2022. szeptember 30-án a thai alkotmánybíróság úgy döntött, hogy Prayut Chan-o-cha thai miniszterelnök megtarthatja pozícióját, mivel nem lépte túl a 2017-es alkotmányban meghatározott 8 éves maximális hivatali időt, hiszen annak ellenére, hogy 2014 óta tölti be a miniszterelnöki pozíciót, az alkotmány visszamenőlegesen nem alkalmazható, vagyis jogilag a tábornok 2025-ig kormányfő maradhat. A döntés abban az értelemben nem tekinthető váratlannak, hogy az alkotmánybíróság már a korábbiak során is alapvetően a jelenlegi kormányzatnak kedvezett, az ellenzék hatalomra segítése, az ország politikai destabilizációja pedig az uralkodó elitnek nem érdeke.
Prayut Chan-o-cha tábornok 2014 májusában lett miniszterelnök, miután a hadsereg főparancsnokaként puccsal megdöntötte Yingluck Shinawatra kormányát. Prayut ezt követően megerősítette hatalmát, az ellenzék tevékenységét igyekezett korlátozni, cenzúrát vezetett be és a konzervatív értékrend támogatása mellett szállt síkra. A Békéért és a Rendért Felelős Bizottság élén 2019-ig irányította az országot, amikor is a hadsereg által létrehozott Palang Pracharat párt színeiben indulva megnyerte a vitatott kimenetelű nemzetgyűlési választásokat. A Covid-19 világjárvány, majd az ezt követő gazdasági visszaesés következtében a miniszterelnök az utóbbi években a kritikák kereszttüzébe került, miközben támogatottsága is csökkent. 2022 augusztusában az ellenzéki beadványra reagálva – melynek értelmében a miniszterelnök túllépte az alkotmányban foglalt maximális 8 éves hivatali idejét – az alkotmánybíróság további döntésig felfüggesztette a miniszterelnököt, aki csupán a védelmi miniszteri tárcát tarthatta meg, a kormányfői pozíciót pedig a miniszterelnök-helyettes Prawit Wongsuwan vette át. Utóbbi politikus, a hadsereg korábbi magas rangú tisztje Prayuth feltétlen híve, aki felemelkedését elsősorban a vezetéshez fűződő jó kapcsolatainak köszönheti. Bár elméletben megvolt az esély arra, hogy a 68 éves kormányfőt, aki egészségügyi panaszokkal is küszködik legális eszközökkel távolítsák el a hatalomból, az alkotmánybíróság szeptemberi ítélete az erőviszonyoknak megfelelően inkább a politikai helyzet stabilizálásának célját tükrözi.
A Prayuth kormányzattal szemben már 2020 során tiltakozások robbantak ki az országban, amely a koronavírus járvány kezelésével és a kibontakozó gazdasági krízissel függött össze. A kabinet kemény fellépése ellenére a tiltakozó akciók idén is folytatódtak, ráadásul a Palang Pracharatban is megfigyelhető volt az elégedetlenség a miniszterelnökkel szemben, ami befolyásának csökkenését eredményezte.
Ami a koronavírus járványt illeti, 2022 október 10-ig a 70 milliós országban 4,682,132 esetet regisztráltak, az áldozatok száma elérte a 32,771-t. A kritikusok szerint a kormány nem lépett fel kellő szigorral a járvány terjedésének megfékezése érdekében, miközben az általa meghozott intézkedések a gazdasági károk mérséklését sem tette lehetővé a kívánt mértékben. Ázsia nyolcadik legnagyobb gazdaságát tekintve 2020-ban 6,2%-os volt a GDP visszaesés, ami különösen a szolgáltatóipart érintette, amely 2019-ben még a GDP 11%-át állította elő, 2021-ben azonban mindössze a bruttó nemzeti termék 1%-át biztosította. A talpraállás azonban megkezdődött, a Siam Commercial Bank legfrissebb jelentése szerint ebben az évben 3%-os gazdasági növekedés várható, 2023-ban pedig 3,7%. Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdasága esetében rendkívül sokk függ az országba érkező turisták számától, de kormányzat szerint 2022-ben létszámuk már elérheti a 8-10 milliót, jövőre viszont a korábbiakhoz hasonlóan kb 30 millió külföldi turistára lehet számítani.
Egyes elemzők szerint tekintettel Prayuth népszerűtlenségére elméletileg ugyan 2025-ig is megőrizhetné pozícióját, viszont a jövő évi nemzetgyűlési választásokon nagy valószínűséggel már nem ő lesz a Palang Pracharat párt miniszterelnök jelöltje, hiszen ezáltal rontaná a párt győzelmi esélyeit, miközben a populista korábbi miniszterelnök Thaksin Shinawatra támogatását élvező ellenzék hatalomba való visszatérése is reális alternatíva.
Thaiföld történelmét ismerve azonban – a 20. században a katonai diktatúrát csupán időnként váltották fel hosszabb-rövidebb ideig tartó demokratikus periódusok – egyelőre úgy tűnik, hogy a konzervatív elit, amely elutasítja a királyság politikai rendszerének megreformálását, az arisztokrácia és a katonai vezetés befolyásának csorbítását, a politikai stabilitást pedig geopolitikai szempontból nézve is mindennél többre tartja, várhatóan 2023 után is hatalomban marad. Prayuth személyét tekintve az sem kizárható, hogy a korábbi hadseregparancsnok ugyan hajlandó lesz lemondani a miniszterelnöki pozícióról, ugyanakkor a háttérből irányítva még hosszú távon az ország tényleges vezetője marad.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter