2023. november 20-án Budapestre látogatott Murat Nurtleu Kazahsztán külügyminisztere és egyben miniszterelnök-helyettese, aki a magyar fővárosban megrendezésre kerülő Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság hatodik ülésére érkezett és magyar kollégájával Szijjártó Péterrel folytatott tárgyalásokat. A kazah külügyminiszter látogatása az elmúlt évek során egyre erősödő magyar-kazah kapcsolatok, Orbán Viktor magyar miniszterelnök november eleji Asztanában tett látogatása (valamint a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének asztanai ülésén is részt vett) fényében nem volt teljesen váratlan esemény. A két külügyminiszter között folytatott egyeztetések során Kazahsztán és Magyarország többek között mintegy félmilliárd dollár értékű beruházási projektek megvalósításáról állapodott meg. Emellett a budapesti tárgyalások témakörei érintették a Kazahsztán és Magyarország közötti politikai, gazdasági, oktatási és humanitárius együttműködések területét is.
Kazahsztán
Kazahsztán a közép-ázsiai régió vezető országa. Területe csaknem kétszerese a régió többi országának, a kazah gazdaság pedig a második legnagyobb a posztszovjet térségben és a legnagyobb Közép-Ázsiában. 2020-ban a közép-ázsiai régió teljes GDP-je elérte a 290 milliárd dollárt, amelyből Kazahsztán részesedése 58,62%-t tett ki. Az ország egy főre jutó bruttó hazai összterméke elérte a 11 265 dollárt (2021), ezzel Oroszországot követően a második helyen áll a Független Államok Közösségében. Az ország lakossága pedig nemrég lépte át a 19 milliós határt (2021-ben).
A közép-ázsiai ország jelenlegi átlagéletkora 32 év, amely regionális szinten is igen kedvezőnek számít. A fiatal átlagéletkornak, illetve Kazahsztán esetében az ebből adódó magas gyerekvállalási kedvnek és születésszámnak köszönhetően egyes várakozások szerint Kazahsztán lakossága 2023 év végére elérheti a 20 millió főt.
Közép-Ázsia területileg legnagyobb (2 717 300 km²) államában, olyan összetett, az ország jövőjét meghatározó politikai és társadalmi változások – alkotmánymódosítás, a főváros Nurszultán át/visszanevezése Asztanára, társadalmi átrendeződés – zajlanak, melyek háttere nagyon szerteágazó.
A természeti erőforrásokban gazdag közép-ázsiai országot (elsősorban földgáz, kőolaj) és a földrajz által predesztinált fekvése gazdaságilag és geopolitikailag is meghatározó országgá teszi. Többek között ennek is köszönhetően Asztana megpróbál egyszerre a Nyugattal (értsd Európai Unió és Egyesült Államok), Kínával és északi szomszédjával Oroszországgal is jó viszonyt ápolni. Kazahsztán urántartalékai pedig az európai energiaválság tekintetében több ország számára is felértékelték az ország helyzetét.
1. diagramm A legnagyobb urán kitermelést folytató országok 2022-ben (tonnában mérve)
Forrás: World Nuclear Association
Kazah-magyar kapcsolatok
Magyarország 1992-ben azon országok közé tartozott, amelyek elsőként ismerték el Kazahsztán függetlenségét, Kazahsztán pedig 1993-ban nyitotta meg első kelet-közép-európai nagykövetségét Budapesten.
Kazahsztán és Magyarország kapcsolatrendszerét – kiváltképp az utóbbi néhány évben – stratégiai partnerség jellemzi, melynek erős jogi keretet biztosít a 2015-ben megalakult a Kazah-Magyar Stratégiai Tanács, és a Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottságnak a két ország között a kereskedelem, a gazdaság, a parlamentközi kapcsolatok, valamint az oktatás területén kifejtett meghatározó tevékenysége.
A mintegy negyedszázados kazah-magyar partnerség alatt a két ország között aktívan fejlődtek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, és számos közös gazdasági projekt is megvalósult. A kazah gazdaság jelentős befektetői közé tartozik a magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL, továbbá egy közös kazah-magyar mezőgazdasági közvetlen befektetési alap is létre jött.
A Kazahsztán és Magyarország közötti kapcsolatok kiszélesedésének erőteljes lökést adtak a Kazah Köztársaság korábbi miniszterelnökeinek, Danial Kenzhetaevics Akhmetovnak 2005-ös és Karim Kazhimkanovics Masimovnak 2014-es magyarországi, valamint Schmitt Pál korábbi magyar köztársasági elnök 2010-ben Kazahsztánban tett látogatásai. Emellett a két ország közötti kapcsolatok pozitív dinamikáját is jól jelzi, hogy a Magyar Országgyűlés 2016. december 6-án az uniós országok közül elsőként ratifikálta a Kazah Köztársaság és az Európai Unió közötti, 2015. december 21-én Asztanában aláírt Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodást is.
Gazdasági kapcsolatok
Kazahsztán a közép-ázsiai régióban az elmúlt évek során megkerülhetetlen szereplő lett gazdaságilag. Az ország földrajzi fekvése és természeti erőforrásainak köszönhetően kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy egy megfelelő módon átgondolt befektetői környezetet hozzon létre, amely vonzó lehet a nyugat-európai FDI-nak a térségbe történő megjelenésére.
Magyarország Kazahsztánnal folytatott külkereskedelmi és diplomáciai viszonya a 2012-ben elfogadott Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia részeként kezdett el újra megélénkülni, amely stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a magyarországi energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
A Kazahsztán és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésében a magyar célkitűzések között szerepel a magyar vállalkozások részvétele a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari modernizációban, a gyógyszeripari és egészségügyi együttműködések bővítése, a magyar tudás és technológia exportja, valamint a járműgyártási szektor és a turisztikai kapcsolatok élénkítése.
2020-ban Kazahsztán 4. legnagyobb kereskedelmi partnere volt Magyarország a FÁK-országok között (közvetlenül Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország után). A Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2022. január-augusztusban 99,8 millió dollár volt, ami 11,8%-kal több, mint az előző év azonos időszakában (89,3 millió dollár).
A Kazah Economic Research Institute adatai szerint a Kazahsztánból Magyarországra irányuló export 2022. január-augusztusban 13,9%-kal, 8,6 millió dollárral nőtt, melynek növekedését elsősorban a (a ruházati termékek bélelésére felhasznált) madártoll export nulláról 1,2 millió dollárra történő növekedése indokolta. Ezek mellett 2022-ben a fő exporttermékek Kazahsztánból Magyarországra a cseppfolyósított propán 6 millió dollár (69,2%-os részesedéssel), madártoll 1,2 millió dollár (13,9%) és hal 510 ezer dollár (5,9%) adta.
A Magyarországról Kazahsztánba érkező termékek sora 2022. január-augusztusban 11,6%-kal, 91,2 millió dollárral bővült, melynek növekedését a számítástechnikai termékek 60,3%-os növekedése (9,1 millió dollár (15-ről 24,1 millió dollárra), levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok, valamint a gyógyszertermékek 11,7%-os az az 1,5 millió dolláros növekedése (13-ról 14,5 millió dollárra) tette ki. 2022-ben a Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló fő importáruk számítástechnikai eszközök 24,1 millió dollár (26,4%-os részesedéssel), gyógyszertermékek – 14,5 millió dollár (15,9%), a levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok – 6,9 millió dollár (7,5%), egyéb gyógyszeripari termékek – 3,6 millió dollár (3,9%) és az élő baromfi – 3,5 millió dollár (3,8%) tette ki.
Miről esett szó Budapesten?
Az elmúlt 20 év során több mint 300 millió dollár értékben érkeztek befektetések Magyarországról Kazahsztánba, jelenleg pedig hozzávetőleg 490 millió dollár értékű beruházási projektek megvalósításáról folynak tárgyalások olyan területeken, mint a mezőgazdaság vagy a logisztika.
Murat Nurtleu kazah külügyminiszter és egyben miniszterelnök-helyettes Budapesten tett hivatalos látogatása során részt vett a Kazah-Magyar Stratégiai Tanács 6. ülésén, melyen Varga Mihály magyar pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést, és megvitatta a kétoldalú kazah-magyar kapcsolatok aktuális politikai, kereskedelmi, gazdasági, befektetési és kulturális kérdéseit kiemelve olyan területeket, mint az energetika, az ipar, a közlekedés és logisztika, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az oktatás és a turizmus. A megbeszélést követően a kazah delegáció vezetője, Murat Nurtleu megjegyezte, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség fő mozgatórugója a Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági szféra. Kazahsztán külügyminisztere továbbá hangsúlyozta az Asztana és Budapest közötti együttműködés teljes körű kiterjesztése érdekében gyakorlati lépések végrehajtásának fontosságát, valamint Magyarország és Kazahsztán célként jelölte ki, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalma mielőbb elérje az évi egymilliárd dollárt.
Budapesti tartózkodása ideje alatt Varga Mihály mellett Murat Nurtleu kazah külügyminiszter kollégájával Szijjártó Péter, magyar külügyi és külgazdasági miniszterrel is folytatott tárgyalásokat. A két ország külügyminisztériumának vezetője közötti találkozó során kiderült, hogy Magyarország 2023-ban 40%-kal növelte a Kazahsztánból érkező kőolajszállítást, amit a jövőben tovább kíván növelni. A találkozó azt is felfedte, hogy a magyar MOL cég az év végéig megkezdi a gáztermelést Kazahsztánban és a jövőben a kazah KazMunayGas céggel és a kínai Sinopec-el közösen fejleszti majd a Rozskovszkoje földgázmező kitermelési munkálatait.
A megbeszélést követően Murat Nurtleu kazah külügyminiszter megerősítette Kazahsztán azon korábbi szándékát, amely értelmében mintegy 700 millió dollár értékben kívánja bővíteni a Kazahsztán és Magyarország közötti exportáruk körét.
Külön napirendi pontként szerepelt a tárgyalásokon a kazah diákok magyarországi képzésének lehetősége, különös tekintettel a műszaki területekre. Magyarország pedig megerősítette eddig is teljesített azon szándékát, hogy évente 250 ösztöndíjat oszt ki kazah diákok magyar felsőoktatási intézményekben történő oktatására. A találkozót követően a felek aláírták a Kazah Köztársaság és Magyarország Külügyminisztériuma közötti 2024–2026-os munkatervet. Emellett Magyarország – amely jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét veszi át – támogatásáról biztosította Asztanát a kazah állampolgárok Európai Unió vízumrendszerének egyszerűsítésében.
Végszó
A jelenlegi nemzetközi geopolitikai és gazdasági helyzet sajátosságai megváltoztatták a közép-ázsiai térség szerepét és helyét, amely régió korábban a világban zajló nemzetközi folyamatok „perifériájára” szorult. Mára ez a régió és a hozzá tartozó országok, közöttük Kazahsztán is a különböző szereplők közötti verseny helyszínévé vált (Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió), amit nemcsak a nagyhatalmak, hanem az olyan régiók országai, mint Kelet-Közép-Európa is felismertek.
Kazahsztán, mint a közép-ázsiai térség legnagyobb állama vonzó területe a különböző szereplők közötti gazdasági és diplomáciai interakciók ötvözésére. Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország is egyre aktívabb gazdasági és energetikai kapcsolatokat igyekszik kialakítani Közép-Ázsia mind az öt országával, benne Kazahsztánnal is. Asztanának olyan befektetésekre és technológiákra van szüksége, amelyek segítségével ipari és üzleti projekteket valósíthat meg ezeken a területeken és egyben kaput keres Európa irányába. Az európai országok számára Kazahsztán – és Közép-Ázsia – erőforrásai és az itt lévő beruházási projektek, valamint a munkaerő kedvező költsége az Európába irányuló orosz energiahordozók kiesését követően gazdaságilag pozitív hatással járhat. Azonban a Nyugati világ (Egyesült Államok, Franciaország, Németország stb.) Kazahsztánnal kapcsolatos felértékelődésén a Kreml nyilatkozatai alapjám Moszkva sem lepődött meg.
A gyorsemelzést készítette: Veres Szabolcs