2023. augusztus 4-én Asgabat adott otthont a Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán között első alkalommal megrendezésre kerülő háromoldalú csúcstalálkozónak. A három közép-ázsiai ország elnökének részvételével megtartott találkozó célja a közép-ázsiai regionális kapcsolatoknak és együttműködéseknek a további bővítése volt az olyan kérdésekben, mint vízügy és vízbiztonság, az energetikai kihívások, valamint a szállítás és regionális logisztikai útvonalak bővítésének a lehetőségei. Mindazonáltal e fő témakörökön belül az asgabati megbeszélés kiemelt témájának számított a regionális (a Türkmenisztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt és Afganisztánt érintő) energiaszektor fejlesztésének, a földgáz-, a kőolaj- és kőolajtermék-, valamint villamosenergiaellátási együttműködések fontosságának kérdései. A türkmén-tádzsik-üzbég háromoldalú találkozó során felmerült problémákkal kapcsolatban a közép-ázsiai országok államfői kezdeményezték a víz- és hőenergia területén megvalósuló közös megújuló energia projektek további folytatását, és megállapodtak abban is, hogy 2023 második felében Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán energiaügyi miniszterei és az országok energiaminisztériumainak főosztályvezetői egyeztetéseket folytatnak majd annak érdekében, hogy elősegítsék a közös regionális megújuló és hagyományos energiatermelést segítő együttműködéseket. A találkozó résztvevői emellett kihangsúlyozták a fórumon résztvevő mindhárom közép-ázsiai országnak a regionális stabilitással és biztonságpolitikával kapcsolatos elképzeléseit.
Mivel Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán vezetői a változó geopolitikai folyamatok mellett felismerték a regionális együttműködések fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket ezért a háromoldalú asgabati csúcstalálkozón jelenlévők úgy ítélték meg, hogy találkozásuk jelentős mérföldkő volt mindhárom közép-ázsiai ország: Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán regionális együttműködést célzó erőfeszítéseiben. A Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán 2023. augusztusi csúcstalálkozója nemcsak az együttműködés lehetőségére hívta fel a figyelmet, hanem azokra a fenyegető kihívásokra is, amelyekkel a közép-ázsiai országoknak a jövőben komolyan szembe kell nézniük a régión belüli politikai, gazdasági és társadalmi destabilizáció megelőzése érdekében, mely kihívások akár fokozhatják is a közép-ázsiai regionális geopolitikai sebezhetőségét, eltántorítva a külföldi gazdasági befektetőket attól, hogy elmélyítsék gazdasági kapcsolataikat a térség országaival.
Az asgabati háromoldalú türkmén-tádzsik-üzbég csúcstalálkozó során elhangzottak a következő témakörök mentén csoportosíthatók:
A terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem
Az amerikai csapatok 2021 augusztusi kivonása és az ezt követő újbóli tálib hatalomra jutás Afganisztánban jelentősen fokozta a biztonsági aggodalmakat a térségben. Részben ennek – és a három ország közvetlen szomszédságnak Afganisztánnal – is köszönhetően Dusanbe, Asgabat és Taskent háromoldalú csúcstalálkozója kihangsúlyozta Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán közös elkötelezettségét a terrorizmus, a vallási szélsőségesség és a szeparatizmus elleni küzdelem mellett. A három ország földrajzi közelsége Afganisztánhoz (egy olyan nemzethez, amelyet az erősödő erőszak és a dzsihadista propaganda újjáéledése jellemez) megerősíti a három közép-ázsiai ország álláspontját a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem kérdésében, továbbá Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, mint szomszédos államok elismerik az afgán határmenti közös együttműködések és erőfeszítések szükségességét a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásával szemben a regionális stabilitás biztosítása érdekében. Azonban, amíg az Afganisztánnal kapcsolatos biztonságpolitikai kérdésekben mindhárom ország egyetért, a Kabullal folytatott kereskedelmi és gazdasági megközelítések eltérőek. Míg Tádzsikisztán következetesen igyekezett megőrizni tartózkodó álláspontját a tálibokkal szemben (mert attól tart, hogy a terrorfenyegetés és az átszivárgó szélsőségesek könnyebben destabilizálhatják az ország nemzetbiztonságát), addig Üzbegisztán és Türkmenisztán Tádzsikisztántól eltérő utat, a tálib vezetéssel történő együttműködések és kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeinek a keresését választotta. Taskent szempontjából ennek az oka az új üzbég külpolitikai koncepcióban keresendő, amely elsősorban a jószomszédi kapcsolatok építésére, Afganisztánnal kapcsolatban pedig egyfajta gazdasági együttműködésre törekszik. Türkmenisztán Afganisztánnal kapcsolatos pozitív álláspontja elsősorban Asgabat sajátos stratégiái gazdasági megfontolásaiból fakad (valamint a közép-ázsiai ország úgynevezett „Semleges Türkmenisztán” külpolitikájából), mivel a türkmén külpolitika számára a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) földgázvezeték projekt kulcsfontosságú infrastrukturális cél, amely a türkmén energiaexportot diverzifikálná (pozitív dinamikát kölcsönözve a gazdaságnak), melyet a tálibokkal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fenntartása segíthet csak elő. Közép-Ázsiáiban emellett biztonságpolitikai szempontból ott van még a regionális szeparatizmus[1] és az etnikai feszültségek kezelésének a kérdése is, melyek közül előbbi meghatározó témaként jelent meg a háromoldalú csúcstalálkozón.
Vízkérdés
Közép-Ázsia országai számára talán ez a jövőt érintő legfenyegetőbb kihívás. A régió geopolitikai helyzetétéből adódóan a vízkérdés Közép-Ázsiában akár a feszültségek és konfliktusok jövőbeli forrása is lehet. A vízgazdálkodás területén sajnos a régió összetett dilemmával néz szembe, amely elsősorban a regionális vízkészletek túlzott felhasználásából és az ismétlődő aszályokból ered. Erre jó példával szolgál, hogy 2023 májusában a szakértők a hőség és a kevés csapadék miatt akut vízhiányt regisztráltak az Amu Darja alsó szakaszán ezzel párhuzamosan pedig 2023 március-áprilisban a folyó többletvízfogyasztása 50%-kal haladta meg az ebben az időszakban jellemző átlag értékeket. Mivel mindhárom ország határos Afganisztánnal, ezért az asgabati tárgyalások során szó esett még a Qosh Tepa-csatorna[2] építésénnek kilátásáról is, mely komolyan érinti Üzbegisztán és a közép-ázsiai régió regionális vízbiztonságát. Az Asgabatban zajló tárgyalások pozitív eredménye, hogy a találkozón résztvevő három közép-ázsiai ország vezetője elismerte, illetve felismerte azt a tényt, hogy vízkérdésben minél hamarabb regionális együttműködésre, valamint határokon átnyúló megoldásokra van szükség.
Földgáz és villamosenergia
Az asgabati csúcstalálkozó további lényeges napirendi kérdése volt a földgáz- és villamosenergia-ágazatban kialakult regionális együttműködések jövője. A tervek szerint még ebben az évben háromoldalú megbeszéléseket folytatnak majd ezen iparágak vezetői – feltehetően miniszteri szinten –, hogy megvizsgálják a regionális földgáz- és villamosenergia ágazatban történő kollektív fellépés lehetőségeit. Ezen kívül a háromoldalú találkozó gázfronton arra is rámutatott, hogy a Közép-Ázsia-Kína földgázvezeték negyedik szálának megépítésére irányuló, régóta halogatott projekt idő előtti befejezése – amely projekt elsősorban Türkmenisztán legfőbb prioritásainak egyike, hogy ezáltal is növelni tudja a Kínába irányuló földgázexportját – regionális szinten is kiemelten fontos gazdasági feladat. Ugyanis, ha az úgynevezett „D” jelű gázvezeték elkészül Türkmenisztán évi akár 30 milliárd köbméterrel is képes lehet növelni a Kína irányába szállított földgáz mennyiséget. Xi Jinping kínai elnök a 2023 májusi xian-i Kína-Közép-Ázsia csúcson tartott beszédében sürgette a D jelű vezeték megépítésének felgyorsítását. Azonban, ha a projekt valóban ennyire meghatározó Közép-Ázsia földgázexportjában, akkor felvetődik a kérdés, hogy a D vonal mentén fekvő Kirgizisztán elnöke miért nem volt jelen a csúcson. Ennek oka lehet többek között az is, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti kapcsolatok jelenleg nem barátiak és a két ország között lévő határviták többször halálos áldozatokat követelő összecsapásokba fordultak.
A közlekedési folyosók és logisztika
Az asgabati háromoldalú csúcstalálkozó kiemelt figyelmet fordított még a közép-ázsiai térség közlekedési infrastruktúrájának megteremtésére irányuló erőfeszítések összefogásának is. A Türkmenisztánban megrendezett találkozó végén a csúcstalálkozón résztvevő mindhárom ország elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az Üzbegisztán-Türkmenisztán-Irán kereskedelmi folyosó fejlesztése és a Transzkaszpi kereskedelmi útvonal potenciáljának fokozottabb kihasználása képes lehet megnövelni Közép-Ázsia „vonzerejét” és fontosságát a kelet-nyugati, valamint az észak-dél irányú nemzetközi folyosók tranzitközpontjaként. Ennek érdekében pedig Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán elnökei javaslatot tettek a nemzetközi áruszállítással foglalkozó közép-ázsiai vállalatok számára a regionális áruszállítások feltételeinek egyszerűsítésére, a vámrendszerek digitalizációjának felgyorsítására és az ellenőrző pontok áteresztőképességének növelésére.
A találkozó jegyzete
A Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán triumvirátusában megrendezett asgabati közép-ázsiai regionális csúcstalálkozó a megbeszélésen jelen lévő mindhárom fél számára kiváló platformként szolgált a három országot érintő afganisztáni regionális biztonságpolitikai kérdések megvitatására és azon kritikus, a közép-ázsiai régió előtt álló kihívások és változások kezelésére, mint a regionális vízkérdés helyzete, vagy a régió energiaforrás exportjainak kérdésköre. A csúcstalálkozó által megvilágított kérdések rámutattak azokra az összetett aggodalmakra, amelyek összekapcsolják és egyesítik a geopolitikát, a biztonságot, a gazdaságot és a társadalmi fejlődés dinamikát a régióban. Bár az asgabati találkozó nem titkolt célja a közép-ázsiai regionális együttműködések erősítése volt, azonban az eseménnyel kapcsolatos jogos kérdés és észrevétel az is, hogy sem a Kazahsztán, sem pedig Kirgizisztán elnöke nem volt hivatalos a csúcstalálkozóra. Ez a hiányosság pedig a közép-ázsiai regionalizmus fejlődése vagy megléte kapcsán negatív fejlemény is lehet. Az, hogy Asztanát nem érdekelte a 2023 augusztus eleji esemény részben indokolható azzal is, hogy Kazahsztán nem szomszédos Afganisztánnal így őt az országból átszivárgó terrorfenyegetettség kevésbé veszélyezteti, valamint azok a projektek, alternatív kereskedelmi folyosók, amelyek nem haladnak át Kazahsztánon Asztana számára ignorálható. Sőt a Türkmenisztánon, Tádzsikisztánon és Üzbegisztánon áthaladó kelet-nyugati projektek bizonyos értelemben versenyeznek a területileg legnagyobb közép-ázsiai országot érintő kereskedelmi útvonalakkal. Más lehetséges ok Kirgizisztán és Kazahsztán asgabati csúcstól történő távolmaradására, lehet (bár nem túl releváns érv) az is, hogy mind az öt közép-ázsiai ország államfője szeptemberben személyesen találkozik majd az oroszországi Kazanyban megrendezésre kerülő Afganisztánnal kapcsolatos csúcstalálkozón, ahol minden bizonnyal szó fog esni Közép-Ázsia biztonságpolitikai kérdéseiről és kihívásairól, valamint egyéb, az asgabati csúcson tárgyalt kérdésekről.
A rövid elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] 2022-ben Tádzsikisztánnak és Üzbegisztánnak is szembesülnie kellett a területükön élő etnikai kisebbségek és a hatalom közötti feszültségekből eredő kihívásokkal, melyek tüntetések és társadalmi demonstrációk képében nyilvánultak meg. 2022 májusában a Gorno-Badakhshan Autonóm Terület (Tádzsikisztán) lakosai a hatóságokkal szembeni elégedetlenségnek hangot adva kormányellenes hangulatban vonultak ki az utcákra, melyekre Tádzsikisztán katonai erők bevetésével és terrorellenes hadművelet elindításával válaszolt. 2022 júliusában az üzbegisztáni autonóm Karakalpaksztán Köztársaságban tiltakozások zajlottak az üzbég központi kormány által javasolt alkotmánymódosításokra válaszul, melyek elvették volna a terület és az ott élő karakalpak kisebbség autonómiához kapcsolódó jogait. A taskenti vezetés számára azonban az eset rávilágított a nemzeti egység megőrzése és a helyi autonómia tiszteletben tartása közötti kényes egyensúlyra.
[2] A Qosh Tepa-csatorna a tálibok által Afganisztán északi részén épített vízelvezető csatorna, melynek célja, hogy elterelje az Amu Darja vízhozamát így biztosítva az afgán lakosság és mezőgazdaság számára megfelelő mennyiségű vízkészletet. A csatorna várható hossza 285 km lesz. A 2022 márciusában megkezdett Qosh Tepa-csatorna építésével kapcsolatban Üzbegisztán komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a csatorna kedvezőtlen hatással lesz a közép-ázsiai ország mezőgazdaságára, s a csatorna megépítése minden bizonnyal várhatóan tovább fogja súlyosbítani az Aral-tó katasztrófáját is, azáltal, hogy elvezeti az Amu Darja vízhozamát.