2022-ben Indonézia tölti be a G20 elnökségét, ennek megfelelően az ország a korábbinál nagyobb diplomáciai aktivitást mutat, annak ellenére, hogy Joko Widodo (Jokowi) elnök számára továbbra is a belpolitika élvez prioritást. Indonézia – más délkelet-ázsiai országokhoz hasonlóan – azonban óvatos egyensúlyozásra kényszerül a térségben fokozottan jelenlévő nagyhatalmak, Kína és az Egyesült Államok között, főleg, hogy utóbbiak mindent megtesznek annak érdekében, hogy a régióban megerősítsék pozíciójukat és megszerezzék az érintett országok támogatását.
Indonézia 2022 áprilisában komoly figyelmet kapott a nemzetközi sajtó részéről amiatt, hogy a novemberben Bali szigetén megrendezésre kerülő G20-as csúcsértekezletre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, noha a nyugati vezetők ebben az esetben távolmaradással fenyegettek. Korábban Indonézia ugyan elítélte az Ukrajna elleni támadást, viszont nem volt hajlandó Oroszországot agresszornak nevezni, ami szintén nem nyerte el az USA tetszését. Indonéziát elsősorban az orosz-ukrán háború világgazdaságra gyakorolt hatásai aggasztják, hiszen a nyersanyagok árának megemelkedése, majd pedig az infláció elszabadulása komoly problémákat okozott az ASEAN országokban is. (Indonézia ebből a szempontból még szerencsésnek tekinthető, hiszen az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai viszonylag kevésbé érintették. Ennek ellenére az ukrán búza hiánya hozzájárult az infláció megemelkedéséhez, de az elsődleges hatások az energiaárának emelkedése, illetve a rupiah gyengébb árfolyama miatt jelentkezett.) 2022 júniusában Jokowi elnök személyesen utazott el Kijevbe és Moszkvába, hogy megpróbálja tűzszünetre rávenni a feleket és véget vetni a háborúnak, de kísérlete végül nem vezetett eredményre.
Az Egyesült Államokat persze Oroszország mellett Délkelet-Ázsiában sokkal jobban aggasztja Kína térnyerése, ezért a Biden kormányzat igyekezett arról biztosítani az ASEAN országokat, hogy az amerikai külpolitikában továbbra is fontos szerepet kap a régió és a kapcsolatok megerősítése a cél. Erre megfelelő lehetőséget biztosított a májusban Washingtonban megrendezett USA-ASEAN csúcsértekezlet, ahol a retorikán túl az USA 150 millió dollárt ajánlott fel a tengeri biztonság, a digitális gazdaság és a környezetvédelem finanszírozására.
Jokowi elnök tervezett kelet-ázsiai körútja előtt nem volt véletlen, hogy az USA Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának vezetője Mark Milley tábornok éppen most július 24-én látogatást tett az országban, miközben ezt megelőzően 2008-ban járt utoljára Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának vezetője Indonéziában. Milley az indo-csendes-óceáni védelmi vezetők konferenciájára tartott Sydneybe, de előtte még Jakartában találkozott indonéz partnereivel. A tábornok hangsúlyozta, hogy „a kínai hadsereg a levegőben és a tengeren jelentősen és érezhetően agresszívebbé vált ebben a térségben.” Indonézia pedig stratégiai szempontból kulcsfontosságú a régió számára, és már régóta az USA egyik legfontosabb partnere. Milley arra is kitért, hogy Amerika szeretne együtt dolgozni az indonéz fegyveres erőkkel az interoperabilitás fejlesztésén és hadseregek közös modernizálásán, hiszen a cél, hogy „meg tudjanak felelni bármilyen kihívásnak, amelyet Kína jelent”. Az Indonéz Nemzetvédelmi Erők parancsnoka Andika Perkasa tábornok is elismerte, hogy a dél-kínai tenger térségében Kína az utóbbi időben egyre nyersebb, magabiztosabb magatartást tanúsít. Nyilvánvaló, hogy az indonéz haderő számára sokat jelent, hogy az év elején az Egyesült Államok jóváhagyta a 20 milliárd dollár értékű vadászrepülőgép eladást, tavaly decemberben pedig megállapodást írt alá a két nemzet a közös hadgyakorlatok fokozásáról. Az indonéz tábornok a 2024-es elnökválasztás egyik potenciális jelöltje, így belpolitikai értelemben is jelentőséggel bír, az országa biztonsága iránti elkötelezettsége.
Az amerikai tábornok látogatásával egyidőben Jokowi elnököt Pekingben fogadta Xi Jinping kínai elnök és Li Keqiang miniszterelnök. A tárgyalások legfőbb témája a gazdasági együttműködés fokozása volt, de a látogatás egyben méltó ellensúlyát is képezte Milley és Andika tábornokok egyeztetésének. A kínai vezetők támogatták Indonézia 2023-as ASEAN elnökségét, fontos stratégiai partnernek minősítve az országot, miközben Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy további egymillió tonna nyers pálmaolajat importál Indonéziából. A két vezető a BRI részét képező Jakarta-Bandung gyorsvasút befejezésére is kötelezettséget vállaltak. A G20-as csúcsértekezletre Jokowi Xi Jinping elnököt is meghívta, akinek a személyes részvétele egyelőre még nem eldöntött. Politikai értelemben Jokowi kínai útja összességében mindenképpen eredményesnek nevezhető.
Jokowi ezt követően Japánban folytatta körútját, ahol Fumio Kishida japán miniszterelnök fogadta őt. Az indonéz államfő bejelentette, hogy országa feloldotta a 2011-es fukusimai nukleáris válság nyomán bevezetett, a japán élelmiszerek behozatalára vonatkozó korlátozásokat. Kishida szerint megerősítették a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló együttműködést, miközben Japán ígéretet tett arra, hogy hozzájárul a térség biztonságának további megerősítéséhez, illetve megállapodtak arról is, hogy augusztusban egy közös több nemzetet is magába foglaló hadgyakorlaton fog részt venni a két ország. (A 2022-es Garuda Shield hadgyakorlaton az USA, Indonézia, Szingapúr, Ausztrália és Japán fog részt venni.) Japán 313 millió dollárt is felajánlott infrastrukturális fejlesztésekre és katasztrófavédelemre. A Mitsubishi vállalat mintegy 667 millió dollárt ígért arra, hogy 2022 és 2025 között hibrid elektromos járműveket és akkumulátorokat gyárt Indonéziában, míg a Toyota a következő öt évben 1,8 milliárd dollárt fektetne be az elektromos járművek gyártásába.
Szöulban Jokowi találkozott Yoon Suk-yeol dél-koreai elnökkel, akivel olyan fontos biztonsági kérdéseket is megvitattak, mint Észak-Korea fegyverkezése, ennek hatása a térség stabilitására, de a hangsúly itt is a gazdasági partnerségen volt. Dél-Korea beleegyezett, hogy támogatja az ország új fővárosának (Nusantara) fejlesztését összesen 6,37 milliárd dollár befektetéssel, ami 58 ezer új munkahely teremtését is eredményezné. Viszonzásképpen Jokowi garantálta a dél-koreai vállalatok vezetői számára, hogy a beruházási problémákat azonnal megoldják, ha akadályokba ütköznének indonéziai beruházásaik során.
Az indonéz elnök kelet-ázsiai körútja sikeresnek minősíthető, hiszen 13 milliárd dollár értékben sikerült üzleti megállapodásokat megkötnie partnereivel, ráadásul a novemberi G20-as csúcsértekezlet sikerét is sikerült megalapoznia azáltal, hogy Japán és Dél-Korea vezetői vállalták a részvételt az eseményen. Emellett Jokowi útja során a bonyolult stratégiai-katonai megfontolásokat figyelembe véve a partnerek szerteágazó biztonsági érdekeit is sikerült összeegyeztetni Indonézia céljaival, ami szintén nyereségnek tekintendő.
A délkelet-ázsiai régióban az USA és Kína rivalizálása tovább folytatódik, ennek következtében az érintett államoknak külpolitikájuk formálása során erre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. Indonézia, mint a G20 elnöke 2022-ben a korábbiaknál aktívabb diplomáciát folytat, amelyet nagyrészt belpolitikai főleg gazdasági érdek motivál. Jokowi elnök kelet-ázsiai körútja jól bizonyította, hogy a gazdasági eredmények érdekében Indonéziának egyszerre kell megpróbálnia megfelelni az USA és szövetségesei, valamint Kína elvárásainak – ami a világrendről alkotott ellentétes felfogások miatt korántsem egyszerű – ezt csak tovább bonyolítja, hogy Indonézia gazdasági és biztonsági érdekei sem mindig vágnak egybe, ezért Jakarta külpolitikájának formálása a vezetés részéről fokozott geopolitikai éberséget és körültekintést kíván.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter