Az Eurázsia Központ 2022/25. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
BRICS Csúcstalálkozó – hogyan tovább?
A 14. BRICS Csúcstalálkozón Xi Jinping kínai elnök mellett Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Jair Bolsonaro brazil elnök vett részt. A találkozónak, noha csak virtuális keretek között, Kína adott otthont. Amellett, hogy a BRICS országoknak lehetőségük nyílt a nyugati országok uralta intézményeken kívüli gazdasági stratégiák megvitatására, a találkozó ismét megmutatta, hogy bár Oroszország elszigetelődött a Nyugattól, a világ többi része továbbra is nyitott az Oroszországgal való üzleti együttműködésre. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló BRICS-országok a világ népességének közel 42 százalékát, a földterület 26 százalékát és a GDP 25 százalékát adják. Így tehát nagymértékben hozzájárulnak a globális növekedéshez és a feltörekvő gazdaságok képviselőiként a BRICS országok továbbra is motorként is hajtják a világgazdaságot. A gyorsan változó nemzetközi helyzet azonban jelentős kihívások elé állítja a BRICS országok közötti együttműködést. Amint azt a csúcstalálkozón hangsúlyozták, a BRICS most az együttműködésre összpontosít, különösen a dél-dél közötti együttműködésre, a magas színvonalú partnerségek kialakítására és a globális fejlődéshez való folyamatos hozzájárulásra.
A június 22-én tartott BRICS Üzleti Fórumon tartott vitaindító beszédében, Xi Jinping megismételte a Kína által javasolt Globális Biztonsági Kezdeményezés és a Globális Fejlesztési Kezdeményezés végrehajtásának szükségességét a közös, átfogó, együttműködő és fenntartható megvalósítás jegyében. Xi aggodalmát fejezte ki a világ előtt álló növekvő kihívások, például a Covid-19 világjárvány és a biztonsági problémák, valamint a lassú gazdasági fellendülés és a globális fejlődés visszaesés miatt. Xi rávilágított, hogy az elmúlt évszázadban az emberiségre a két világháború és a hidegháború sötét árnyéka vetült, ezek a tragédiák pedig azt sugallják, hogy a hegemónia, a csoportpolitika és a blokkosodás nem hoz békét vagy biztonságot; csak háborúkhoz és további konfliktusokhoz vezetnek. Megjegyezve, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy újabb figyelmeztető a világ számára, Xi szerint a katonai szövetségek kiterjesztésére és az egyes országok saját biztonságuk keresésére irányuló kísérlete mások kárára, csak biztonsági dilemma elé állítja a világot. Arra buzdította a világ országait, hogy utasítsák el a zéró összegű játékot, és közösen szálljanak szembe a hegemonizmussal és a hatalmi politikákkal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy érdeklődéssel fogadta a csoport által kínált gazdasági lehetőségeket, akár az indiai üzletláncok oroszországi megnyitásáról, akár a kínai ipari import növeléséről szóló tárgyalásokat. Putyin szerint a csoporttal folytatott kereskedelem 38%-kal nőtt 2022 első negyedévében. Hozzátette, hogy a BRICS hamarosan egy lépéssel tovább léphet, ha kihívás elé állítja az amerikai dollárt, és létrehozza saját nemzetközi tartalékvalutáját, amely a tagországok valutakosarára épülne. Putyin beszédében elmondta, hogy Oroszország továbbra is kész a szoros és sokoldalú interakció előmozdítására minden BRICS tagállammal és hozzájárul a csoport nagyobb szerepvállalásához a nemzetközi ügyekben.
Bolsonaro brazil elnök aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi nemzetközi környezet veszélyezteti a befektetések áramlását, valamint az energia- és élelmiszer-ellátási láncok stabilitását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Brazília válasza nem az, hogy bezárja kapuit a világ többi része előtt, hanem a további gazdasági integráció elősegítése.
Cyril Ramaphosa, dél-afrikai elnök felszólította a BRICS országokat, hogy erősítsék meg partnerségüket a konfliktusok békés megoldása érdekében. Hozzátette, hogy az utóbbi időben a hangsúly eltolódott az olyan globális problémákról, mint az éghajlatváltozás és a betegségek megfelelő kezelése. Végül hozzátette, hogy az egyes országokat sújtó szankciók negatívan érintik a globális gazdaságot.
Narendra Modi, indiai miniszterelnök a BRICS országok fontosságára összpontosított a világjárvány utáni világgazdasági fellendülésben. India, amely szintén tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszédnek – Ausztráliával, Japánnal és az Egyesült Államokkal együtt – azzal a dilemmával néz szembe, hogy hogyan tartsa fenn külpolitikájában a Kelet és Nyugat közötti egyensúlyt. Ahogy azonban a nagyhatalmi versengés tovább fokozódik, nemcsak az Egyesült Államok és Kína, hanem most már az Egyesült Államok és Oroszország között is, egyre nehezebb és kényesebb lesz fenntartani India számára ezt az egyensúlyt.
Kína arra törekszik BRICS tagként, hogy erősítse a keleti blokk multilateralizmusát és intézményrendszerét, azáltal pedig ellensúlyozza az Egyesült Államok vezette liberális világrendet, valamint a nyugati dominanciájú szervezeteket. A BRICS tagországok közül – a ténylegesen nem érintett országok – mind a négyen semlegesek maradtak az orosz agressziót elítélő ENSZ szavazáson és a legtöbben a nyugati szankciókat is ellenzik. A BRICS-en belül jelenleg India próbálja fenntartani az egyensúlyt az Egyesült Államok vezette nyugati és a Kína vezette keleti blokk között – legfőképpen gazdasági érdekei mentén. Kína továbbra is nyíltan megkérdőjelezi az Egyesült Államok vezette világrendet, ezáltal pedig a nyugati blokk által bevezetett szankciókat, amelyek viszont kihatással vannak az egész világgazdaságra. A 14. BRICS Csúcstalálkozón kiadásra került az ún. Pekingi Nyilatkozat, amelyben a BRICS országok ismételten megerősítették elkötelezettségüket a multilateralizmus mellett, és hangsúlyozták, hogy a globális kormányzást befogadóbbá, reprezentatívabbá kell tenni, és megfogadták, hogy fenntartják a nemzetközi jog központi szerepét. A Nyilatkozat továbbá sürgeti a fejlett országokat, hogy vállaljanak felelősségteljes gazdaságpolitikát, miközben megpróbálják mérsékelni a politikák tovagyűrűző hatásait a fejlődő országokra gyakorolt súlyos hatások elkerülése érdekében. A nyugati országok nem tulajdonítanak ugyan nagyobb jelentőséget a BRICS-nek, azonban, ha továbbra sem veszik jobban figyelembe a fejlődő országok érdekeit, akkor valóban komoly szakadás következhet be a fejlett és fejlődő országok között, amelynek egyik fő intézménye a BRICS lehet.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra