Az Eurázsia Központ 2023/9. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Amerikai külügyminiszteri látogatás Közép-Ázsiában
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter 2023. február 28. és március 3. között Közép-Ázsiában tett hivatalos munkalátogatást, amely során a régió két országát Kazahsztánt és Üzbegisztánt is felkereste. Az amerikai külügy első embere Asztanában és Taskentben személyesen folytatott tárgyalásokat a két ország elnökével, Kasszim-Zsomart Tokajevvel és Shavkat Mirzijojevvel. Ezenkívül többnapos látogatása keretében Anthony Blinken mind az öt közép-ázsiai ország külügyminiszterével is találkozott a C5+11 formátum keretében.
Az amerikai külügyminiszter február végi közép-ázsiai látogatásának hivatalos célja az Egyesült Államok és a régió államai közötti biztonsági kérdések és a diplomáciai kapcsolatok megvitatása és fejlesztése volt. Azonban a látogatás mögött megbúvó célok ennél összetettebbek voltak.
Washington jelenlegi Közép-Ázsiával kapcsolatos állásfoglalása a régió szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének támogatása volt, amelyet a Trump-kormányzat által 2020 februárjában bemutatott Közép-Ázsia politika alapozott meg, ez a koncepció a Biden-adminisztráció alatt még jobban fókuszba került. E régiós amerikai külpolitikai koncepció szerint az Egyesült Államok Közép-Ázsiát olyan régiónak tekinti, amelyet a szabad és nyitott nemzetközi rendszert fenyegető, közvetlen fenyegetés határol (amerikai értelmezésben ez Oroszország és Kína), áll a 2022-ben kiadott amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiában.
Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint Blinken térségbeli látogatásának és a C5+1 formátumú miniszteri találkozón való részvételének célja, hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét a közép-ázsiai országok függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, valamint hogy az Egyesült Államok Közép-Ázsia államaival együttműködve megoldásokat találjon a közös globális kihívásokra.
Az amerikai külügyminiszter közép-ázsiai látogatása során a C5+1 formátumban a hivatalos adatok szerint a gazdasági, energetikai és környezetvédelmi együttműködés, az Egyesült Államok és az öt közép-ázsiai köztársaság közötti biztonsági együttműködés kérdései kerültek szóba. De a valóságban valószínűleg több olyan dolog is elhangzott, amelyre a tárgyalásokat követő nyilatkozatok külön nem tértek ki.
A találkozót a hivatalos nemzetközi és hazai sajtó előtt tett furcsa ambivalencia jellemezte. Ennek egyik példája, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a közép-ázsiai országok vezető beosztású diplomatáival történő találkozón és az azt követő nyilatkozatokban úgy emelte ki az Egyesült Államok elkötelezettségét a régió szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett, hogy szembeállította az ukrajnai orosz katonai cselekményeket a régió előtt álló kihívásokkal, például az élelmiszerárak emelkedésének és a biztonságpolitikai kihívásnak a kérdéseivel, amelyeket az orosz agresszió közvetlen eredményeinek tulajdonított.
Emellett a Mukhtar Tleuberdi, kazah külügyminiszterrel és a térség más országaiból érkezett kollégáival folytatott találkozót követő sajtótájékoztatókon Blinken feltűnően túlzó dicséretekbe esett Kazahsztánnal és a Tokajev által végrehajtott reformokkal kapcsolatban, mindezt úgy, hogy Oroszországot egyúttal többször is agresszornak nevezte. A régióval kapcsolatos pozitív megjegyzések mellett az amerikai külügyminiszter több nyilatkozatában Kína is szóba került, mint az az ország, akinek nem csak az Egyesült Államokkal, hanem más országokkal szemben is komoly problémái lesznek, ha Peking támogatja Oroszországot az ukrán konfliktusban.
A hivatalos nyilatkozatok és diplomáciai formaságok mellet az amerikai külügyminiszter látogatásának zárt ajtók mögötti – Washington által nem titkolt – célja feltehetően az volt, hogy Oroszországot – és Kínát – Közép-Ázsia (és a Dél-Kaukázus) segítségével gazdasági és politikai elhatárolásra kényszerítse és egyfajta „ellenséges gyűrűbe” fogja.
Ennek keretében Blinken bejelentett egy 50 millió dollár értékű segélycsomagot is az öt közép-ázsiai ország gazdasági megsegítésére továbbá új kereskedelmi és gazdasági „lehetőségeket” ígért Közép-Ázsiának, ha a térség államai teljesen megszüntetik kapcsolataikat Oroszországgal, vagy legalábbis elkezdik leépíteni azokat. Azonban itt a régió országainak részéről több kérdés is felvetődött. Például, hogyan lehet „kompenzálni” a közép-ázsiai államokat az Oroszországgal és Kínával, mint hagyományos gazdasági partnerekkel való eltávolodás esetén? Ugyanis mind Kína, mind pedig Oroszország a régió legfontosabb befektetői. Az amerikai külügyminiszter új gazdasági „lehetőségeket” érintő kijelentésére a kazah külügyminisztérium vezetője (és vele együtt a másik négy régiós ország külügyi vezetője) biztosította az amerikai vendéget, hogy Asztana többvektoros külpolitikát folytatva a kölcsönösen előnyös együttműködések érdekében igyekszik fenntartani a fékek és ellensúlyok rendszerét a világ minden országával. Majd kijelentette, hogy jelenleg Asztana nem lát és nem érez semmilyen kockázatot vagy fenyegetést Oroszország részéről, és emlékeztetett arra is, hogy Kazahsztán – és Közép-Ázsia más országai is – tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és más régiós együttműködéseknek, melynek Oroszország is résztvevője.
Ezen kívül Asztanában és Taskentben az Egyesült Államok delegációja vélhetően újabb kísérletet tett arra, hogy megpróbálja Közép-Ázsiába telepíteni haderejét, vagyis legalább saját légitámaszpontokat nyisson meg (erre a célra például az alma-atai repülőtér tökéletes, hiszen egészen közel helyezkedik el Kínához).
Az amerikai külügy közép-ázsiai látogatásának célja elsősorban az volt, hogy rávegye Közép-Ázsia államait arra, hogy minél előbb elhatárolódjanak Oroszországtól. Az eddigi jelek szerint azonban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter közép-ázsiai (egész pontosan asztanai és taskenti) látogatása nem azt az eredményt érte el amit várt tőle az amerikai vezetés. Tekintve a közép-ázsiai országokban a nyomtatott sajtóban és a digitális médiában megjelent véleményeket és elemzéseket inkább negatívan értékelték a látogatást, sőt elemzők egy része úgy véli az amerikai külügy negatívabb fogadtatása közép-ázsiai országai számára a jövőben még gondokat okozhat.
Az amerikai külügyi diplomácia látogatásának eredményeként a közép-ázsiai országokra jellemző három pontban összefoglalható külpolitikai prioritás újra előtérbe került: 1) a közép-ázsiai országok belügyeibe való be nem avatkozás, a területi integritás és szuverenitás megkérdőjelezhetetlensége; 2) kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása, beleértve energiaforrásaik független exportját; 3) külföldi befektetések vonzása nem minden áron.
Közép-ázsiai szempontból értékelve Anthony Blinken amerikai külügyminiszter látogatása túlzottan politikailag motivált, rosszul alátámasztott és nyilatkozatok terén nem megfelelően kivitelezett volt. Amerikai szempontból pedig sikertelen volt az a kísérlet, hogy Közép-Ázsiára rákényszerítsék az Oroszországgal és Kínával fennálló kapcsolatok megszakításáról kialakított washingtoni elképzelést. Ennek legfőbb oka pedig abban keresendő, hogy a Blinken által vezetett amerikai külügyi delegáció nem tudott megfelelő alternatívát kínálni Közép-Ázsia országai számára az Egyesült Államokkal való sikeres együttműködésre, ha befagyasztja az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatokat.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs