Szélsőséges hőhullámok söpörtek végig Kína egyes részein, melyek komoly gondot okoztak Kína áramellátásában, illetve komoly hosszútávú következményekkel is bírnak. Az aszály által leginkább érintett terület Szecsuán és Csungking volt. Egyes elemzők úgy vélik, hogy az aszály és az áramhiány ronthatja Kína gazdasági kilátásait, sőt a „világ gyára” státuszát is veszélyeztetheti.
Szecsuán, Kína legfontosabb tartománya vízenergia szempontjából, ami a tartomány legnagyobb villamosenergia-ellátási forrása is egyben – a teljes energiatermelés több mint 80%-át adja. Ezenkívül a szecsuáni vízenergia-termelés adja a teljes kínai vízenergia 30%-át. Idén azonban a csapadék júliusban és augusztusban 30%-kal, augusztusban pedig 60%-kal volt kevesebb, ami jelentősen gyengítette a tartomány vízenergia kapacitását.
Szecsuán tartományban súlyos áramkimaradásokat okozott a kánikula, amely az elmúlt évtizedben az átlagosnál 7°C-kal magasabb hőmérsékletet eredményezett, Csungkingban pedig súlyos hatással van a gazdaságra. A délnyugati térségben történt kiterjedt áramhiány megbénította az ipart, amely minden valószínűség szerint az éghajlatváltozás következménye. A szárazság miatt kiszáradtak a vízierőműveket tápláló folyók, ebbe beletartozott a Jangce, Kína legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi vízi útvonala is, amely az eddig mért legalacsonyabb szintre apadt. A folyó Csungking közelében olyan alacsony volt, hogy 600 éves buddhista szobrok kerültek felszínre, amelyek évszázadok óta víz alatt voltak. Szakértők szerint a hőhullám időtartamának, területének és intenzitásának effajta kiterjedésére és kombinációjára még nem volt hasonló példa.
Szecsuán, Csungking és Hubei tartományok, amelyek összlakossága meghaladja a 174 milliót, exportálják az energiát Kína keleti partján található gyártási központokba. A hőség miatt megugrott az energia és a légkondicionálás iránti kereslet, Szecsuán pedig rekordot döntött a az energiarendszert érő terhelés tekintetében. A hatóságok kénytelenek voltak elrendelni, hogy a gyárak több mint két hétre zárjanak be és tartsanak szünetet a termelésben. Az aszály üzleti életre gyakorolt hatása tehát meglehetősen széleskörű.
Az ipari termelés korlátozása, leállása
A szecsuani gyárak 90%-át teljesen bezárták. A régióban nem ez volt az első eset, hogy áramkimaradások voltak tapasztalhatók, azonban ezek eddig inkább csak a kisvállalkozásokat érintették. Ez az első eset, hogy az áramkimaradások nagyvállalatokra is hatással voltak. Általánosságban leállították az irodákban működő légkondicionáló berendezéseket az áramhiány miatt, valamint a hatóságok azt is kérték a cégektől, hogy az energiatakarékosság érdekében minden a termelés szempontjából nem létfontosságú alkalmazottat engedjenek otthonról dolgozni. Mindez azonban nem oldotta meg a helyzetet, így a vállalkozások 90%-a legalább két hétre teljesen bezárt – iparágtól és mérettől függetlenül. Ez nemcsak a kis- és helyi cégeket érintette, hanem az állami nagyvállalatok, valamint a külföldi cégeket is. A gyártás így komoly problémákkal küzd Kínában az áramhiány miatt.
A szecsuáni és csungkingi ipari üzemek – köztük olyan jól ismert cégekkel, mint a tajvani Foxconn és a kínai akkumulátor-óriás, a CATL – termelését leállították vagy korlátozták azért, hogy a háztartásoknak elektromos áramot takarítsanak meg. Több mint egy tucat tőzsdén jegyzett cég figyelmeztetett arra, hogy az ipari áramkimaradások súlyos késéseket okozhatnak az áruk szállításában, és dollármilliárdos veszteségeket okozhatnak. Csungking a világ legnagyobb autógyártóinak otthona. Az ipari áramkimaradások terjedésével a Pangang Group Vanadium & Titanium, Nyugat-Kína legnagyobb acélipari vállalata és a Honda Motor egymás után közölte, hogy a csungkingi gyáraik leállnak a kormány további utasításaira várva. Az olyan gyártók, mint a Toyota és a Foxconn leállították a termelést, míg az energiahiány a Tesla és az állami tulajdonban lévő SAIC Motor sanghaji székhelyű vállalatainak ellátási láncában okozott problémákat. A Changan Automobile, egy szintén állami tulajdonban lévő autógyártó közölte, hogy várhatóan 100 ezerrel kevesebb járművet gyártanak augusztusban, miután az áramszünet miatt bezárták szecsuáni gyárukat.
Szecsuán emellett jelentős forrása a lítiumnak és a poliszilíciumnak is, amelyek létfontosságúak az elektromos járművek és napelemek gyártásához – ráadásul éppen ezek lennének azok az ágazatok, amelyek Peking reményei szerint hozzájárulnak majd az egyébként lassuló kínai gazdaság növekedéséhez. A napelemekben használt poliszilícium körülbelül 15%-a Szecsuánból származik, melynek az ára már amúgy is magas volt a zöld energia iránti erős kereslet miatt. A sanghaji fémpiac adatai szerint az akkumulátorok gyártásához használt lítium termelésének csökkenését fogják eredményezni az áramkimaradások és a leállások. Előrejelzések szerint a lítium-karbonát kibocsátás a becslések szerint 1250 tonnával, a lítium-hidroxid pedig 3050 tonnával csökken augusztusban.
Mezőgazdasági és ellátási problémák
A hivatalos kínai adatok szerint az aszály július óta 1,17 millió hektár mezőgazdasági területet érintett Szecsuánban, Csungkingban, Hubejben, Hunanban, Csianghsziban és Anhuiban. Az érintett tartományokat Kína „gabonabölcsőjének” is nevezik, amelyek az ország teljes mezőgazdasági termelésének több mint 20%-át adják. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy ősszel. a gabonatermelés Kína éves gabonatermelésének mintegy 75%-át adja. A Goldman Sachs továbbá arra figyelmeztetett, hogy a rizstermés lesz a legnagyobb veszélyben, ha a rossz időjárási körülmények folytatódnak. Az említett tartományok ugyanis 2021-ben Kína rizstermelésének csaknem felét tették ki. A kínai gyenge őszi termés óriási hatással lesz a globális mezőgazdasági piacokra és az amúgy is magas mezőgazdasági árak tovább növekedhetnek majd. A kínai hivatalos adatok szerint júliusban 12,9%-kal emelkedett a friss zöldség ára éves összevetésben, ami 0,24%-kal növelte a teljes kínai fogyasztói árinflációt.
Az áramkimaradások hátrányosan érintették a gyártást, különösen az olyan energiaigényes iparágakban, mint a műtrágyák, vegyszerek, acél és üveggyártás, amelyek nagyon fontosak Kína és a globális ellátási lánc számára, ezért ezeknek gazdasági hatása jelentős lesz.
A hőhullámok és az áramkimaradások visszavethetik Kína gazdasági növekedését a harmadik negyedévben. Nemrégiben a Nomura 3,3%-ról 2,8%-ra rontotta Kína 2022-es GDP-növekedési előrejelzését.
A kínai energia- és vízellátás kettős hiánya által okozott problémákra válaszul a kínai nemzeti energiaügyi hivatala elmondta, hogy Kína az ellátási kapacitás jobb biztosítása érdekében megerősíti a tartományok közötti energiaátvitel és -elosztás megszervezésének képességét. A Kínai Államtanács ülésén Li Keqiang azt is bejelentette, hogy a központi kormányzat tulajdonában lévő villamosenergia-termelő vállalatok 200 milliárd jüan (29 milliárd dollár) értékű speciális kötvényt bocsátanak ki az ellátás támogatására.
Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatásai is egyre nagyobb kihívást jelentenek majd Kína számára és az ingatlanválság és a növekvő külső kihívások után a kínai gazdaság legújabb problémája lehet, ugyanis a jelenlegi hőhullám hatása nem korlátozódott Szecsuánra, hanem más gyártóközpontokra is átterjedt, köztük Zhejiangra és Jiangsura, és a gyárakat a termelés felfüggesztésére kényszerítette. Ez azért jelentős szempont, mert ez a három tartomány Kína hat leggazdagabb régiója közé tartozik, melyek növekedési potenciájához Li Keqiang miniszterelnök is nagy reményeket fűz.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra