2023. április 30-án Üzbegisztánban alkotmánymódosító népszavazásra került sor. A 84,5%-os részvételi arány mellett lebonyolított népszavazás során az üzbég szavazásra jogosult állampolgárok 90,2%-a az alaptörvény módosítása mellett tette le a voksát, míg a lakosság mindössze 9,35%-a szavazott nemmel. A népszavazás által megerősített alkotmánymódosítás 2023. május elsejei hatályba lépésével az új, módosított alkotmány Üzbegisztánban többek között előírja az elnöki ciklus ötről hét évre történő emelését, és lehetővé teszi Shavkat Mirzijojev, jelenlegi üzbég elnök számára, hogy akár további két, hétéves mandátumot szerezzen. Mindezt annak ellenére, hogy második elnöki mandátuma 2026-ban lejárt volna. Az üzbég alkotmánymódosítás hozadékaként a taskenti kormány 2023. július 9-re egy előrehozott elnökválasztást írt ki. Ennek megfelelően pedig Üzbegisztánban 2023. július 9-én sor kerülhetett az előrehozott elnökválasztásra. A várakozások szerint az üzbég elnöki székért folyó verseny favoritja a jelenlegi elnök, Shavkat Mirzijojev államfő volt, akit az előzetes várakozásoknak megfelelően a szavazatok 87,1%-val újraválasztottak. Az elnökválasztás hivatalos és megerősített végeredményét a napokban hozzák majd nyilvánosságra.
Nem volt igazi ellenfél
Shavkat Mirzijojev először 2016-ban lett Üzbegisztán elnöke azt követően, hogy elődje, Iszlam Karimov elhunyt. 2021-ben Mirzijojevet az üzbég elnökválasztáson résztvett szavazók 80,1%-a második elnöki ciklusára is újraválasztotta. A 2023-as üzbég elnöki posztra többen is jelentkeztek, azonban csupán négy jelöltet regisztráltak. A hivatalban lévő, függetlenként induló elnököt az Üzbég Liberális Demokrata Párt (Oʻzbekiston Liberal Demokratik Partiyasi, OʻzLiDeP) jelölte. Érdekesség, hogy Üzbegisztánban öt pártot tartanak nyilván, ezek közül az egyik, Milliy Tiklanish nem állított jelöltet, hanem a hivatalban lévő elnököt támogatta. A fennmaradó három jelölt szintén politikai pártok jelöltjei voltak, azonban őket az átlag üzbég választópolgár kevésbé ismeri, főleg, hogy a választási kampány során Mirzijojev riválisai nem vettek részt a választásokat megelőző televíziós vitákban sem.
A kampány
Shavkat Mirzijojev az üzbég elnökségért folyó verseny során aktív kampányba kezdett. Körbe utazta az országot. Beszélt az elkövetkező évek kihívásairól, az oktatás további reformjáról, a társadalombiztosítással kapcsolatos lehetőségekről, az ország gazdaságának jövőjéről, a környezetvédelem kihívásairól, a jogállamiságról és az „Új Üzbegisztán” koncepcióról. Az említett témák közül Mirzijojev kampányának egyik sarkalatos pontja, az oktatás kérdésköre volt, amivel a fiatalokat célozta meg azáltal, hogy a felsőoktatást helyezte a választási kampányának központjába. Mirzijojev választás előtti beszédeiben ígéretet tett, hogy újabb elnöki ciklusa esetén nagy figyelmet fordít az ország oktatáspolitikájára és hét év alatt 1 milliárd dollárt biztosít a köz- és felsőoktatás fejlesztésére. Emellett országos kampánya során Mirzijojev felvázolta azon terveit is, amely szerint 2030-ra megduplázza az ország GDP-ét (160 milliárd dollárra), minden települést tiszta ivóvízzel lát el és további egy millió lakás építésébe kezd, valamint a munkaerő migrációjának kérdésében is reformokat vezet be. Ezen kívül a már újraválasztott elnök kampánya során nagy figyelmet fordított az ökológia kérdéskörére is, melyben többek között ígéretet tett az ország erdőterületének 1,6 millió hektárról 2,3 millió hektárra történő növelésére is.
Reformátorból autokrata?
Azután, hogy Shavkat Mirzijojev lett Üzbegistán elnöke után nem folytatta elődje szigorú belpolitikáját, sem pedig elszigetelődést eredményező külpolitikai irányvonalát. 1996-ban a karimovi rendszer mesterségesen beleavatkozott az üzbég gazdasági fejlődésbe, amivel tévesen szabta meg a mezőgazdaság és az ipar irányvonalát és áttért az import-helyettesítés politikájára. Mindezek pedig rossz döntésnek bizonyultak, mivel az elhibázott gazdaságpolitika eredményeként rendkívül alacsony volt a közép-ázsiai ország gazdasági hatékonysága, lassult a gazdaság növekedési üteme, magas lett a munkanélküliség és a munkaerő elvándorlás aránya, valamint rendkívüli méreteket öltött az országban a korrupció is. A hibás gazdaságpolitika következtében pedig csak idő kérdése volt, hogy Üzbegisztánban mikor lesz szüksége rendszerszintű és következetes reformokra. 2016-ban pedig ez be is következett. Az ország megválasztott új elnöke, Sahvkat Mirzijojev szinte azonnal hozzálátott az üzbég gazdaság megreformálásához, aminek következtében megkapta reformátor nevet. A mirzijojevi reformok során Üzbegisztánban elkezdődött az árfolyamok egységesítése és a devizapiac liberalizálása (2017 nyár-ősz), jelentősen csökkentette a külföldről Üzbegisztánba érkező termékekre kiszabott vámokat (2017-18), valamint csökkentette az üzleti tevékenységgel járó adminisztratív költségeket, és új adóreformot is bevezetett (2019).
Hogyan tovább?
Közép-Ázsia legnépesebb (35 milliós) országában az előrehozott elnökválasztás napján a szavazás helyi idő szerint reggel 8 órakor 10 784 szavazóhelyiségben kezdődhetett meg, melynek során jelentős jogsértést nem jegyeztek fel. Választási kampányával Shavkat Mirzijojev az üzbég társadalom irányába egy nagyon összetett programot vázolt fel. Az április végi sikeres alkotmánymódosítás és a győztes előrehozott választás megszilárdította székében a harmadik elnöki ciklusát megkezdő régi-új elnököt, ezzel biztosítva Üzbegisztán számára egyfajta politikai és gazdasági stabilitást. Azáltal pedig, hogy kampányát és a benne elhangzó ígéretek az előző évek munkájára és programjaira építette (Új Üzbegisztán) a már folyamatban lévő reformok és bármilyen tervezett más reform vagy törvényjavaslat könnyen folytatódhat. Azonban az előrehozott üzbég elnökválasztás rávilágított arra is, hogy Mirzijojev valójában az egyetlen jelentős politikai személyiség a közép-ázsiai országban. Mirzijojev újraválasztásával Üzbegisztán külpolitikájának prioritása, a közép-ázsiai országokkal való kapcsolatok fejlesztése valószínűleg megmarad csakúgy, mint a tartós, hosszútávú gazdasági kapcsolatok Kínával és Oroszországgal, valamint azokkal az országokkal is, amelyekkel Moszkva konfliktusban van (Ukrajna, a balti államokkal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unió). Az előrehozott üzbég elnökválasztás és az április végi üzbég alkotmánymódosításról szóló népszavazás fölényes eredménye, valamint a szavazásokon történő magas részvételi arány (nem hivatalos adatok alapján az elnökválasztás 70% körüli, az alkotmánymódosító népszavazás 84.5%) azt jelzi, hogy az üzbég lakosság támogatja a Mirzijojev elnök által meghirdetett és végrehajtott reformok menetét és irányvonalát. A 2023. július 9-i előrehozott üzbég elnökválasztás hivatalos végeredményének kihirdetése után a következő lépés az előrehozott parlamenti választások kiírása lehet, amely egyben le is zárhatja az Üzbegisztánban megkezdett alkotmányreform folyamatát.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs