2022. augusztus 2-án Taskent adott otthont Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán külügy, kereskedelmi és gazdasági minisztereinek első találkozójának. A most életre hívott együttműködés egy teljesen új kezdeményezés Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán között, melynek célja a három ország külpolitikai és regionális kérdéseinek a megvitatása és az országok közötti gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázása.
A találkozó logikus folytatása volt a három ország között már korábban megkezdett magas szintű tárgyalássorozatnak és szoros gazdasági együttműködésnek, és egyben ez az együttműködés lett az alapja az Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Törökország között életre hívott teljesen új együttműködési formátumnak ― az ún. „Taskenti Hármaknak”.
Mi van a nyilatkozatban?
Az úgynevezett Taskenti Nyilatkozat 14 olyan „álláspontot”[1] tartalmaz, amellyel kapcsolatban Taskent, Ankara és Baku mély egyetértését fejezi ki és amelyek mentén a három ország között szoros gazdasági, kereskedelmi és tranzit együttműködésnek kell létrejönnie. Az egyezmény 14 „álláspontja” közül némelyik meglehetősen hagyományos. Kiváltképp azok a pontok, amelyek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és nemzetközi kérdésekre, az egymás területi integritásának teljes tiszteletben tartására, valamint a nemzetközi joggal összhangban lévő a szuverenitást veszélyeztető lépések ellen szólnak. A regionális kérdéseken kívül a nyilatkozat kitér az olyan nemzetközi szervezetek (pl. az ENSZ, EBESZ, OIC[2]) keretein belül történő lehetséges együttműködésekre, amelyeknek Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Törökország is tagja.
Azonban a Taskenti Nyilatkozat több olyan „állásfoglalást” is tartalmaz amelyek teljesen eltérnek a régióban korábban megkötött együttműködésektől. Ilyen „álláspont” például a szállítási és logisztikai infrastruktúra fejlesztése, a vám- és logisztikai szolgáltatások digitalizálása, az energiabiztonságpolitikai együttműködési lehetőségek fejlesztése és a gazdasági és kereskedelmi együttműködések kibővítésére tett szándék, amely összekapcsolja Közép-Ázsiát, a Kaukázust és az Anatóliai-félszigetet.
Hegyi-Karabah és Kelet-Zangezur
A dokumentumban Taskent, Baku és Ankara között világosan megjelöli az új együttműködési területeket. Ilyen a Hegyi-Karabah és Kelet-Zangezur kérdésköre is. Üzbegisztán és Törökország ― akárcsak maga Azerbajdzsán is ― már korábban is hangsúlyozták Azerbajdzsán Hegyi-Karabahi területeinek a konfliktus utáni újjáépítését és reintegrációját. A nyilatkozatban Üzbegisztán és Törökország támogatásáról szerette volna biztosítani Bakut a karabahi és a kelet-zangezuri gazdasági régióban megvalósuló befektetések támogatásáról, melyet az azeri fél kifejezetten nagyra értékelt.[3]
Zangezur folyosó
A háromoldalú nyilatkozat a nemzetközi közlekedési kapcsolatok bővítése érdekében kitér a Kelet-Zangezurt és az azerbajdzsáni Nahicseván Autonóm Köztársaságot összekötő Zangezuri folyosó megnyitására is.
Középső közlekedési folyosó és fejlesztése
A Középső közlekedési folyosó (Middle Corridor) egy globális multimodális közlekedési útvonal, amely Kínát és Európát köti össze. Útvonala érinti Közép-Ázsiát, a Dél-Kaukázust és a velük szomszédos régiókat is. Ezért Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Törökország taskenti csúcstalálkozóján azt a közös álláspontot foglalta el, hogy a három ország közötti hatékony és akadálytalan kereskedelemi és gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében a Középső közlekedési folyosóban rejlő lehetőségek fejlesztése mindhárom állam számára prioritást jelent.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Kína-Európa tranzitútvonalon lévő tengeri kikötőkből a jövőben egyre több rakományt csoportosítanak át a Középső folyosó Baku-Tbiliszi-Kars teherforgalmi vasútvonalára, kihasználva annak teherforgalmi képességeiben rejlő potenciált.
Ezen kívül a Taskentben aláírt háromoldalú nyilatkozat az Üzbegisztánnal kapcsolatos globális infrastrukturális vasúti projektekkel kapcsolatos bővítéseket is magába foglalja, mint például a Termez-Mazar-i-Sharif-Kabul-Pesawar stratégiai vasútvonal megépítését és az Üzbegisztán-Kirgizisztán-Kína vasúti projekt létrehozását, amely anyagi finanszírozásával kapcsolatban Azerbajdzsán és Törökország pénzügyi támogatásáról biztosította Taskentet.
Afganisztán
A gazdasági és kereskedelmi megállapodások mellett a taskenti egyezmény egy közös biztonságpolitikai „álláspontot” is tartalmaz, melynek lényege, hogy a Közép-Ázsia életében az afganisztáni békének és stabilitásnak kell a legfontosabb biztonságpolitikai tényezővé válnia és folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja Afganisztán regionális integrációja.
Érdekek és remények
A taskenti háromoldalú csúcstalálkozó rámutatott a találkozón részt vevő országok kapcsolatainak jelenlegi magas szintjére. Az ülésen a Taskenti Nyilatkozat aláírásán kívül szó esett még a Türk Államok Szervezetének novemberi csúcstalálkozójának előkészületeiről, valamint Afganisztán újjáépítésével kapcsolatos kérdésekről is. Azonban a most aláírt nyilatkozat mindegyik fél számára komoly előnyökkel járhat. Azerbajdzsán mindenképp komoly gazdasági előnyökhöz szeretne jutni az Európai Unióval kötött gázmegállapodásból. Ehhez azonban Ankara jóváhagyása is szükséges, mivel Törökországot részesedés illeti a TANAP-on keresztül szállított földgázmennyiségekből. Az azeri remények szerint a nyilatkozat aláírása Ankarát könnyebben bírja majd jobb belátásra e kérdésben. Ankara a nyilatkozatban foglalt Zangezur folyosó vasúti és közúti útvonalainak fejlesztésével (amelyek összekötik Azerbajdzsánt és Nahicseván Autonóm Köztársaságot és melyek áthaladnak az örményországi Szjunik régión) azt reméli, hogy Törökország gazdasági céljai elérésében könnyebb hozzáférést kaphat a Kaukázushoz. Üzbegisztán pedig elsősorban az országban épülő regionális infrastrukturális vasúti projektekkel (Termez-Mazar-i-Sharif-Kabul-Pesawar) kapcsolatos bővítések anyagi támogatását reméli a Taskenti Nyilatkozatot aláíró partnereitől.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Ez a nyilatkozatot aláíró országok hivatalos megfogalmazása. Nem 14 pont, hanem 14 álláspont.
[2] Organisation of Islamic Cooperation, magyarul: Iszlám Konferencia Szervezete
[3] Ezeket a területeket a 2020 végi örmény-azeri konfliktus és a második karabahi háborút követően engedték át Azerbajdzsánnak, amely 13 kerületet és Khankendi (más néven Sztepanakert) városát foglalja magába.