2024. január 24 és 25 között Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke hivatalos látogatásra Kínába érkezett, ahol Xi Jinping kínai elnök mellett több kínai felsővezetővel, valamint vállalatok vezetőivel is találkozott. Pekingi látogatása idején az üzbég és a kínai elnök egy több pontból álló dokumentumcsomagot is aláírt, melyben Üzbegisztán és Kína közötti oktatási, kereskedelmi, közlekedési és logisztikai területnek a jövőjével kapcsolatos fejlesztésekről döntöttek. Azonban a találkozó legfontosabb pontja az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok „minden időjárás közötti”[i] stratégiai szintre emelése volt.
A két ország közötti múltról röviden
Taskent és Peking már 1992-ben felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanezen év októberében pedig az üzbég fővárosban megkezdte működését a kínai üzbég nagykövetség, majd 1995 májusában Üzbegisztán is megnyitotta saját pekingi nagykövetségét. Kezdetben Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatokban a fő hangsúly a terrorizmus elleni védekezésen, a kábítószerelleni kereskedelem elleni harcon volt, s csak később, főként a Kína által kezdeményezett Övezet és Út projekt 2013-as elindítását követően billent el a gazdaság és az oktatás irányába. Ezek közül – a most aláírt dokumentumig – az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok történetében a 2013-as „Közös nyilatkozat a kétoldalú stratégiai együttműködés további elmélyítése és fejlesztése”, valamint a 2014-es „Közös nyilatkozat az üzbég-kínai együttműködés erősítésének a folytatásáról” volt.
A találkozó eredményei
A pekingi találkozón Üzbegisztán és Kína azt tűzte ki célul, hogy a közeljövőben mintegy 20 milliárd dollárra kell növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat. Viszonyításképp a Peking és Taskent közötti kétoldalú kereskedelem 2023-ban elérte a 14 milliárd dollárt.
Emellett megállapodás született együttműködési programok előkészítéséről és elfogadásáról az infrastruktúra-fejlesztés, az ipari együttműködés, a mezőgazdasági technológiatranszfer, a nap- és szélenergia területén. A közös üzbég-kínai befektetési projekteket támogató pénzügyi eszközök bővítéséről szóló megállapodásokkal kapcsolatban felvázoltak egy közös platform létrehozását előirányozó tervezetet, valamint az Exim Bank of China Taskentben történő közép-ázsiai, regionális irodájának a megnyitását is bejelentették. Az infrastrukturális kapcsolatok területén kiemelték a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasút megépítésével kapcsolatos gyakorlati munka korai megkezdésének fontosságát annak érdekében, hogy Üzbegisztán szárazföldi kereskedelmi kapcsolatai még szélesebbek legyenek.
A találkozó során Xi és Mirziyoyev eszmecserét folytattak a regionális napirend és a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, majd Mirziyoyev elnök megerősítette utalva a néhány héttel korábban megrendezett tajvani választások eredményére megerősítette Pekinget az „egy Kína” elvnek a tiszteletben tartásáról.
A két elnök tárgyalásának eredményeként aláírták azt a dokumentumot, amely értelmében a kétoldalú üzbég-kínai kapcsolatokat egy „minden időjárási körülmények között” az átfogó stratégiai partnerség szintjére kell emelni. Ezt az elvet kiegészítve pedig az alábbi dokumentumok is aláírásra kerültek:
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a környezetvédelem terén folytatott együttműködésről;
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a műszaki és gazdasági együttműködésről;
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a fejlesztési együttműködésről az emberi erőforrások területén;
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között az állami kutatóintézetek közötti együttműködésről;
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság Felsőoktatási, Tudományos és Innovációs Minisztériuma és a Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériuma közötti együttműködésről a kínai nyelv oktatása terén;
- Jegyzőkönyv az Üzbég Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma és a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása között az Üzbegisztánból Kínába irányuló borsóexport növény-egészségügyi követelményeiről és ellenőrzéséről;
- Jegyzőkönyv az Üzbég Köztársaság Közlekedési Minisztériuma és a Kínai Népköztársaság Reform- és Fejlesztési Állami Bizottsága között a Kína-Közép-Ázsia-Európa gyorsvonatokkal kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről;
- Jegyzőkönyv az Üzbég Köztársaság Gazdasági és Pénzügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma között az új elektromos járművek terén folytatott együttműködés fejlesztéséről;
- Az Üzbég Köztársaság Szegénységcsökkentési és Foglalkoztatási Minisztériuma és a Kínai Népköztársaság Mezőgazdasági és Vidéki Minisztériuma közötti szándéknyilatkozat a szegénység csökkentése terén folytatott együttműködésről;
- Jegyzőkönyv az Üzbég Köztársaság Felsőoktatási, Tudományos és Innovációs Minisztériuma és a Kínai Népköztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériuma közötti együttműködésről a tudományos és műszaki együttműködés további megerősítéséről;
- Jegyzőkönyv az Üzbég Köztársaság Műszaki Szabályozási Ügynöksége és a Kínai Népköztársaság Szabványügyi Igazgatósága között a szabványosítás terén folytatott együttműködésről;
- Megállapodás az Üzbég Köztársaság Közlekedési Minisztériuma és a Kínai Polgári Repülési Hivatal között a „Légi Selyemút” közös megépítéséről;
- Együttműködési terv a turizmus területén az Üzbég Köztársaság Ökológiai, Környezetvédelmi és Éghajlat-változási Minisztériuma alá tartozó Turisztikai Bizottság és a Kínai Népköztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériuma között a 2024-2026-os időszakra;
- Megállapodás partnerségi kapcsolatok létrehozásáról Taskent régió és Shaanxi tartomány között;
- Megállapodás Szamarkand és Qingdao városai közötti partnerségi kapcsolatok létrehozásáról.
Milyen ösztönzői lehettek a két országnak a kapcsolataik „minden időjárás közötti” megerősítésében?
Az ukrajnai háború, a Tajvan körül kialakult helyzet, valamint a Közel-Keleten kialakult feszültségek közepette Üzbegisztán stratégiai jelentősége Közép-Ázsiában Kína számára jelentősen megnőtt. Üzbegisztán viszonylagos stabilitásának és a regionális és globális kapcsolatainak köszönhetően, melyeket a legutóbb olyan országokkal emelt magasabb szintre, mint például Franciaország egyaránt lehetőséget teremtenek Kína számára, hogy Taskenten keresztül diverzifikálja kapcsolatait, és kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmazzon Közép-Ázsiával kapcsolatban. Másrészt ott van Üzbegisztán Közép-Ázsián belüli megkerülhetetlen földrajzi elhelyezkedése, melynek köszönhetően a régió minden országával szomszédos, s ebből kiindulva Taskent Peking kulcsszereplője, nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem regionális kereskedelem létrehozásában, amely összhangban áll Kína közép-ázsiai stratégiájával.
A kétoldalú kapcsolatok tekintetében Kína a második helyen áll Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnerei között. 2022-ben a Kínával folytatott kereskedelem az ország teljes kereskedelmének 17,8%-át tette ki.
1. diagram. Üzbegisztán legfontosabb öt kereskedelmi partneri 2022-ben. (A teljes üzbég kereskedelemben elfoglalt százalékos arányokkal)
Forrás: https://stat.uz/uz/, saját gyűjtés
Kína számára eddig is cél volt a minél nagyobb – nemcsak Üzbegisztánnal – folytatott kereskedelmi volumen növelése. Ebből a szempontból a két ország közötti kereskedelmi forgalomnak a várható növekedése két fontos tényező miatt is reális lehet. Egyik, hogy Üzbegisztánnak van a legnagyobb népessége Közép-Ázsiában, és az üzbég lakosság növekvő jóléte nagyobb fogyasztáshoz és a külföldi áruk iránti kereslet növekedéséhez vezet. Ebben az összefüggésben az üzbég piacon való jelenlétüket növelő kínai vállalatok elősegíthetik a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok erősödését, ami jelenleg Taskent számára is előnyös. Másodszor, a többi közép-ázsiai országhoz képest Üzbegisztán gazdasága viszonylag diverzifikált, nem hagyatkozik erősen csak egy termékre, mint például a kőolaj vagy földgáz Kazahsztán és Türkmenisztán esetében az megfigyelhető. A jövőben Taskent kiemelt célja emellett, hogy a közép-ázsiai ország nem csak nyersanyagokat, hanem hozzáadott értékkel rendelkező termékeket is exportáljon Kína irányába, amely hozzájárulhat a teljes üzbég kereskedelem volumenének a növeléséhez.
2. diagram. Kínai export Üzbegisztánba 2013-2022 között (milliárd dollár)
Forrás: www. tradingeconomics.com
A kereskedelem mellett a Kínából Üzbegisztánba irányuló beruházások is növekedést mutattak az elmúlt években.
1. Táblázat: Kínai közvetlen befektetés Üzbegisztánban (2000–2021)
| Év | Kínai FDI beáramlás, összesen (dollárban) | FDI beáramlás, összesen (dollárban) |
| 2000 | 22 450 | 3 264 669 |
| 2001 | 14870 | 3 170422 |
| 2002 | 17 331 | 2 988 420 |
| 2003 | 53 319 | 3 725 012 |
| 2004 | 101 470 | 4 853 025 |
| 2005 | 228 283 | 5 408 797 |
| 2006 | 356 588 | 6 389 833 |
| 2007 | 314414 | 8 991 475 |
| 2008 | 257 457 | 11 493 260 |
| 2009 | 489 005 | 11 771 282 |
| 2010 | 931 847 | 13 023 390 |
| 2011 | 1 302 223 | 15 021 321 |
| 2012 | 1 463 106 | 13 599 660 |
| 2013 | 2 055 433 | 14 322 656 |
| 2014 | 2 123 647 | 13 545 748 |
| 2015 | 2472245 | 12 507 382 |
| 2016 | 1 999 267 | 12 094 646 |
| 2017 | 2 025 482 | 12 553 739 |
| 2018 | 2 875 389 | 13 990 745 |
| 2019 | 2 528 750 | 17 458 688 |
| 2020 | 1 937 053 | 15 102 281 |
| 2021 | 2 529 091 | 16 662 804 |
| Összesen: | 26 098 720 | 231 939 236 |
Forrás: https://stat.uz/uz/, saját gyűjtés
A második néhány üzbég állami tulajdonú vállalat liberalizációjával kapcsolatos, új lehetőségek, amely kínai vállalatok számára lehetőséget teremthet a befektetésekre és piaci pozíciójuk megerősítésére. Harmadik a Kínával kapcsolatos közvélemény is fontos tényező, amely meghatározhatja a jövőbeni kínai befektetéseket Üzbegisztánba. A Közép-Ázsia Barométer Mit gondolnak az üzbégek arról, hogyan viszonyul Kína hazájukhoz? felmérés nagyszabású kutatási projekt, amely a közép-ázsiai nemzetek társadalmi, gazdasági és politikai légkörét méri. A 2021-ben végzett közép-ázsiai felmérés szerint a közvélemény Kínával és az üzbegisztáni kínai befektetésekkel kapcsolatban pozitívabb, mint más országokban. Ugyan is a „Mennyire bízik abban, hogy Kína országunkba történő befektetése munkahelyeket teremt hazánkban állampolgáraink számára?”című felmérés során az üzbég résztvevők 70%-a pozitívan viszonyult a kínai jelenléthez az országban választ.
Ez a három tényező arra ösztönözheti Kínát, hogy fektessenek be Üzbegisztánban, egyúttal segít csökkenteni mind a külső sokkokkal, mind a kínai-ellenes hangulattal szembeni sebezhetőségét. Üzbegisztánban máris növekvő kínai jelenlétet látunk. A kínai BYD döntése, hogy együttműködik az UzAutoval az elektromos autók üzbegisztáni gyártásában, valamint a kínai Chery autók üzbegisztáni összeszerelésének megkezdéséről, azt mutatja, hogy a kínai vállalatok üzbegisztáni érdeklődése növekszik.
Emellett külön kiemelendő, hogy Üzbegisztán közelmúltban kötött kereskedelmi megállapodásai az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal felkeltik a kínai vállalatok figyelmét, mivel a vállalatoknak lehetőségük van több ezer terméket exportálni vámmentesen az EU-ba és az Egyesült Királyságba.
Összefoglalva
A kétoldalú kapcsolatok erősödése mellett Üzbegisztán stratégiai jelentősége Kína számára regionális szinten növekszik. Üzbegisztán összeköttetési stratégiája és a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) kapcsolatos politikája átfedésben van Kína közép-ázsiai külpolitikai stratégiájával. Üzbegisztán proaktív politikája a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasút építésének elősegítésére és a transzafgán vasúti projekt megvalósítására irányuló erőfeszítései szintén átfedik Kína közép-ázsiai összeköttetési stratégiáját.
Oroszország 2022-es teljes körű Ukrajna elleni inváziója megerősítette/felértékelt Kína pozícióját a régióban, mint megbízható politikai és gazdasági erőt a közép-ázsiai országok számára, miközben Moszkva – a térség hagyományos meghatározó partnere – folyamatosan az ukrajnai konfliktus pénzügyi és geopolitikai következményeivel birkózik.
Taskent közlekedésének Pekinghez két fő következménye van Kínára nézve. Az egyik, az Üzbegisztánon áthaladó kereskedelmi útvonalak új alternatívákat teremtenek a Kína és az EU vasúti kereskedelmében, és segítenek a kínai vállalatoknak csökkenteni az orosz és kazah területektől való függőségüket. A másik, hogy Üzbegisztán Afganisztánnal kapcsolatos politikája átfedésben van Kína politikájával, amely Afganisztánt a közép-ázsiai országok gazdaságába kívánja integrálni, valamint ezzel párhuzamosan Peking regionális szereplőkön keresztül igyekszik erősíteni a Kína és Afganisztán közötti kapcsolatokat.
Végül rövid távon Üzbegisztán proaktív diplomáciájának köszönhetően a szomszédaival, illetve a globális nagyhatalmakkal felhívhatják a kínai vállalatok figyelmét, hogy fektessenek be az országban és erősítsék piaci pozíciójukat. Közép- és hosszú távon az Üzbegisztán és a regionális országok közötti növekvő kapcsolat, valamint a kínai befektetésekkel kapcsolatos közvélemény arra ösztönözheti Kínát, hogy befektetési stratégiáját Kazahsztánról Üzbegisztánra inkább Üzbegisztán felé koncentrálja. Kína pedig, ha további beruházásokat hajthat végre Üzbegisztán ipari szektorába, akkor ez egy Kazahsztánhoz hasonló második kínai stratégiai csomópont létrehozásához vezethet Közép-Ázsiában.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[i] A kifejezést vélhetően a kínai médiából mind az angol, mind pedig az orosz nyelvű média átvette.