Oroszország és Ukrajna a világ két legnagyobb búzatermelője, azonban a két ország konfliktusának következtében komoly fennakadások alakultak ki az ellátási láncokban, ami főként a szegényebb, gazdaságilag instabil régiókra volt jelentős hatással. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a Közel-Keleten található Libanon és az Észak-Afrikában található Tunézia és Líbia importjának több mint a fele Ukrajnára támaszkodott. Egyiptom, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-importőre pedig 2021-ben búzájának 80%-át Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. A FAO szerint az orosz agresszió következtében kirobbant ukrajnai háború volt a fő tényező az élelmiszerárak 17%-os növekedésében január óta, ami miatt nagyon sok ember került az éhezés szélére.
Robert Mardini, a Vöröskereszt főigazgatója jelezte, hogy az elmúlt hat hónapban az élelmiszerárak 187%-kal nőttek Szudánban, 86%-kal Szíriában és 60%-kal Jemenben. Mardini korábban azt is közölte, hogy egy, a fekete-tengeri kikötőkből a gabona elszállítását lehetővé tévő megállapodás megkötése világszerte életeket menthetne meg.
Miután az ukrán gabonát nem tudták kijuttatni a lerohant ország kikötőiből, valamint a globális élelmiszerellátás miatti félelem is a tetőfokára hágott, Törökországban nemrég aláírták az ukrán gabonaszállítmányok újraindulásáról szóló megállapodást. Azonban sok közel-keleti és afrikai államban – amelyekben az alapvető élelmiszerek beszerzése már régóta a két nemzettől függtek – a gabona nem időben hamar megérkezni.
A megállapodás
Ahogy említettük, Ukrajna, az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország (valamint közvetetten Oroszország[1]) megállapodást kötött a szállítmányok újraindításáról július 22-én, miután Oroszország február 24-e óta tartó ukrajnai inváziója leállította a gabonaexportot, felgyorsítva a globális élelmiszerválságot, amely az ENSZ szerint több tízmillió embert taszított éhezésbe. Az elmúlt időszakban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az Egyesült Nemzetek Szervezete azon dolgoztak, hogy megfelelő eljárásokat fejlesszenek ki abban a reményben, hogy a hajózási és biztosítótársaságok újraindíthassák a gabona- és műtrágyaszállítmányokat az ukrajnai Odessza, Csornomorszk és Juzsnij kikötőkből. Ez utóbbi törekvés most az imént említett megállapodás megkötésében manifesztálódott. „Nagyon reméljük, hogy ez a kezdeményezés növelni fogja a kereskedelmet” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője.
Tíz – a háború kezdete óta Ukrajnában ragadt – hajó indult el legelőször kukoricával, szójával, napraforgóolajjal és napraforgóliszttel. Két üres tengerjáró utazott Ukrajnába a szállítmányok begyűjtésére. Az eddigi legnagyobb teherhajó, az Ocean Lion augusztus 9-én hagyta el Csornomorszk kikötőjét, hogy 64 720 tonna kukoricát szállítson Dél-Koreába – közölte a Közös Koordinációs Központ (JCC). Az isztambuli JCC felügyeli az ügyleteket, amely egyébként török, orosz, ukrán és ENSZ-tisztviselőkből áll. Az ENSZ hangsúlyozta, hogy az exportügylet kereskedelmi – nem humanitárius – művelet, amelyet a piac vezérel majd.
A megállapodás főbb pontjai:
- Minden hajót át kell vizsgálni az oroszok aggodalmának eloszlatása érdekében, miszerint nem csempésznek fegyvereket Ukrajnába.
- A hajókat a tengeri humanitárius folyosón való áthaladás során egy tíz tengeri mérföldes körívű pufferzóna védi.
- Amíg a szállítmányok áthaladnak, addig mindegyik fél fenntartja a tűzszünet szabályait.
- Létrehozzák a Közös Koordináció Központot (JCC).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „minden esély megvan” az export ütemének fenntartására. Oroszország egyébként Ukrajnát hibáztatta a szállítmányok leállításáért a kikötői vizek kiaknázásával, és visszautasítja azokat a vádakat, amelyek Moszkvát terhelik az élelmiszerválság előidézésében.
Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy a megállapodás nem jelenti a globális ellátási válság végét, rámutatva arra a számos dilemmára, amelyekkel a megállapodásnak szembe kell néznie (hajók biztosítása, biztonságos korridorok fenntartása, tűzszünet, kereskedelmi hajók ellenőrzése stb.).
Libanon visszautasította az első szállítmányt
A megállapodás megkötését követően a Sierra Leone lobogója alatt közlekedő Razoni volt az első teherhajó, amely útnak indult Ukrajnából. Ez utóbbi ország bejrúti nagykövetsége szerint az orosz invázió óta elsőként induló gabonaszállítmány libanoni megrendelője megtagadta a rakomány megvásárlását. Ennek elsődleges oka, hogy a vevő aggodalmát fejezte ki a gabona minőségével kapcsolatban, a szállítás öt hónapos késése miatt. Az eladó most új vevőt keres Libanonban vagy a Közel-Keleten. „A hajó tulajdonosa nem örül az esetnek. Ez nagy költség” – mondta a névtelenséget kérő szállítmányozó. A libanoni gazdasági minisztérium szóvivője szerint a kormány nem érintett az árut illetően, mivel azt a magánszektorba szállították. Az Egyesült Nemzetek Szervezete – amely segített a gabonaexport-megállapodás közvetítésében – szintén nem avatkozik be abba, hogy az Ukrajnából induló hajók merre induljanak, mivel ezek kereskedelmi döntések – mondta a főtitkár szóvivője. Ez a zűrzavaros helyzet rávilágít azokra a kihívásokra, amelyek az ukrán gabonaszállítmányokra várnak, mielőtt az ügymenet visszatérhet a normális kerékvágásba.
A hiány hatásai különösen pusztítóak a Közel-Keleten. Csak Libanonban Oroszország és Ukrajna adta a búzaimport több mint 70%-át a háború előtt. Az élelmiszer-infláció az apró mediterrán országban idén elérte a 122%-ot. A libanoni búzahiány arra kényszerítette az embereket, hogy hosszú órákat várjanak a pékségeken kívül a „támogatott kenyérre”[2], és verekedések törtek ki a csalódott polgárok között.
Lehetséges hatások
Az ukrajnai konfliktus jelentősen megváltoztatta az árukereskedelmet, a termelést és a fogyasztást oly módon, hogy „2024 végéig történelmi magasságokban fogja tartani az árakat” – becsülte a Világbank 2022. áprilisi nyersanyagpiaci kitekintésében. A FAO és a Világélelmezési Program (WFP) is arra figyelmeztetett, hogy 2022 júniusa és szeptembere között több tucat országban súlyosbodhat az élelmezésbiztonság akut helyzete. Az érintett országok megpróbáltak lépéseket tenni a polgáraik védelme érdekében. Egyiptomban a kormány 435 dollárt fizet a búza tonnájáért, szemben a tavalyi 270 dollárral. Az észak-afrikai arab ország 103 milliós lakosságának több mint 70%-át segíti ki az ún. „támogatott kenyérrel”, de hogy ezen politikáját képes legyen fenntartani, most más eladókat is keres.
Mindezeken túl a WFP hónapok óta szorgalmazza a fekete-tengeri kikötők – köztük Odessza – újbóli megnyitását, hogy biztosítsák az olyan országok kritikus élelmiszer-szükségletét, mint Etiópia, Dél-Szudán, Szíria és Jemen.
Éppen emiatt jött igazán jókor a török-ENSZ megállapodás, aminek közvetlenül az aláírása előtt már 2%-ot esett a búza ára. „A puszta bejelentés is csökkentette az árakat” – mondta Nader Noureldeen, a FAO stratégiai szakértője, az Egyiptomi Ellátási Minisztérium korábbi tanácsadója, hozzátéve, hogy ha a gabonaszállítás folytatódik, akkor az árak várhatóan tovább csökkennek, ami végül enyhülést hozhat.
Az élelmiszerárak jelentős csökkenése azonban az üzemanyagáraktól is függ, amelyek január óta drasztikus emelkedésnek indultak, majd az egekbe szöktek Oroszország ukrajnai inváziója után. Kijelenthetjük, hogy az olajárak nagy hatással vannak a gabona és az összes élelmiszer árára, mivel az befolyásolja a betakarítást, a gyártást és a szállítást is.
Éppen emiatt nehéz megjósolni, hogy a gabonaszállítmányok újbóli elindulása milyen hatással lesz az élelmiszerválsággal sújtott országokra, azonban az biztos, hogy ha nem történik újabb számottevő szakadás az ellátási láncokat tekintve, akkor az jelentős enyhülést hozhat az élelmiszerhiánnyal küzdő államok számára.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár
[1] A valóságban két külön megállapodást írtak alá, mert az orosz és ukrán fél nem volt hajlandó a közös megegyezésre.
[2] Több közel-keleti állam kormánya mesterségesen alacsonyan tartja a kenyér árát (pl.: Libanon, Egyiptom stb.).