Az Eurázsia Központ 2023/42. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Harmadik Övezet és Út Kezdeményezés Fórum
Október 17-18-a között került megrendezésre immár harmadik alkalommal az Övezet és Út Fórum, melynek Peking adott otthont. A fórum, amely egyben az Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) 10. évfordulójának megünnepléseként is szolgált, jó platformot biztosított Kína számára, hogy összegezze a BRI első 10 évét és felvázolja a jövőbeni irányokat és terveket.
Fehér Könyv és a BRI jövője
A 3. Övezet és Út Fórum előtt a Kínai Állami Tanács kiadta Kína első BRI-ről szóló fehér könyvét. Eszerint Kína „több mint 200 BRI együttműködési megállapodást írt alá több mint 150 országgal és 30 nemzetközi szervezettel öt kontinensen”. A közvélemény elképzelése szerint a BRI projekteket nagyrészt az olyan infrastrukturális beruházások teszik ki, mint az utak, vasutak, repülőterek, kikötők stb építése. Ez valószínűleg azért van, mert ezek azok a projektek, amelyek a legtöbb tőkét vonzzák – és így a legtöbbet szerepelnek a hírekben is – de amint az AidData elemzése kimutatta, számszerűleg az olyan területeken, mint az oktatás és az egészségügy, ugyanannyi projekt volt, mint ahány közlekedési és energiaügylet.
Sőt a fehér könyv és maga Xi Jinping kínai elnök is hangsúlyozta nyitóbeszédében, hogy a BRI több, mint csak infrastruktúra. „A Belt and Road együttműködés a fizikai kapcsolatoktól az intézményi összeköttetésig terjed” – mondta Xi, majd hozzátette, hogy a BRI „lefedi a földet, az óceánt, az eget és az online teret”. Viszont fontos üzenetet fogalmazott meg a BRI-t ért korábbi kritikákákkal kapcsolatban (környezetkárosítás, gazdaságilag kényszerítő hatású, átláthatóság hiánya): Kína felülvizsgálja a BRI irányát. A fehér könyv hangsúlyozta a BRI elkötelezettségét a „nyílt, zöld és tiszta együttműködés” mellett, míg Xi felhívta a figyelmet a „víz-, szél- és napenergia-alapú erőművekre”, amelyek a Belt and Road keretében épülnek. Továbbá a fehér könyv hangsúlyozta, hogy „a BRI a kiterjedt konzultáció, a közös hozzájárulás és a megosztott előnyök elvén alapul.”
A BRI új irányt kap, melyet Xi Jinping nyolc pontban határozott meg, melyek közül a legfontosabbak:
- A BRI nem veszíti el infrastrukturális gyökereit, Kína továbbra is támogatni fogja az alapvető infrastrukturális beruházásokat, például az utak, a vasutak és a kikötők fejlesztését, különös tekintettel „a Kína-Európa vasúti összeköttetés magas színvonalú fejlesztésére és gyorsabbá tételére” és „a Kaszpi-tengeren átívelő nemzetközi közlekedési folyosóra”.
- A finanszírozás is folytatólagos marad: „A Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank egy-egy 350 milliárd RMB finanszírozási keretet hoz létre és további 80 milliárd RMB-t injektál a Selyemút Alapba”. Összességében ez több mint 100 milliárd dollár új finanszírozást jelent.
- Az infrastruktúrán túllépve Xi ígéretet tett arra, hogy előmozdítja a kereskedelmi együttműködést a BRI mentén, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodásokat is. Valamint azt is megígérte, hogy nyitottabbá teszi Kína piacait, azáltal, hogy „eltöröl minden korlátozást a külföldi befektetésekre a feldolgozóiparban”.
- Az átláthatóság növelésére a BRI-projektekben részt vevő vállalatok számára új „Integritás és megfelelőség értékelési rendszert” hoznak létre, de konkrétumokat ezzel kapcsolatban még nem hoztak nyilvánosságra.
- Kína komolyan koncentrál a BRI „Digitális Selyemút” alszakaszára, amelynek középpontjában a tudomány és a technológia, az innováció és az e-kereskedelem áll. A fórumon elhangzott egyik legfigyelemreméltóbb bejelentés az volt, hogy Kína elindította a „Mesterséges Intelligencia Globális Kormányzási Kezdeményezést”. A kínai vezetés már Kínában is kísérletezett a mesterséges intelligencia szabályozásával; most abban reménykedik, hogy meg tudja alakítani annak globális szabályait és normáit is.
- Kína továbbra is elmélyíti az együttműködést a zöld infrastruktúra, a zöld energia, a zöld közlekedés és más területeken is a zöldebb jövő érdekében.
- Az „Övezet és út” nemzetközi együttműködési mechanizmusának javítása. Kína megerősíti a többoldalú együttműködési platformok kiépítését a Belt and Road kezdeményezésben részt vevő országokkal az energia, az adózás, a pénzügyek, a zöld fejlesztés, a katasztrófavédelem, a korrupcióellenes küzdelem, a think tank-ek, a média, a kultúra és más területeken.
- Az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok fejlesztése, a kölcsönös jobb megértés támogatása.
Európai és magyar vonatkozások
A négy év után először megrendezett fórumon összesen 23 kormány- és államfő képviseltette magát személyesen. Európából összesen három vezető vett részt a fórumon: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Xi Jinping kétoldalú megbeszéléseket is folytatott az európai vezetőkkel.
Xi Jinping Orbán Viktorral való találkozóján rámutatott, hogy Magyarország az elsők között ismerte el és létesített diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, a két ország közötti hagyományos barátságnak pedig régi múltja van és az elmúlt években a Kína-Magyarország kapcsolatok magas szinten fejlődtek. Xi Jinping mély elismerését fejezte ki Magyarország hosszú és határozott törekvéseiért a Kínával szembeni baráti politikára, valamint az Övezet és Út együttműködés aktív támogatásáért, továbbá Orbán Viktor miniszterelnök három egymást követő alkalommal való részvételéért az Övezet és Út Fórumon. A diplomáciai kapcsolatok felvételének a jövő évben lesz a 75. évfordulója, amely alkalomból a Kína-Magyarország átfogó stratégiai partnerségét új szintre emelkedhet és új fejezetet nyílhat Kína ésMagyarország baráti viszonyában. Orbán Viktor elmondta, hogy Xi Jinping államfő személyes gondoskodásával és támogatásával a Magyarország-Kína kapcsolatok szilárd fejlődésen mentek keresztül, és gyümölcsöző eredményeket értek el az elmúlt években. A találkozón Cai Qi a KKP Állandó Bizottságának egyik legfontosabb tagja és Wang Yi kínai külügyminiszter is részt vett.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédet is mondott az Övezet és Út Fórumon, melyben a kormányfő kifejtette, hogy a nyugati versenyelőny korszaka véget ért, a keleti világ megerősödött, és most az európai dilemma az, hogy blokkosítsuk-e a világgazdaságot, versenyezzünk és protekcionisták legyünk, vagy keressük az új korszak adta együttműködési, összekapcsolódási lehetőségeket. Elmondta, hogy a konnektivitás támogatói, köztük Magyarország is, elutasítják a blokkosodás politikáját. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar emberek vágya, hogy az összeköttetések, vagyis a konnektivitás időszaka következzen, mert a konnektivitás esélyt adna Európa számára, hogy visszanyerje a versenyképességét. Elmondta, hogy Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati gazdaság és technológia találkozási pontja legyen.
A magyar miniszterelnök mellett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is felszólalt a fórumon. A magyar jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy Magyarország Keleti Nyitás politikája jól illeszkedik az Övezet és Út Kezdeményezéshez, ezért is csatlakozott hazánk Európából elsőként a kezdeményezéshez. Hozzátette, hogy az Övezet és Út Kezdeményezés multilaterális együttműködési platformmá fejlődése hozzájárult az úgynevezett eurázsiai kor megszületéséhez, ugyanis Eurázsia szerepe és súlya az elmúlt években nőtt, a világ gazdasági súlypontja pedig Kína és más feltörekvő ázsiai gazdaságok miatt áthelyeződik, így az Európai Unió versenyképessége nagyban függ a Kínával való együttműködéstől.
A jegybankelnök a BRI Fórum alatt számos egyeztetést folytatott a Magyar Nemzeti Bank kiemelt kínai állami partnereivel, úgy, mint a kínai Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának (DRC) vezetőjével, Lu Hao miniszterrel, akivel megállapodtak a további szakmai együttműködés irányaiban. Emellett olyan kínai kereskedelmi bankok vezetőivel is egyeztetett, mint az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), vagy a China Construction Bank (CCB). Ezek a találkozók nem csak az MNB külföldi kapcsolatait erősítik, de a Magyarország és Kína közötti pénzügyi és gazdasági kapcsolatokra is pozitív hatást gyakorolnak.
Xi Jinping és Aleksandar Vucic közös találkozójukon rámutatott arra, hogy Szerbia és Kína kapcsolata kiállta a különféle próbákat, Szerbia pedig határozottan baráti politikát követ Kínával szemben, és peking mellet áll minden Kínával kapcsolatos kérdésben. A bilaterális találkozót követően a két államfő jelen volt a kétoldalú együttműködési dokumentumok aláírásánál, ideértve a „Belt and Road Együttműködés Középtávú Akciós Tervét,” az „Ipari és Befektetési Együttműködési Szándéknyilatkozatot” és egy „Szabadkereskedelmi Megállapodást.”
Az Övezet és Út Fórumon részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök is, amely nagy port kavart a nyugati médiában. A kétoldalú megbeszélésen a két vezető elmondta, hogy Oroszország Kína fontos partnere a BRI-ben és már az eddigiekben is jelentős infrastrukturális projekteket valósítottak meg, köztük a Kína-Oroszország földgázvezetéket is, amelyek egyúttal kézzelfogható előnyökkel járnak a két nép számára. A Kína-Oroszország átfogó stratégiai, koordinációs partnerség kialakítása a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös együttműködés mellett nem célszerűség, hanem hosszú távú elkötelezettség. A két államfő mélyreható eszmecserét folytatott a palesztin-izraeli helyzetről is.
Összegzés
A szkeptikus véleményekkel ellentétben, akik úgy vélték, hogy Kína kihátrál a BRI-ből, Peking folytatja a kezdeményezést, apróbb finomhangolásokkal, ugyanis a BRI Xi külpolitikai víziójának egyik kulcsa. Ugyanakkor Kínának fontos következtetéseket kell levonnia az első tíz évből. A kínai bankok komoly leckéket tanultak az infrastruktúrába való befektetésből és hitelezésekből, különösen a fejlődő világban. Sok esetben a kínai finanszírozók által végzett kockázatértékelések és adósságfenntarthatósági elemzések vagy nem léteztek, vagy nagyon rosszak voltak. A kezdeményezés a jövőben valószínűleg sokkal célzottabb és költséghatékonyabb lesz, és kevésbé kockázatos projektekből fog állni. Az idei fórum keretében három magas szintű találkozót is tartottak a konnektivitásról, a zöld fejlesztésről és a digitális gazdaságról, amely érzékelteti, hogy Peking milyen irányba képzeli el a BRI következő éveit. Valószínűleg kevesebb vasút, kikötő és a repülőtér fog épülni, és nagyobb hangsúlyt kapnak a digitális kapcsolatok, a szabványok meghatározása, a képzések és az emberek közötti kapcsolatok.
A gyorselemzést készítette: Zoltai Alexandra