Az Eurázsia Központ 2023/12. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Moszkvában találkozott Xi Jinping és Vlagyimir Putyin
Három napos hivatalos látogatást tett újraválasztása után Xi Jinping Moszkvában. Az elnöki találkozó eredményeképpen több megállapodás is született, valamint a korábban megkötött szerződések kerültek megerősítésre. Gazdasági szempontból fontos a két ország gazdasági együttműködésének 2030-ig történő fejlesztésére vonatkozó-, valamint az átfogó partnerség és stratégiai kapcsolatok megerősítéséről szóló nyilatkozat. De születtek megállapodások az energiaszállítás, a logisztika, atomenergetika és az Északi Hajózási Útvonal fejlesztése területén zajló együttműködés terén is. Moszkvai látogatása a során a kínai vezető Putyin elnök mellett Mihail Misusztyin miniszterelnökkel, Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel találkozott.
A találkozó gazdasági, politikai és diplomáciai szempontból is fontos. Politikai téren a felek megerősítették egymást közös világpolitikai nézeteikben és elítélték az Egyesült Államok hegemón törekvéseit. Kifejezték, hogy határozottan ellenzik, hogy bármely ország vagy blokk megsértse más országok törvényes érdekeit. Peking és Moszkva egyetért abban, és ezt Putyin elnök korábbi 2022 februári pekingi látogatása során már leszögezték, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy számára a legmegfelelőbb modell szerint fejlődjön, ugyanis szerintük nem létezik az úgynevezett „legfelsőbb demokrácia”. A felek ismét elítélték a „színes forradalmakat”, és felvetették annak a lehetőségét is, hogy országaik belügyminiszterei évente egyszer tartsanak értekezleteket velük kapcsolatban. Oroszország megerősítette elkötelezettségét az Egy Kína elve mellett, elismerve, hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság szerves része, Kína pedig támogatta az Északi Áramlat gázvezetékekben történt robbanások tárgyilagos vizsgálatára irányuló felhívást.
A találkozó során összesen 14 államközi megállapodás, memorandum és szerződés került aláírásra, ebből kiemelten fontosak az „Orosz Föderáció elnökének és a Kínai Kínai Népköztársaság elnökének közös nyilatkozata az orosz-kínai gazdasági együttműködés kulcsfontosságú irányainak fejlesztésének tervéről 2030-ig”, valamint „az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság közös nyilatkozata az új korszakba lépő átfogó partnerségi és stratégiai együttműködési kapcsolatok elmélyítéséről.” A felek megállapodtak a logisztikai útvonalak fejlesztésében, különös tekintettel az Északi Hajózási útvonalra, a Bajkál-Amúr-, és Transszibériai Vasútvonalra, valamint összességében az Északi Szállítási Folyósóra. Születtek megállapodások az atomenergetika terén valamint az energiahordozók szállításának fejlesztésével kapcsolatban is. Oroszország számára Kína kiemelten fontos gazdasági partner, hiszen egyrészt energiahordozóinak egyik legnagyobb felvásárlója, másrészt viszont az Oroszországra kivetett szankciók következtében kiesett import helyettesítésének egyik fő forrása. Kína számára Oroszország jelentősen a piaci ár alatt szállítja a szénhidrogéneket, ezért a szoros kapcsolatok fenntartása gazdasági szempontból Kína számára igen kedvező. Az éves áruforgalmat Misusztyin miniszterelnök 200 milliárd dollárra tervezi bővíteni a tavalyi 190 milliárdhoz képest. A gazdasági összefonódás Oroszország számára azonban bizonyos kockázatokkal is járhat, hiszen ezzel még nagyobbá válik az orosz gazdaság kiszolgáltatottsága, csak immár Kína felé.
Diplomáciai szempontból komoly gesztus, hogy Xi Jinping újraválasztását követően Moszkvába intézte első hivatalos látogatását. Emellett sokan jelzésértékűnek tartják, hogy a kínai vezető annak ellenére is elutazott Moszkvába, hogy az orosz elnök ellen a Nemzetközi ítélő bíróság háborús bűnök elkövetéséért elfogató parancsot adott ki. A találkozón szóba került az ukrajnai háború rendezésének kérdése, amely belekerült a két vezető közös nyilatkozatába is. Ebben az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban rögzítették, hogy a megoldáshoz tiszteletben kell tartani minden ország jogos aggodalmát a biztonság területén, és megakadályozandó blokkosodás és a blokkok közötti konfrontáció kialakulása. A tény, hogy Kína a korábban semleges álláspontjához képest béketervvel állt elő és abban ilyen jellegű álláspontot foglalt jelzés értékű, és erre azonnal reagáltak mind Oroszországban mind a Nyugaton. A kínai béketerv az orosz fél szerint sok szempontból megegyezik az orosz állásponttal, az Egyesült Államokban azonban azzal a kritikával illetik, hogy a kínai terv nem helyezi kilátásba az orosz csapatok visszavonását a megszállt területekről. Annak ellenére, hogy katonailag Kína eddig láthatóan nem támogatta Oroszországot, a közös nyilatkozatban foglaltak arra adnak okot következtetni, hogy bár Peking a békés rendezés híve, de nem érdekelt abban Oroszország vesztesként kerüljön ki a konfliktusból.
„A világon száz éve nem látott változások zajlanak, és amikor együtt vagyunk, mi mozgatjuk ezeket a változásokat” mondta búcsúzóul Xi Putyinnak, szavait pedig a két ország között aláírt megállapodások sokasága, valamint Moszkva és Peking világnézetei közelsége is igazolja. A kínai-orosz kapcsolatok stratégiai szintű együttműködésének további mélyítése, a gazdasági együttműködés „érdekházassága” mellett a multipoláris világrend megteremtése melletti elköteleződés egyre egyértelműbb kinyilvánítását is jelenti.