A 2024. január 29. és 30. között került megrendezésre Brüsszelben az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti közlekedési összeköttetésekkel foglalkozó Global Gateway Befektetői Fórum, ami az Európai Unió és Közép-Ázsia országainak, Törökországnak és a kaukázusi országoknak kormányzati képviselőit, finanszírozó intézményeit és vállalkozásait összekötő platform. A január végi brüsszeli esemény célja elsősorban az volt, hogy támogassa a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési folyosók modernizálásának, versenyképességének, fenntarthatóságának, kiszámítható és gyors átalakulását célzó beruházások megvalósítását és koordinálását, amely az elképzelések szerint lehetővé tenné a rövidebb, akár 15 nap alatt megvalósuló Európa és Közép-Ázsia közötti árucsereforgalmat.
A háttérről röviden
Az Európai Unió partnersége az öt közép-ázsiai országgal – Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal – az 1991-ben megkezdett, majd 2019-ben újra felélénkített Közép-Ázsiát Európával a Fekete-tengeren és a Kaukázuson keresztül összekötő kereskedelmi és gazdasági lehetőségeken, valamint Közép-Ázsia országainak a „demokratikusabb” irányba történő segítésén alapul.
A Brüsszelben megrendezett Global Gateway Befektetői Fórum az Európai Bizottság által kérvényezett és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által elkészített Európa és Közép-Ázsia közötti fenntartható közlekedési kapcsolatokról szóló 2023. júniusi tanulmány eredményeire támaszkodik. A Fejlesztési Bank tanulmányában olyan pontokat próbált meg beazonosítani az Európa és Közép-Ázsia közötti kapcsolatrendszerben, amelyek megvalósítása nagymértékben növelné a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési hálózatok, a Transzkaszpi-tengeri közlekedési folyosó [1] működési hatékonyságát és gazdasági vonzerejét. Ezeknek az elképzeléseknek az alapjait pedig, még korábban a 2023 májusában Almatiban megrendezett 2. Európai Unió-Közép-Ázsia Gazdasági Fórumon mutatták be.
A két napos fórum
A brüsszeli esemény során a közép-ázsiai országok kormányainak képviseletében Üzbegisztánt Dzsamsid Hodzsaev üzbég miniszterelnök-helyettes, Kirgizisztánt, Bakyt Torobaev a kirgiz Miniszteri Kabinet elnökhelyettese, Kazahsztánt Marat Karabaev kazah közlekedési miniszter, Tádzsikisztánt Azim Ibrokhim, a tádzsik kormány igazgató-helyettese, Türkmenisztánt pedig a közép-ázsiai ország Közlekedési és Hírközlési Ügynökségének vezetője, Batyr Annaev képviselte. Az Európai Unió oldaláról a fórumon többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is személyesen vett részt.
A fórumot Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke nyitotta meg, aki már nyitóbeszédében bejelentette, hogy a fórumon jelen lévő európai és nemzetközi pénzügyi intézmények mintegy 10 milliárd eurót különítenek el a fenntartható közlekedési kapcsolatok támogatására Közép-Ázsiában.
A rendezvény talán legfontosabb bejelentésén kívül a két napos esemény során a résztvevők megvitattatták a kaszpi-tengeri közlekedési folyosók hatékony, Európát és Közép-Ázsiát összekötő útvonalainak alakítását célzó beruházásokat. Emellett szintén a fórum első napján a közép-ázsiai regionális projektek társfinanszírozásáról az Európai Beruházási Bank (EIB) 1,47 milliárd euró értékben egyetértési nyilatkozatot írt alá Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal.
A fent említettek mellett a Global Gateway Befektetői Fórum során megkötött fontosabb megállapodások közé tartozik:
- Az Európai Unió által finanszírozott regionális közlekedési program, amely elfogadása 2025-ben várható. Ezzel az új programmal az EU technikai segítséget kínál a meglévő és jövőbeli közlekedéssel kapcsolatos projektek közép-ázsiai, regionális előmozdításához, és hozzájárul ahhoz az 1,5 milliárd eurós alaphoz, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a közép-ázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előmozdítására különített el.
- Egy Koordinációs Platform létrehozása a logisztikai folyamatok nyomon követésére, az Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködések fokozása és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési folyosók fejlődésének az érdekében.
- Regionális jólétfókuszú program, amely 2024-ben kezdődik, és amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és az OECD hajt végre, és a Kaszpi-tengeren átnyúló közlekedési hálózatok gyakorlati megvalósítására irányul.
Mi derült ki?
Oroszország ukrajnai inváziója részben rávilágított arra, hogy Európának sürgősen alternatív, megbízható és hatékony kereskedelmi útvonalakat kell találni az Európa és Ázsia közötti kereskedelemre, amelyek nem érintik, kikerülik Oroszországot.
A 10 milliárd eurós Uniós kötelezettségvállalás a közép-ázsiai országok irányába, a jelenlegi és a tervezett beruházások kombinációja, amelyek a fórumon jelenlévő nemzetközi partnerekkel folytatott egyeztetéseket követően megkötöttek, fejleszteni kívánja a Közép-Ázsián és a Kaszpi-tengeren keresztül haladó közlekedési folyosókat és a regionális logisztikát. Emellett a most lezajlott befektetői fórumon elhangzottak fontos mérföldkövet jelentettek az EU–Közép-Ázsia partnerségben, annak ellenére, is, hogy az EU már most is Közép-Ázsia legnagyobb befektetési partnere.
1. ábra: Közép-Ázsia legnagyobb befektetőinek százalékos megoszlása Európai Unió, Egyesült Államok, Kína és Oroszország tekintetében 2022-ben
Forrás: https://www.eeas.europa.eu/_en
Emellett Közép-Ázsia országai is erősíteni kívánják az EU-val történő együttműködéseket, kiemelve, hogy számukra a brüsszeli fórum eltökéltséget mutatott a regionális integráció fejlesztése, a kereskedelmi kapcsolatok erősítése és a fenntartható befektetési lehetőségek Európai Unióval történő közös keresése iránt.
Korábban az Európai Unió komoly szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, mely szankciók hatékonyságához azonban partnerekre is szükség van. Jelen esetben ezt Brüsszel a közép-ázsiai országok személyében képzeli el azáltal, hogy a nyugati szankciók megkerülése és kijátszása helyett megpróbálja az együttműködés és a szorosabb partnerség irányába bővíteni a kapcsolatokat azzal a közép-ázsiai régióval, amely véleménye szerint az Oroszország elleni szankcióspolitika kiskapuja. De mindezt érezhetően oly módon teszi, hogy gazdaságilag növelni szeretné saját biztonságát.
Az uniós vezetés emellett a január végi fórumot (elég bátran) egyben úgy is értékelte, mint lehetőséget arra, hogy Közép-Ázsiában olyan országokkal versenyezzen, mint Oroszország és Kína. Ugyanis az EU szerint a Global Gateway program, a kínai Övezet és Út kezdeményezés alternatívája kíván lenni a régióban a maga mintegy 300 milliárd eurós beruházási és zöld infrastruktúra finanszírozási keretével.
[1] A Transz-Kaszpi-tengeri közlekedési folyosó, amelyet Középső Folyosónak (Middle Corridor) is neveznek, az ázsiai országokat a Kaszpi-tengeren keresztül köti össze európai országokkal. Az útvonal Kínát, Kazahsztánt, Azerbajdzsánt, Grúziát és Törökországot érintve halad Európa irányába. Ez az útvonal az Oroszország, Fehéroroszország és Lengyelország területén áthaladó szárazföldi útvonalak alternatívája is egyben.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs