Az Eurázsia Központ 2023/44. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Francia stratégia, török és dél-koreai érdekek, magyar-kazah találkozó és erősödő türk világ
Mozgalmas hét és egyben mozgalmas hónapkezdet áll Közép-Ázsia országainak gazdasági és politikai elitje mögött. 2023. november 1-jén ugyanis Emmanuel Macron francia elnök, majd november 2-án Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke tett hivatalos látogatást Kazahsztán fővárosába, Asztanába. Szintén november 1-jén Asgabat adott otthont a 16. alkalommal megrendezett Közép-Ázsia – Dél-Korea együttműködési fórumnak, melyen mind az öt közép-ázsiai ország és Dél-Korea külügyminiszterei személyesen képviseltették magukat. Egy nap múlva, 2023. november 2-án Franciaország miniszterelnöke a Kazahsztánnal szomszédos Üzbegisztánba is látogatást tett, melyre a francia diplomácia történetében először került sor. Egy nappal később, 2023. november 3-án pedig a szintén Közép-Ázsia területileg legnagyobb országának fővárosában került megrendezésre a Türk Államok Szervezetének tizedik jubileumi csúcstalálkozója, amelyen a házigazda Kazahsztán elnöke mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán és a szervezetben megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország és Türkmenisztán vezetői is részt vettek, amely találkozó, a korábbi Türk Tanács nevet viselő 2009-ben négy alapító tag – Azerbajdzsán, Kazahsztán, a Kirgizisztán és Törökország – által létrehozott platform a 2021-es, isztambuli csúcshoz hasonló mérföldkövet jelentett a szervezet életében.
Török-türkmén gazdasági egyezmény
Ha kicsit tágabban értelmezzük a hét napjainak fogalmát a Közép-Ázsiával kapcsolatos diplomáciai dömping már 2023 októberének végén Türkmenisztán elnökének ankarai látogatásával elkezdődött. A türkmén elnök Törökországi látogatása mind török, mind pedig türkmén részről egy előre megszervezett tudatos esemény volt, melynek célja a Türkmenisztán és Törökország közötti több területen is aláírt együttműködési megállapodások hivatalossá tétele volt, melyek között olyan egyezmények (13) kaptak szerepet, mint a Türkmén Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Török Kamarák és Tőzsdék Szövetsége között létrejött megállapodás, amely célja egy türkmén-török közös Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása.
A francia elnök Kazahsztánban
Emmanuel Macron francia elnök Közép-Ázsia két vezető államába történő látogatása rávilágított a régió növekvő fontosságára Európa nukleáris és fosszilis tüzelőanyag-ellátásában. Franciaország elnöke számára az utazás részben egy kísérlet a francia üzleti élet fellendítésére, valamint a Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal fenntartott kapcsolatok megerősítésére egy a francia geopolitika számára hagyományosan periférikus területen, mint Közép-Ázsia. Macron elnök Kazahsztánban és Üzbegisztánban tett látogatásának kulcsa 2023 júliusára (a francia gyarmati múltból adódó geopolitikai törekvéseknek az afrikai meggyengüléséhez) nyúlik vissza. Ugyan Párizs számára vélhetően a 2023 nyarán a nyugat-afrikai Nigerben történt katonai puccs kérdése felvetette annak a lehetőségét, hogy veszélybe kerülhet Franciaország létfontosságú iparának (nukleáris energetika[1]) alapanyaggal (uránnal) történő ellátása. Azonban Párizs részéről ez enyhén túlértékelt félelem volt, mivel 2022-ben Niger csak a második uránszállító volt Franciaországban, az első a közép-ázsiai Kazahsztán volt.
Ukrajna invázióját követően az Oroszország ellen meghozott nyugati szankciók miatt az EU-ba irányuló orosz kőolajexport jelentősen visszaesett, amelynek (legalább is részben) köszönhetően Kazahsztán jelenleg az Európai Unió harmadik legnagyobb kőolajszállítójává lépett elő Norvégia és az Egyesült Államok után, amely szempontot asztanai látogatása során a francia elnök is szem előtt tartotta. A francia elnök kazahsztáni látogatásának eredményei között említhető, hogy a francia állami tulajdonú EDF a jövőben megépítheti Kazahsztán első atomerőművét. Mindezek mellett asztanai látogatása során Macron elnök kiemelte, hogy Franciaország kész támogatni a Kazahsztánban megkezdett reformokat és szeretne segítséget nyújtani a közép-ázsiai ország számára a gazdasági kapcsolatok diverzifikációjához és francia egyetemek kazahsztáni fiókintézeteinek a létrehozásához is.
Történelmi francia elnöki látogatás Üzbegisztánban
Üzbegisztán függetlenségének elnyerése óta először tett látogatást a közép-ázsiai országban francia államfő. E keretek között a szamarkandi Kongresszusi Központban zárt körben került sor Shavkat Mirzijojev üzbég és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök találkozójára. A két elnök közötti találkozó során az államfők részletesen megvitatták az üzbég-francia együttműködések további kiépítésének kérdéseit, és megállapodtak abban, hogy Üzbegisztán és Franciaország közötti kétoldalú kapcsolatokat stratégiai partnerség szintjére emelik. A megbeszélés során kiemelték, hogy az elmúlt években az üzbég-francia kapcsolatok minden irányban dinamikusan fejlődtek, melynek köszönhetően a két ország közötti kereskedelmi forgalom, valamint az üzbég-francia vegyes vállalatok száma is jelentős növekedést mutatott, a beruházási projektek portfóliója pedig meghaladta a 10 milliárd eurót. Emellett a közép-ázsiai országban a Francia Fejlesztési Ügynökség segítségével egymilliárd eurós európai uniós stratégiai együttműködési programot hajtanak végre. A szorosabb értelemben vett gazdasági kérdések mellett a két ország elnöke megvitatta a zöldenergiával, az ásványi nyersanyagok kitermelésével és feldolgozásával, az innovatív mezőgazdasággal, a vízellátással, a logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekkel és a Franciaország és Üzbegisztán közötti turizmus bővítésével kapcsolatos projekteket és intézkedéseket is. A találkozón Emmanuel Macron francia elnök kiemelte Franciaország azon készségét, mely megerősíti Üzbegisztánnak a WTO-csatlakozására tett lépéseit, valamint Taskentnek az Európai Unióval kötött partnerségi és együttműködési megállapodásának mielőbbi aláírását. Emellett mindkét elnök hangsúlyozta az Üzbegisztán és Franciaország közötti politikai párbeszéd folytatását, a biztonságpolitika területén történő együttműködések erősítését is. A közép-ázsiai országban tapasztalható francia nyelv iránti egyre nagyobb érdeklődésnek köszönhetően Párizs Szamarkandban megnyitotta a francia nyelv oktatásáért felelős fiókját. Ezzel párhuzamosan pedig megállapodás született egy üzbég-francia egyetem létrehozásának felgyorsításáról is, melynek székhelye Taskent városában lesz, ahol francia nyelvtanárok képzését is végzik majd.
Közép-Ázsia – Dél-Korea csúcs Asgabatban
A Közép-Ázsia – Dél-Koreai Köztársaság együttműködési formátum keretében 2023 november elején Türkmenisztán adott otthont a közép-ázsiai országok és Dél-Korea külügyminisztereinek találkozójának. Az Asgabatban megrendezett találkozó során az érintett országok külügyi tárcáinak vezetői személyesen vettek részt. A megbeszélés során a tanácskozáson résztvevő külügyminiszterek megvitatták a közép-ázsiai regionális és nemzetközi eseményeket érintő aktuális kérdéseket, valamint az ifjúságpolitikával kapcsolatos együttműködések kilátásait. Az asgabati találkozón a résztvevők prioritásként tekintettek a Közép-Ázsia öt országa és Dél-Korea közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, valamint a gazdasági együttműködések elmélyítésére. A megbeszélés során a közép-ázsiai országok külügyminiszterei hangsúlyozták, hogy a dél-koreai cégek jelenléte a térségben és a gazdaság különböző területein megvalósuló közös projektek jelentős és pozitív hatást gyakorolnak Közép-Ázsia fejlődésére, és új lehetőségeket nyithatnak meg a kölcsönösen előnyös együttműködések területén is. A fórumot követően a közép-ázsiai országok és a Koreai Köztársaság külügyminiszterei közös nyilatkozatot fogadtak el, valamint jóváhagyták a Fórum Titkárságának 2024. évi munkatervét is.
Magyar-kazah találkozó
A november eleji asztanai kazah-magyar tárgyalások eredménye a magyar fél számára pozitívnak mondható. Ugyanis Orbán Viktor hivatalos kazahsztáni látogatása során Asztana végül jóváhagyta Budapest számára a magyar MOL vállalat részvételét a nyugat-kazahsztáni Rozskovszkoje gázkondenzátummező és a kínai Sinopec konszern közös fejlesztésében és üzemeltetésében. Emellett pedig magyar cégek több naperőmű építésére is kötöttek szerződést, amelyek Kazahsztán több régiójában fognak működni. Emellett kulturdiplomáciai szempontból a Petőfi emlékév keretében Asztana egyik utcáját Petőfi Sándor magyar költőről nevezték el.
Jubileumi ülés Asztanában
A Türk Államok Szervezete, mint integrációs szövetség nem jelenik meg olyan gyakran a sajtó címlapjain, mint más, a közép-ázsiai régió országait érintő szervezetek, mint az Eurázsia Gazdasági Unió vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Mindezek ellenére bár a szervezet geopolitikai és gazdasági szempontból is a háttérben működik, de ez nem jelenti azt, hogy regionális szinten a Türk Államok Szervezete ne lenne egy meghatározó integrációs erő.
A Türk Államok Szervezetének asztanai találkozója arra is rámutatott, hogy a türk integráció is kezd új lendületet venni a folyamatos geopolitikai turbulenciák közepette. A Szervezet 10. jubileumi csúcstalálkozóját 2023. november 3-án, Asztanában rendezték meg, melynek ülése a Közép-ázsiai és a szervezetben résztvevő regionális tagországok és Magyarország szempontjából is bizakodó eredményekkel zárultak a szervezet jövőjét illetően.
A Kazahsztán által szervezett csúcstalálkozón részt vett Ilham Aliyev Azerbajdzsán, Szadir Zsaparov Kirgizisztán, Recep Tayyip Erdoğan Törökország, Shavkat Mirzijojev Üzbegisztán, valamint a szervezetben megfigyelő státusszal rendelkező Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Gurbanguly Berdimuhamedov a türkmenisztáni Halk Maslahaty (Néptanács) elnöke is.
Az asztanai csúcs szerves része és egyben témája, az a Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök által elmondott gondolat volt, amely értelmében a türk államoknak aktívabban kell integrálódniuk ahhoz, hogy észrevehető erővé váljanak a világ színterén, e célból pedig közös cél kell, hogy legyen a türk népek közötti együttműködés elmélyítése, melynek egyik mottója a „TURKTIME!” (Türk korszak!) volt. A kifejezés egy mozaikszó, amely nyolc prioritást foglal össze: Hagyományok (Traditions), Egyesülés (Unification), reformok (Reforms), tudás (Knowledge), bizalom (Trust), befektetések (Investments), közvetítés (Mediation), energia (Energy).
Végszó
Emmanuel Macron francia elnök látogatása Kazahsztánba és Üzbegisztánba rávilágít a Párizsban érzett francia gazdasággal kapcsolatos nyugtalanságokra és a politikai instabilitásra. Franciaország elnökének közép-ázsiai látogatására akkoriban került sor, amikor Közép-Ázsia mélyreható változáson megy keresztül a térséget több mint egy évszázadon át uralt Oroszországgal fennálló kapcsolataiban. Az ukrajnai háború nyomán az orosz befolyás változóban van Közép-Ázsiában, amit az Azerbajdzsán és Örményország közötti Hegyi-Karbahkal kapcsolatos történések megerősíteni látszanak. Macron látogatásának fontosságát jelzi, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte a „szomszédok, barátok és szövetségesek” Moszkvától való elrántására irányuló kísérleteket.
Miközben Oroszország Ukrajnában hosszú háború elé néz és hosszú háborúra is készül, Ukrajna pedig attól tart, hogy a nyugati támogatás megrontja Moszkva erőinek visszatartását, a párhuzamos import kérdése buktatónak bizonyulhat a Közép-Ázsia és az EU közötti kapcsolatok felmelegedésében.
Ugyanilyen fontos téma a Közép-Ázai számára a kínai befolyás mérsékelése. Noha Pekingnek még viszonylag csekély katonai jelenléte van a régióban, gazdasági lábnyoma Közép-Ázsiában jelentősen megnőtt az elmúlt években, mivel a kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) „Öv” szakasza a Kínából Közép-Ázsián keresztül Európába tartó szárazföldi útvonalakra vonatkozó szaksza Peking számára is kiemelt terület.
Franciaország és az EU reménye azzal kapcsolatban, hogy egy Kínával (és Oroszországgal, tágabb értelemben pedig a türk világgal és Indiával) közvetlenül határos régióban képes lehet elérni egy komoly politikai, pénzügyi és gazdasági befolyást. Macron közép-Ázsiai útját követően azonban abban bízik, hogy látogatásával kihasználhatja az ukrajnai háború adta stratégiai lehetőséget a régióban úgy, hogy Oroszország néhány “hagyományos” partnerét nyugat felé fordítsa.
Emellett Franciaország stratégiai lépéseit Közép-Ázsiában az a megközelítés vezérli, amelynek célja a regionális hatalmi dinamika egyensúlyának megteremtése, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a kritikus ásványi anyagok stabil ellátásának biztosítása Franciaország fenntartható technológiai fejlődéséhez. Ugyanakkor Franciaországnak az Üzbegisztánnal való együttműködés megerősítésére irányuló szándékos erőfeszítései lehetőségek sokaságát eredményezhetik Taskent számára a politikai együttműködésre, a gazdasági növekedésre összpontosítva.
A jövőre nézve a Franciaország és Üzbegisztán közötti partnerség jövőbeli kilátásai ígéretesek, és kölcsönös előnyöket kínálnak politikai, gazdasági és környezeti dimenziókban. Egymás erősségeit kihasználva és a kihívásokat közösen kezelve mindkét nemzet sokat nyerhet, hozzájárulva a regionális stabilitáshoz, a gazdasági növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez az elkövetkező években.
Tekintettel a világban zajló egyre feszültebb geopolitikai és gazdasági eseményekre a közép-ázsiai diplomáciai dömping a régió országainak azon álláspontját erősíti, amely a gazdasági kapcsolatok prosperitását és a fegyveres konfliktusokból történő kimaradást privilegizálja. Ennek jele a Türk Államok Szervezetének jubileumi ülésén elhangzottak is, melyek a szervezet jövőjével kapcsolatban a világban zajló geopolitikai tömbösödést tovább szakíthatják azáltal, ha sikerül a türk világ integrációját magasabb szinten érvényesíteni, amel egység a régióval szomszédos Kína, valamint Oroszország számára is komoly kihívást eredményezhet
[1] Az urán különösen érdekes Franciaország számára, amely villamosenergiatermelésének több mint 60%-át az uránt használó atomerőműveknek köszönheti.