Joko Widodo államfő (2014-; Indonéz Demokratikus Küzdelem Pártja) és Shin Tae-yong, a nemzeti csapat edzője múlt szombaton megvitatta az U20-as indonéz férfi labdarúgóválogatott játékosainak fejlődését és a tehetségük fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket. „Shin edző elmondta akad néhány gyengeség (a játékosoknál), amelyeken javítani kell, különösen a fizikai aspektus vonatkozásában, és egy kicsit az ügyességük tekintetében is” – nyilatkozta az elnök a megbeszélést követően. Megjegyezte azonban, hogy mivel a játékosok képességei nagymértékben javultak edzőjük szerint immár készen állnak a versenyzésre. Ennélfogva Widodo találkozóján a válogatottal, biztatta a labdarúgókat ne csüggedjenek amiért a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) idei U20-as férfi világbajnokságán való részvételükre mégsem kerülhet sor. „…nem szabad csalódottságban és szomorúságban vergődniük” – mondta, hozzátéve, hogy fiatal sportolókként még hosszú karrier áll előttük, és számos más tornán lesz lehetőségük indulni.
A legnépesebb muszlim többségű ország válogatottja azután vált jogosulatlanná a világbajnokságon való részvételre, hogy a FIFA március 29-én részletes indoklás nélkül a „jelenlegi szituációra” hivatkozva visszavonta Indonézia rendezési jogát a tornára, és ezzel megszüntette a csapat automatikus kvalifikációját házigazdaként. A döntésre azután került sor, hogy az indonéz Nemzeti Labdarúgó Szövetség vezetője, Erick Thohir személyesen kézbesítette Widodo levelét a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos belföldi fejleményekről Gianni Infantino FIFA-elnöknek.
A május 20-a és június 11-e között 24 ország válogatottja körében rendezendő bajnokságnak Indonézia hat városa adott volna otthont. A FIFA azt követően halasztotta el a csoportkörsorsolást, majd fosztotta meg a délkelet-ázsiai országot a 2019-ben elnyert rendezési jogától, hogy két házigazda, Bali és Közép-Jáva tartományok kormányzói, illetve számos helyi politikus és közösségi szervezet – nem függetlenül a jövő évben esedékes elnök- és törvényhozási választásoktól – nyíltan tiltakozott a rendes kvalifikációval bíró izraeli válogatott odautazása és részvétele ellen. A Widodo-adminisztráció számára fontos sportdiplomáciai siker volt a rendezési jog kivívása, és a szükséges sportinfrastrukturális felkészülés politikai konszenzustól övezve eredményesen lezajlott. Az elnök ezért pártolta a torna tervek szerinti megrendezését, a sport és a politika különválasztását kérve a tiltakozóktól. Ugyanakkor az államfő nyilvánosan megerősítette az indonéz külpolitika évtizedes álláspontját is, miszerint az ország nem ismeri el Izrael államot és nem is tervezi normalizálni az államközi relációkat a kétállami rendezés megvalósulásáig. A VB-rendezői státusz visszavonására mégis sor került, mert az Izrael-ellenes megmozdulásokkal a FIFA értelmezése szerint Indonézia megszegte a rendezési szerződés biztonsági garanciát és diszkriminációellenes vállalásait, ami az országgal szembeni esetleges további, a belföldi futballigába történő kormányzati beavatkozás miatt 2015-ben kivetetteknél is súlyosabb szankciókat eredményezhet. A lehetséges büntetőintézkedések közé tartozhat, hogy az ország nem adhat otthont a FIFA által engedélyezett mérkőzéseknek, és a válogatottat kizárhatják a 2023-as Ázsia-kupa döntőjéből és a 2026-as világbajnokság kvalifikációs folyamatából. Ezzel összefüggésben Widodo elnök utasította Thohirt, hogy folytassa a tárgyalásokat a FIFA illetékeseivel, hogy Indonézia ne részesüljön egyéb szankciókban; valamint haladéktalanul fejezze be a nemzeti labdarúgás átalakításának és fejlesztésének tervezetét, és juttassa el a dokumentumot a Szövetséghez a téma iránti kormányzati elkötelezettség komolyságát bizonyítandó.
Sandiaga Uno turisztikai és kreatívgazdasági miniszter becslése szerint a rendezés elmaradása miatti állami veszteség legalább 3,7 ezermilliárd rúpia (körülbelül 85 milliárd forint) lesz, amely bevétellel Jakarta a szurkolók és a külföldi turisták részéről számolt. Kevésbé kvantifikálható deficit az az egyértelmű csalódottság, harag és lelkesedésvesztés, amelyet a labdarúgást kedvelő indonéz közvélemény érez, hiszen ez lett volna az első futballvilágbajnokság, amelyet az ország rendez és az első, amelyre kijut a nemzeti válogatott. Agamaku bola, azaz „vallásom a labda” szól a közkeletű szófordulat. A labdarúgás a legnépszerűbb sport a szigetországban, és Indonézia a legfutballszeretőbbnek tartott ország Ázsiában. Becslések szerint a lakosság kétharmada, mintegy 180 millió indonéz aktívan figyelemmel kísérte a 2022-es világbajnokság meccseit, a nagyobb nemzetközi mérkőzéseken pedig gyakran legalább 100 000 ember követi a csapat megmérettetését. Az U20-as bajnokság megrendezése a politikai–gazdasági–szocikulturális tőketeremtő képességen túl ráadásul ünnepi és szimbolikus korszakváltást is jelölhetett volna a régóta rendszerszintű problémákkal és a tavalyi tragédia utóhatásaival is küzdő sportág szervezése és megítélése vonatkozásában.
Widodo elnök arra szólította föl az embereket, hogy vádaskodás helyett tartsák tiszteletben a döntést, és minden érintett fél tanuljon belőle. Argentína, Katar és Peru már jelezte rendezési szándékát a FIFA-felé, így előreláthatólag a torna nem szorul elhalasztásra vagy törlésre, az indonéz szurkolóknak alkalmuk nyílhat a mérkőzések követésére és az odalátogatásra is. Egy világrendezvény házigazda státuszának elvétele, jóllehet, még ha csupán átmenetileg is, de negatív hatással van Indonézia államközi reputációjára, diplomáciai önképére és globális soft power kapacitására is. A kormányközi percepciókban és relációkban keletkezett károk minimalizálására alkalmas lehet az Indonézia idei, „Az ASEAN számít: a növekedés epicentruma” mottójú ASEAN-elnökségéhez köthető protokolláris elemekkel is bíró rendezvényeinek sikeres megtartása; a nemzetközi közvélemény megítélése pedig a közérdeklődésre számot tartó ASEAN- és Ázsia-szintű sportesemények sikeres lebonyolításával tűnik alakíthatónak kedvezőbb irányokba.
Az elemzést készítette: Szakáli Máté