2023. október 6-án Shavkat Mirzijojev üzbég államfő Vlagyimir Putyin 71. születésnapjának előestéjén Oroszországba látogatott. Ez a fajta államfői vizit, amely során a FÁK-országok vezetői Putyin születésnapján különböző formátumban összegyűlnek Moszkvában már „hagyománnyá” vált, melyet gyakran egybekötöttek a FÁK-államok, a CSTO és az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetői közötti tárgyalásokkal.
Az üzbég és az orosz elnök közötti találkozó során[1] több, a két ország közötti kétoldalú stratégiai partnerségi és szövetségi kapcsolatok elmélyítését célzó egyezményt is aláírtak, melyek az Üzbegisztán és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági, beruházási és munkamigrációval kapcsolatos gyakorlati együttműködések bővítésére fókuszáltak.
Kulcskérdés: a földgáz
Üzbegisztán a majd 35 millió körüli népességével a posztszovjet térség és a közép-ázsiai régió egyik legnépesebb és katonailag is egyik legerősebb állama. 1991. szeptemberi függetlensége óta Üzbegisztán nagyrészt megőrizte a szovjet típusú irányított gazdaságot. Mindezek mellett azonban a taskenti kormány az évek alatt fokozatosan az üzbég gazdaság diverzifikálására törekedett. Részben ennek is köszönhetően Üzbegisztán a 2010-es évek végére a világ ötödik legnagyobb gyapotexportőre és hetedik legnagyobb gyapottermelőjévé vált, ma pedig már a hatodik helyet foglalja el a gyapottermelésben.
2017 szeptemberében az ország valutája piaci árfolyamon teljesen átválthatóvá vált. 2018 és 2023 között az ország mind a Standard and Poor (S&P), mind pedig a Fitch Ratings pénzügyi hitelminősítőktől BB- hitelminősítést kapott. Emellett egyes kutatóintézmények szerint a közép-ázsiai ország nagy likvid eszközökkel, magas gazdasági növekedéssel, alacsony államadóssággal, ugyanakkor alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkezik.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Üzbegisztán, Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságai közül a legnépesebb, a bruttó hazai termék 5,3%-os növekedését fogja elérni idén, amelyhez a közép-ázsiai országnak egyre több energiára van szüksége.
A moszkvai orosz-üzbég találkozó során azonban a legfontosabb megállapodás az Oroszország és Üzbegisztán közötti orosz földgázzal kapcsolatos együttműködési megállapodás volt – Kazahsztánt tranzitszereplőként feltüntetve –, amely biztosítja a Taskent számára nélkülözhetetlen energiaforrást.
Azonban ehhez több korábbi feltételnek is teljesülnie kellett (például: a Közép-Ázsiai Földgázvezetékrendszer, angolul: Central Asia – Center Gas Pipeline System, CAC modernizálása). Ahhoz, hogy Oroszország képes legyen földgáz szállítására a közép-ázsiai államokba, jelentős beruházásokra és új kompresszorállomásokra volt szükség a földgáz áramlási irányának megfordítása érdekében. Ezzel kapcsolatban 2023 február végén Kazahsztán bejelentette, hogy a Bukhara-Ural vezeték harmadik vonalának munkálatait tervezi, amelynek becsült költsége 95,6 millió dollár. Ugyanezen év március 1-jén az üzbég energiaügyi minisztérium közölte, hogy az ország valójában nem kezdte meg az orosz gáz importját, mivel konkrét megállapodások nem születtek ebben a kérdésben.
2023 áprilisára egyre világosabbá vált az is, hogy Oroszország érdeke nem csak Kazahsztán és Üzbegisztán földgázzal történő ellátása, hanem Kína irányába történő földgáz eljuttatása is. Az Orosz Energiafejlesztési Központ elemzése, azt a várakozást jelezte előre, hogy a Gazprom akár évi 10 milliárd köbméter gáz szállítását is képes megoldani Üzbegisztán és Kazahsztán irányába, azonban ebből 4-6 milliárd köbméternek Kínába irányuló tranzitgáznak kellene lennie.
Egy hónappal később pedig, 2023 májusában Shavkat Mirzijojev üzbég elnök Hszianba utazott a Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozóra, majd Üzbegisztán május 22-én bejelentette, hogy idén először folytatta gázexportját Kínába.
Üzbég gázellátás
2023 második negyedévében megkötött Oroszországból Üzbegisztánba érkező földgázszállítások során meg kellett oldani azt a problémát, hogy az áramlási irányt reverzzé (megfordítottá) kellett változtatni, ami még a szovjet korszak hagyatéka, s amelyet eredetileg a közép-ázsiai gázkészletek Oroszországba juttatására építettek ki. A probléma kiküszöbölését követően az orosz gázipari óriás, a Gazprom vállalta, hogy évi 2,8 milliárd köbméter gázt szállít Üzbegisztánba, fenntartva a téli szállítási ütemet, legalább 9 millió köbméter/nap gázt.
Annak ellenére, hogy Üzbegisztán energiabiztonsági megközelítése teljesen más, mint a régió többi államának, függetlensége elnyerését követően Üzbegisztán hosszú ideig szigorúan ellenőrzött gazdasággal rendelkezett, amely energiapolitika szempontjából erősen támaszkodik a földgázra. Azonban Shavkat Mirzijojev elnök vezetése alatt az elmúlt években Üzbegisztán gyors és széles körű gazdasági reformokba kezdett. Az energiabiztonsággal kapcsolatban 2019 októberében Üzbegisztán közzétette a zöldgazdaságra való átállásra vonatkozó stratégiájának 2030-ig szóló tervezetét is.
Az üzbég energiamérleg szerkezete
Forrás: saját szerkesztés az International Energy Agency (IEA) alapján. https://www.iea.org/countries/uzbekistan
Mirzijojev üzbég elnök Moszkvai látogatása rávilágított Taskentnek az elmúlt fél év során dédelgetett céljaira, az olcsó energiaforrásra. Üzbegisztán meglehetősen jó alkupozícióban volt Moszkvával szemben ebben a kérdésben, amit úgy tűnik, hogy Taskent is érzékelt. Amire Üzbegisztánnak szüksége volt – elegendő földgázra a hazai téli, fűtési szezon során fellépő hiányok fedezésére anélkül, hogy vissza kellene tartania a Kínának tett földgázszállításokkal kapcsolatos ígéreteit –, azt Oroszországtól megkapta, ami az üzbég gazdaság stabilitására nézve is pozitív hatással lehet.
A rövid gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Emellett az üzbég elnök Tatárföldre is ellátogatott.