Péter külügyminiszter találkozott Muhtar Tleuberdi kazah külügyminiszterrel, akivel a kazah export Magyarországra irányuló diverzifikálásával kapcsolatos tárgyalásokat folytatott. Tleuberdi szerint a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, aminek bizonyítéka az is, hogy a koronavírus járvány ellenére tavaly 23,2%-kal nőtt a Kazahsztán és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem, ami így elérte a 138,7 millió dollárt. Az áruexport Kazahsztánból Magyarországra 15,4 millió dollárt, a magyar export Kazahsztánba pedig 123,3 millió dollárt tett ki.
Rövid látogatása során Szijjártó Péter hangsúlyozta Kazahsztánnak a magyar külkereskedelemben betöltött fontos szerepét és elmondta, hogy az utóbbi időben Magyarország növelte a Kazahsztánból származó kőolaj beszerzést, ami azt jelenti, hogy jelenleg Magyarország kőolaj vásárlásainak 16%-át Kazahsztán fedezi. A munkalátogatás végén Tokajev, kazah miniszterelnök bejelentette, hogy a közeljövőben Orbán Viktor meghívására Magyarországra látogat.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter közép-ázsiai országokat érintő munkakörútjának második állomása Kirgizisztán volt. Itt részt vett a Biskekben megrendezett kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködésekkel foglalkozó Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács második ülésén, amely találkozón a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap jövőbeli terveivel kapcsolatban is egyeztetést folytatott. A tárgyalások eredményeként a kirgiz és a magyar fél abban állapodott meg, hogy a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap tőkéjét a jelenlegi 16 millió dollárról fokozatosan 50 millió dollárra emelik. Az ülésen további megállapodás született egy Budapest – Biskek – Budapest repülőjárat indításáról.
Kirgizisztáni hivatalos látogatása keretében Szijjártó Péter további megbeszéléseket folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, Jeebek Kulubajev kirgiz külügyminiszterrel, melyen Szijjártó Péter és Szadir Zsaparov hansúlyozta, hogy a 2021-es kétoldalú kirgiz-magyar kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 12 millió dollárt.
A biskeki látogatás eredményeként további két dokumentum aláírására is sor került. Az egyik meghatározza a Kirgizisztán és Magyarország 2022-2025 közötti kétoldalú együttműködés ütemtervét. A másik dokumentum pedig egy a 2022-2025 közötti időszakra szóló memorandum, amely a két ország kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai együttműködését segíti elő.
Szijjártó Péter és a magyar delegáció munkakörútjának harmadik, s egyben utolsó közép-ázsiai állomása Üzbegisztán volt, ahol Taskentben a magyar küldöttség részt vett az Üzbég-Magyar Gazdasági Együttműködési és Kormányközi Bizottság ülésén. A megbeszélésen megvitatták a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi együttműködéseknek az aktuális kérdéseit. A megbeszélések egyik fő területe a nukleáris energetika kérdése volt. Ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter jelezte, hogy az Üzbegisztánban tervezett újabb atomerőmű magyar hűtési technológiával épülhet meg. E projekt keretösszege pedig hozzávetőlegesen 300-400 millió euró lesz. Emellett Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországon képezhetik az üzbég atomenergetikai szakembereket, amit az is elősegít, hogy Magyarország az eddigi 100 helyett mára 170 ösztöndíjasnak tud képzést biztosítani a magyar felsőoktatásban. A tárgyaláson résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar cégek és bankok sikeres projekteket valósítanak meg Üzbegisztánban. Ezenkívül megállapodás született a tudományos szféra terén történő kapcsolatok elmélyítéséről. A taskenti munkalátogatás végén a magyar és az üzbég delegáció aláírt egy, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramról szóló kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint egy Magyarország és Üzbegisztán közötti turisztikai együttműködési szándéknyilatkozatot is.
Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben. Szijjártó Péter külügyminiszter közép-ázsiai munkakörútja megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a keleti nyitás politikáját. Az elmúlt időben bebizonyosodott, hogy ennek a külgazdasági lépésnek igenis van relevanciája. Magyarország közép-ázsiai jelenléte a magyar gazdaság számára is kiemelt jelentőséggel bír. A magyar cégek régiós szerepvállalása pedig tovább fokozza az ázsiai gazdasági kapcsolatok elmélyítését.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Új Kazahsztán-egy átfogó gazdaságfejlesztési, politikai, gazdasági és társadalmi reform program, melyet a 2022 januári kazahsztáni események egyenes következménye.
Fontos és hasznos a három országgal, különösen Kazahsztánnal az évtizedes kapcsolat-rendszerünk bővítése – szakmai gyakorlatomban ez immár a Keleti Nyitás harmadik hulláma. Remélem a projektek sikerét. Praktikusan hiányolom, hogy beszúrásban/lábjegyzetben nem kapcsoltak friss ország/makrogazdasági tájékoztatókat…(Korábban ezt elvártuk a külügyesektől, de az ország-elemzőktől is).
Tisztelt Kun Attila!
Köszönjük az észrevételt és javaslatot. Ez csak egy rövid elemzés volt. Temészetesen a jövőben készülünk friss ország/makrogazdasági elemzésekkel is.