Az Eurázsia Központ 2022/46. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Globális kihívások és geopolitikai feszültségek a G20-as találkozó tükrében
2022. november 15-16-án az indonéziai Bali szigete adott otthont a G20-as országok soron következő csúcsértekezletének, ahol az indonéz elnökségből kifolyólag Joko Widodo „Jokowi” elnök vezetése alatt gyűltek össze tanácskozásra a világ vezető hatalmai. A fórum eredetileg 1999-ben még azzal a céllal jött létre, hogy a gazdasági problémákra találjon válaszokat, jelen esetben azonban már geopolitikai és biztonsági kérdések is a fókuszpontjába kerültek. A találkozó hivatalos napirendjén az egészségügy, a fenntartható energia és a digitális átalakulás szerepeltek, ugyanakkor amint arra számítani lehetett az orosz-ukrán háború és a kínai-amerikai rivalizálás háttérbe szorította a fenti témákat.
Joko „Jokowi” Widodo elnök nyitóbeszédében felszólította a G20-ak vezetőit, hogy „vessenek véget a háborúnak”, utalva Oroszország ukrajnai inváziójára és annak a világgazdaságra gyakorolt negatív következményeire. „Felelősségteljesnek lenni azt jelenti, hogy nem teremtünk zéróösszegű helyzeteket, felelősségteljesnek lenni itt azt is jelenti, hogy véget kell vetnünk a háborúnak” – jelentette ki Jokowi. Az indonéz elnök korábban Vlagyimír Putyin orosz elnököt is meghívta az értekezletre, kiváltva ezzel a Nyugat rosszallását, ugyanakkor a kompromisszumot keresve Jokowi, Volodimír Zelenszkij ukrán elnök részvételére is számított, annak ellenére, hogy Ukrajna nem tagja a G20-aknak. Putyin végül nem utazott el Balira, őt a külügyminisztere Szergej Lavrov képviselte. Zelenszkij pedig videokonferencia keretében szólt a jelenlévőkhöz. Amint arra számítani lehetett az orosz és az ukrán államfő fizikai távollétében a kompromisszumra és a béketárgyalások kezdetére nem volt sok esély, sőt a nyugati országok és Oroszország között az ellentét fokozódott, hiszen Washington és szövetségesei mindent megtettek annak érdekében, hogy elszigeteljék Moszkvát. Jokowi erőfeszítéseinek köszönhetően a találkozó zárónyilatkozatát végül mindegyik résztvevő elfogadta, ebben rögzítették, hogy „a leghatározottabban” elítélik Oroszország ukrajnai agresszióját, és követelik annak feltétel nélküli visszavonulását. Azt is elismerték, hogy bár a tagok többsége elítélte az ukrajnai háborút, „a helyzet és a szankciók tekintetében más nézetek és eltérő értékelések is léteznek”. Utóbbi kitétel arra utal, hogy Kína, India és Indonézia korántsem értenek egyet Amerika álláspontjával és fenntartják gazdasági együttműködésüket Oroszországgal.
Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak romlása szintén rányomta bélyegét a csúcsértekezletre. Alapvetően mindkét fél érdekelt volt a közeledésben, ennek jegyében került sor a találkozó előtt Joe Biden és Xi Jinping kétoldalú tárgyalására. A megbeszélések kevés konkrétumot eredményeztek, különösen Tajvan kérdésében, de a Fehér Ház szerint a vezetők egyet értettek abban, hogy „felhatalmazzák a kulcsfontosságú magas rangú tisztviselőket a kommunikáció fenntartására és a konstruktív erőfeszítések elmélyítésére” az olyan globális kihívásokkal kapcsolatban, mint az éghajlatváltozás, a makrogazdasági stabilitás, az egészségügy és a globális élelmezésbiztonság. Ugyanakkor bíztató fejlemény, hogy az egyeztetések értelmében Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a jövő év elején Kínába utazik, hogy folytassák a tárgyalásokat. Kína egyébként az USA szövetségesei felé is kezet nyújtott: Xi Jinping Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel, Yoon Suk-yeol dél-koreai elnökkel, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is folytatott bilaterális tárgyalásokat.
Ami a további globális jelentőségű ügyeket illeti a résztvevők abban is egyetértésre jutottak, hogy a kamatemeléseket óvatosan ütemezik a tovagyűrűző hatások elkerülése érdekében, és a devizamozgások „fokozott volatilitását” is szem előtt fogják tartani, miközben az infláció emelkedése miatt a további költségvetési ösztönző intézkedések csak „ideiglenesnek és célzottnak” tekinthetőek. Az élelmiszerbiztonság területén is vállaltak kötelezettséget a felek, többek között a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítmányok biztosításával. A klímaváltozást tekintve a G20-ak vezetői megállapodtak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokban történő korlátozására a korábbi célokkal összhangban. Nem mellékes, hogy a csúcstalálkozó során az USA, Japán és partnerei 20 milliárd dolláros segítséget ajánlottak Indonéziának a széntüzelésű erőművek 2023-as bezárása érdekében előrehozva 7 évvel az eredetileg vállalt kötelezettséget.
A várakozásoknak megfelelően a G20-as csúcstalálkozó programjában számos nagy horderejű geopolitikai és gazdasági kérdés megvitatása szerepelt, figyelembe véve azonban a világ vezető hatalmainak megosztottságát ezek megoldására nem volt sok esély. Az orosz-ukrán háborút tekintve nem közeledtek az álláspontok, miközben Kína és az USA rivalizálása sem enyhült. Az indonéz diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően egy kompromisszumot magába foglaló zárónyilatkozatot ugyan sikerült elfogadtatni, de a nézeteltérések várhatóan még hosszabb távon meg fogják osztani a feleket. A csúcsértekezlet ismét bizonyította, hogy a bonyolult világpolitikai kérdések esetében a Nyugat által favorizált zéró összegű megközelítés aligha járható út, az új világrendben a Oroszország, Kína, India és a délkelet-ázsiai országok érdekeit is figyelembe kell venni.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter