Az elmúlt napokban ismét média figyelem irányult Alekszandr Duginra, akinek lánya Darja Dugina – vélhetően egy politikai merénylet áldozata lett. Darja Dugina azután halt meg augusztus 20-án, hogy egy robbanás után lángokba borult autója. Az alábbi elemzés apja munkásságát tekinti át röviden.
Alekszander Dugin, filozófus, tanár, gondolkodó. Nevezik még Vlagyimir Putyin, orosz elnök szürke eminenciásának és az Oroszországról kialakított putyini ideológia megalapozójának is. Személyére a Kremlhez közeli kapcsolatai miatt a 21. század Raszputyinjaként is hivatkoznak. Dugin világnézeti rendszerét leginkább neonacionalistaként jellemzik, aminek lényege az orosz birodalmi befolyás visszaszerzése „egy erős személy által vezetett”, egységes és központosított állam mintájára.
Dugin az úgynevezett „negyedik új politikai elmélet” szerzője. Szerinte a liberalizmus, a szocializmus és a fasizmus után ez az elmélet a következő lépés a politika fejlődésében. Emellett Dugin elméleti letéteményese egy eurázsiai nagyhatalom létrehozására irányuló orosz törekvésnek, amely Oroszországnak a korábbi volt szovjet tagköztársaságokkal történő integrációjával képes megteremteni egy olyan gazdasági nagyhatalmat, mint az Eurázsiai Unió.
Alexander Dugin nemcsak politikus, hanem tanár és tudós is egyben. 2009-2014 között a Moszkvai Állami Egyetem Szociológiai Karának Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékét vezette. Emellett a Lev Gumiljovról elnevezett Eurázsiai Nemzeti Egyetem (Kazahsztán) és a Teheráni Egyetem tiszteletbeli professzora, valamint a Fudan Egyetem (Kína) tudományos főmunkatársa. Tudós-polihisztor személyiségét jól jellemzi nyelvtudása. Kiválóan beszél angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul és portugálul is.
Ellentmondásos megítélését mutatja, hogy az Openspace 2009-ben végzett közvéleménykutatása szerint, Dugin a 36. helyet foglalta el Oroszország legbefolyásosabb értelmiségiei között. 2014-ben pedig az amerikai Foreign Policy Dugint az „agitátorok” kategóriában a modern világ 100 legnagyobb „geopolitikai gondolkodója” közé sorolta.
Dugini világnézet
Az orosz gondolkodó világnézetének legmeghatározóbb forrásai közé a 20. század első felének olyan német konzervatív „forradalmárai” tartoznak, mint Carl Schmitt (1888-1985) vagy Karl Haushofer (1869-1946). Emellett Duginra nagy hatást gyakorolt a spanyol jobboldali ideológia képviselője, Francisco Elías de Tejada (1917-1978) és Álvaro d’Ors (1915-2004) is, aki például arról is írt, hogy a keleti ortodox egyház és a nyugat-európai protestáns egyházak, miután elszakadtak a Vatikántól hogyan kezdtek el önálló keretek között gondolkodni.
Ami az orosz szellemi hagyományt illeti Dugin írásaiban elsősorban, a klasszikus eurázsiai mozgalom képviselőinek nézeteit és Konsztantyin Leontyev (1831-1891) pánszlávizmusát veszi alapul. Emellett könyveiben Dugin a 20. század második felének számos nyugat-európai filozófiai és politikafilozófiai irányzatára is reflektál, melyek gondolatvilágát próbálja hozzáilleszteni az Új Eurázsia eszme (neoeurázsianizmus), sokszor eklektikus államfelfogásába és geopolitikai vízióiba.
Meglátása szerint az olyan állam (Oroszországra gondol), amely elősegíti az adott ország geopolitikai érdekeinek érvényesítését, a „jó” állam fogalmával jellemezhető, ami pedig ellentmond ennek az érdeknek, az a „rossz” államot jellemzi. Ezen kívül írásaiban Dugin a szimpla politikai érdekszempontokon túl teoretikusan is igyekszik megalapozni az orosz nagyhatalmi törekvéseket.
Kapcsolatok a Kreml vezetésével
A Szovjetunió széthullását követően az 1990-es évek végére Dugin korábbi munkásságának köszönhetően 1998-tól az Állami Duma akkori elnökének, Genagyij Szeleznyevnek lett a tanácsadója. Egy évvel később, 1999-től pedig az Állami Duma elnöke mellett működő Nemzetbiztonsági Ügyekkel Foglalkozó Szakértői Tanács Geopolitikai Szakértői Központ elnöke volt. Később pedig rövid ideig a Szergej Nariskin által vezetett szakértői tanácsadó testület tagja volt.
Könyveit általában „Putyin külpolitikai terveinek” nevezik. Azonban Dugin maga is többször elismerte ― egy 2014-es interjúja is erősen alátámaszt ―, hogy nem áll személyes kapcsolatban az orosz elnökkel, amit megerősít a Moszkvai Állami Egyetemről és más Kremlhez közeli munkahelyeiről való elbocsátása is. Szakértők szerint annak ellenére, hogy a nyugati sajtó Dugint gyakran nevezi a „putyinizmus szürke eminenciának”, valójában ez nem feltétlenül igaz. Többen kiemelik, hogy Dugin elképzelései kétségtelenül összecsengenek a modern orosz politikai elit gondolataival, de a hatalom szempontjából legfeljebb a nem hivatalos ideológia egyike.
Dugin neve 2014 óta szerepel az Európai Unió szankciós listáján, 2015-től pedig az Egyesült Államok és Kanada is felvette a szankciókkal sújtott orosz állampolgárok közé.
2015-től kezdve személye háttérbe szorult és nézeteit a közösségi média felületein keresztül terjesztette. Azonban lánya, Daria ellen elkövetett pokolgépes merényletet követően Dugin neve, mint putyini külpolitikai megfogalmazójának személye újra előtérbe került.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs