2023. október 12-13-án Kirgizisztán fővárosa adott otthont a Független Államok Közössége (FÁK) éves államfői tanácsának csúcstalálkozójának. A Biskekben megrendezett csúcstalálkozón Szadir Zsaparov kirgiz államfő és az esemény házigazdája mellett személyesen vett részt Oroszország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán elnöke is. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök azonban a csúcstalálkozó előtt lemondta a részvételt.
A Független Államok Közössége
A FÁK államfőinek tanácsa (oroszul: Совет глав государств СНГ) a Független Államok Közösségének munkatestülete. A FÁK legfelsőbb szerveként működik, és magában foglalja a FÁK-tagállamok összes államfőjét. A tanács üléseinek megrendezésére évente kerül sor, általában mindig más helyszínen. A testületet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően hozták létre, azzal a céllal, hogy közvetlen a Szovjetunió Államtanácsának helyébe lépve e szervezet utódja legyen. 2021-ben a FÁK kilenc tagot számlált, amelyek: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova (aki 2022 óta ignorálja a FÁK-on belüli találkozókat és lép ki bizonyos FÁK kötelezettségek alól), Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán voltak. Türkmenisztán pedig a FÁK társult állama.[1]
Az Államfők Tanácsának tevékenységét a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló 1991. december 8-i megállapodás és a FÁK 1993. január 22-i chartája szabályozza. Az államfői tanács üléseinek joga van döntéseket hozni a FÁK Charta módosításáról, új FÁK testületeknek a létrehozásáról vagy megszüntetéséről, valamint a FÁK szerkezetének optimalizálásáról. A Tanács határozatait konszenzusos megegyezés alapján hozza meg, és bármely tagállamnak lehetősége van kinyilvánítania azon szándékát, ha egy adott kérdésben nem érdekelt vagy valamivel nem ért egyet.
Várakozások az ülés előtt
A FÁK államfőinek a biskeki Ala Archa kirgiz állami rezidencián megrendezett csúcstalálkozóján személyesen vett részt Vlagyimir Putyin orosz, Szadir Zsaparov kirgiz (az ország idén a FÁK elnöke), Ilham Alijev azerbajdzsáni, Alekszandr Lukasenko belorusz, Kasszim-Zsomart Tokajev kazah, Emomali Rahmon tádzsik, Szerdar Berdimuhamedov türkmén és Shavkat Mirzijojev üzbég elnök is. A FÁK államfői tanácsa között megrendezésre került megbeszélésekre előbb zártkörű formában, majd a későbbiekben kibővített formában is sor került, ahol a tárgyalások már a találkozóra érkező delegációk részvételével folytatódtak.
A találkozóval kapcsolatos várakozások legfőképp azt találgatták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen részt vesz-e az eseményen, illetve Örményország elnöke által korábban jelzett távolmaradása az üléstől milyen légkört teremt majd a találkozó során. Ebből kifolyólag pedig nagy kérdés volt, hogy az idei találkozó is tartogat-e majd olyan meglepetéseket, mint a 2022-ben Asztanában megrendezett ülés, amelyen akkor a tádzsik elnök, Emomali Rahmonnak a Vlagyimir Putyin és Oroszország Ukrajnai inváziója ellen irányuló éles hangvételű szavai – már-már szidalma – miatt a találkozó világszerte visszhangot kiváltva került a címlapokra és úgy tűnt, hogy Moszkva Közép-Ázsiai befolyását is képes lehet megingatni, amit az eltelt egy év eseményei cáfoltak, mivel Oroszország és Közép-Ázsia országai közötti kapcsolatok dinamikája az eltelt idő alatt változatlan, azonban mérsékelten óvatos maradt.
A FÁK államfői tanácsának határozatai
A FÁK államfői tanácsának kibővített ülésének központi témái a szervezet 2024-es prioritásai voltak, melyeket az orosz elnök vázolt fel, ugyanis a következő év során Oroszország lesz a FÁK elnöke. Ezzel kapcsolatban az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország eltökélt szándéka a nemzetközösség, mint integrációs szövetség tekintélyének megerősítése, valamint a soros orosz elnökségi koncepció célja egy cselekvési terv elkészítése, amely a FÁK-országainak a gazdasági (az orosz elnök szavai azt is alátámasztották, hogy az orosz elnökség során a fő hangsúly a gazdasági integráción lesz), biztonságpolitikai (a FÁK külső határainak megerősítése), kulturális szféráit érintik. Emellett az is kiderült, hogy a FÁK államfőinek következő csúcstalálkozóját 2024. október 8-án Moszkvában rendezik majd meg.
Ezen kívül a csúcstalálkozó során a FÁK-államok külügyminiszterei nyilatkozatot fogadtak el a palesztin-izraeli konfliktus kapcsán, melyben a külügyminiszterek elítélték a szélsőségesség megnyilvánulásait, a terrorizmust és a civilek túszul ejtését, valamint a katonai műveletek során alkalmazott válogatás nélküli erőszak alkalmazását. Az ellenségeskedések beszüntetésére és a humanitárius folyosók megnyitására szólítottak fel, valamint kijelentették a közel-keleti béke megteremtésére irányuló diplomáciai erőfeszítések fontosságát. Érdekesség, hogy ezt a nyilatkozatot Azerbajdzsán és Türkmenisztán külügyminisztere nem írta alá.
Szintén a csúcstalálkozón elfogadott dokumentumok között szerepel egy megállapodás a FÁK-on belüli Nemzetközi Kockázatértékelő Központ megalakításáról, amely elősorban a szervezet országain belüli terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos pénzmozgások irányát fogja vizsgálni elősegítve az adott ország hatóságainak munkáját. Ezen kívül egy hasonló szervezet létrehozásáról szóló megállapodás aláírására is sor került, amely a FÁK-tagállamok Koordinációs Tanácsának nevet viseli majd.
Azonban a biskeki találkozó eredményei közül talán a legérdekesebb eredmény a FÁK államfőinek tanácsa által aláírt az Orosz Nyelv Nemzetközi Szervezetének létrehozásáról szóló szerződés és az a nyilatkozat, amelyet az orosz nyelvvel, mint az etnikumok közötti kommunikáció nyelvének a támogatásával és népszerűsítésével kapcsolatban fogadtak el a FÁK-tagok.
Érdekesség, hogy a kezdeményezést egy ilyen szervezet létrehozására a FÁK égisze alatt Kasszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke terjesztette elő még a 2022-ben Asztanában megrendezett FÁK éves államfői tanácsán. Akkor a közép-ázsiai ország elnöke egy olyan orosz nyelvet támogató szervezet létrehozását szorgalmazta, mint a Frankofónia.[2] Ekkor a kazah elnök azzal érvelt, hogy jelenleg a világon körülbelül 300 millió ember különböző mértékben beszél oroszul. Ezért a frankofónia pozitív tapasztalatait felhasználva ésszerű lépés lehet egy orosz nyelvet tömörítő nemzetközi szervezet létrehozása az ENSZ képére.
Ahogy megfogalmazták, az Orosz Nyelv Nemzetközi Szervezetének célja a baráti kapcsolatok, a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése lesz az országok között, beleértve az orosz nyelv, mint államközi kommunikáció nyelvének fenntartását és népszerűsítését, használatát. Emellett a világ tudásbázisaihoz és adataihoz való hozzáférés eszközeként a kultúra, az irodalom, a történelem területén, valamint az orosz nyelv, mint a nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek és struktúrák hivatalos és/vagy munkanyelve státuszának megerősítésére is törekszik. A szervezet támogatja a minőségi orosz nyelvű oktatást, elősegíti az oktatói és tudományos személyzet képzését az „orosz nyelv és irodalom” és az „orosz, mint idegen nyelv” területeken, valamint személyzeti tartalékot képez ezen a területen.
Ezen túlmenően az Orosz Nyelv Nemzetközi Szervezetének feladatai közé tartozik az országok oktatási, kulturális, tudományos szervezeteivel és közéleti szövetségeivel való interakció, az oktatási folyamat anyagi és technikai bázisának megerősítésében való segítségnyújtás, az orosz nyelv területén végzett tudományos kutatás és technológiai fejlesztések, valamint az oktatás megszervezésében való segítségnyújtás, a klasszikus és modern szerzők irodalmi műveinek fordítása orosz nyelvre és oroszról más országok népeinek nyelvére.
A találkozó eredményeként egy közös külpolitikai nyilatkozat kiadására is sor került, amely szerint a FÁK-térséget a béke, fenntartható fejlődés és együttműködés régiójává kell alakítani, s amely dokumentum egyben kiállt a multipoláris világrend mellett.
Emellett pedig döntés született a FÁK 2024. évi elnökségéről és a következő ülés idejéről és helyszínéről is, amelynek értelmében 2024. október 8-án Moszkva lesz a tanácskozás házigazdája.
Érdekesség és levonható tanulságok
Az idei októberi biskeki Független Államok Közössége (FÁK) államfői csúcstalálkozó több szempontból is érdekesnek bizonyult. Ezek közül kiemelhető az orosz elnök látogatásával kapcsolatos várakozások, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában az ellene kiadott elfogatóparancsa óta Vlagyimir Putyinnak a biskeki látogatása volt az első külföldi útja, mivel az orosz vezető nem vett részt (személyesen) sem a 2023 augusztusi dél-afrikai BRICS-csúcson, sem pedig 2023 szeptemberi indiai G20-csúcson.
Emellett Nikol Pashinyian örmény elnöknek a találkozótól történő távolmaradása is egy érdekes, de nem feltétlenül meglepő fejlemény kiváltképp, ha a jelenlegi Jereván és Moszkva közötti kapcsolatokra tekintünk (Hegyi-Karabah), valamint, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a találkozón az azeri elnök részvétele várható volt. 2023 október elején az örmény katonai egységek már kihagyták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ; angolul: Collective Security Treaty Organization, CSTO; oroszul: Организация Договора о коллективной безопасности) a szintén Kirgizisztánban megrendezett hadgyakorlatát, az Elpusztíthatatlan Testvériséget. Sőt Pashinyan emellett már több alkalommal is nehezményezte, hogy országa hosszú ideig támaszkodott Oroszország gazdasági és katonai segítségére. A kaukázusi ország elnöke szerint a biztonságipolitikai kérdéseket tekintve az egyetlen partnertől való függés stratégiai hiba volt.
Nem elhanyagolható tény a csúcstalálkozón hozott orosz nyelvvel kapcsolatos kijelentések és egyezmények, amelyek arra is engednek következtetni, hogy a közép-ázsiai államok továbbra is arra számítanak, s valamilyen szinten azt akarják, hogy Oroszország vállaljon felelősséget és a térség nagyhatalmaként vegyen részt a régió biztonsági kihívásainak a garantálásában ezzel is egyensúlyt teremtve Közép-Ázsiában. Ezzel kapcsolatban pedig szintén érdekes fejlemény volt az orosz elnök azon kijelentése, amelyben jelezte, hogy kész megosztani a FÁK-országainak tagjaival az „ukrajnai különleges hadművelet” előrehaladásával kapcsolatos fejleményeket.
Mindamellett érdekes megfigyelni a találkozó során elhangzott beszédek tematikáját is. Amíg például Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke megoldásokat javasolt egy teljes értékű Nemzetközösségi Szabadkereskedelmi Övezet kialakítására, Kasszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke is inkább a legfontosabb feladatokat vázolta fel a FÁK-országok kapcsolatrendszerének a megerősítésére (a többi elnökkel egyetértésben). Addig az orosz és a belorusz elnök beszédét inkább a világban zajló geopolitikai folyamatokkal kapcsolatos okfejtések jellemezték. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédének főbb pontjai között Oroszország gazdasági kapcsolatai FÁK-partnereivel és a szervezetet fenyegető másodlagos Nyugati szankciók mellett szerepelt például Moldova „identitásának elvesztése” vagy a hegyi-karabahi helyzet.
Az orosz elnök felszólított az Izrael és Palesztina közötti vérontás befejezésére, és egy független Palesztina létrehozásának szükségességét szorgalmazta Kelet-Jeruzsálem fővárossal (Kétállam megoldás), az izraeli-palesztin háborút pedig az Egyesült Államok bukott közel-keleti politikájának tulajdonította.
Bár a jelenlegi geopolitikai háborús és gazdasági folyamatok mellett a biskeki találkozó eltörpül, regionális (Közép-Ázsia és Kaukázus) szinten meghatározó esemény volt, melyen tanulságos dolgokra lehettünk figyelmesek.
A rövid elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A Független Államok Közössége a volt Szovjetunió területének nagy részét lefedi. A szervezet teljes jogú tagjai: Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Moldova, valamint Türkmenisztán társult állam. Ukrajna az ország 1991-es függetlenségének elnyerése óta részt vett a FÁK munkájában, azonban soha nem ratifikálta annak alapokmányát, mivel nem értett egyet azzal, hogy a dokumentum Oroszországot a Szovjetunió egyetlen jogutódállamának tekinti. Kijev 2014-ben megszüntette a legtöbb kapcsolatát a FÁK-tagállamaival, majd 2018-ban hivatalosan is visszavonta képviselőit a szervezetből.
[2] Frankofónia – a frankofón (franciául beszélő) országok és kormányok nemzetközi szervezete, amely egyben a francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utaló kifejezés. A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először. A mai modern szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie), melyet 1970-ben alapítottak. A szervezethez történő csatlakozás feltétele hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az adott ország történelme egy időre összekapcsolódott Franciaország történelmével, s nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet. Így lehetséges, hogy a szervezet egyes tagállamaiban a francia lehet hivatalos állami, de akár kevésbé használt hétköznapi vagy egyfajta közvetítő nyelv is.