Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev 2024. február 13.-14. között hivatalos látogatásra érkezett Katarba, ahol többek között tárgyalásokat folytatott Tamim bin Hamad Al Thani sejkkel és részt vett kazah-katari kerekasztalon is. Tokajev elnök dohai tartózkodása során kiemelte, hogy Katar fontos és megbízható partnere Kazahsztánnak és javasolta a Kazahsztán és Katar közötti együttműködések teljes értékű stratégiai partnerség szintjére emelését.
Mivel a Világbank előrejelzései szerint Katar lehet az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság az Öböl-menti Együttműködési Tanács[1] (GCC) országai közül, így Tokajev elnök dohai látogatása Kazahsztán, valamint a közép-ázsiai országoknak az Arab-öböl államaival folytatott kapcsolatrendszerét tekintve logikus lépés.
A Katar és Kazahsztán közötti kapcsolatok fejlődése
Asztana 1993. július 1-jén írta alá a Kazahsztán és Katar közötti diplomáciai kapcsolatok felállításáról szóló közös nyilatkozatot. Ezt követően hosszú ideig azonban semmilyen meghatározóbb diplomáciai lépések nem történtek a két ország között egészen a Kazah Köztársaság akkori külügyminiszterének, Kasszim-Zsomart Tokajevnek az 1997. májusi katari hivatalos látogatásáig, valamint 2007-ig, amikor is Kazahsztán nagykövetséget nyitott Dohában.
Közép-Ázsia és a Közel-Kelet kapcsolatrendszere nem tekint vissza nagy történelmi múltra, ahogy a Kazahsztán és Katar közötti együttműködések sem. Azonban a Covid-világjárvány ellenére az Asztana és Doha közötti kapcsolatok 2019-ben fokozatosan szélesedtek. 2019. január 18. óta a Doha – Almati – Hongkong – Doha útvonalon közlekedik a Qatar Airways első teherszállító járata, amelynek köszönhetően Almati városa az ázsiai légikereskedelem szerves része lett.
2022-ben pedig több kazah-katari találkozót is rendeztek Dohában, melyeken a Qatar Investment Fund, a Qatar Investment Authority, a Power International Holding, a Katari Vállalkozók Szövetsége és a Faisal Holding vezetői is képviseltették magukat. A dohai tárgyalások során pedig rendre felvetődött egy közös kazah-katari beruházási alap létrehozásának kérdése is.
2022. októberében Tamim bin Hamad Al Thani sejk kazahsztáni látogatása keretében kazah-katari befektetési fórumot tartottak Asztanában, amelyen a két ország nagyvállalatainak képviselői vettek részt. A fórum eredményeként 13 kétoldalú dokumentumot írtak alá összesen több mint 625 millió dollár értékben.
2023. október 3-án Dohában üzleti fórumot tartottak a két ország nagyvállalatainak képviselőinek részvételével. Ugyanezen év június 8-án pedig Tamim bin Hamad Al Thani sejk Közép-Ázsia országait érintő „túrája” keretében kazahsztáni munkalátogatásának részeként kerekasztalt tartottak Asztanában Katar tíz legnagyobb vállalatának vezetőinek részvételével.
A két ország közötti kései diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatfelvétel ellenére a Kazahsztán és Katar közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok volumene az utóbbi időben jelentősen megélénkült, azonban még így is elenyésző. Az utóbbi néhány évben az Öböl-menti országok különös érdeklődést mutatnak a Kazahsztánba irányuló beruházások terén. 2022-ben az Öböl-menti országokból Kazahsztánba irányuló bruttó közvetlen külföldi befektetések (FDI) 26,8%-kal nőtt az előző évhez képest, és elérte a 460,7 millió dollárt.
Tokajev kazah elnök emellett 2024. február 2-án aláírta a „Kazah Köztársaság kormánya és Katar állam kormánya között a befektetések kölcsönös támogatásáról és védelméről szóló megállapodás ratifikálásáról” szóló törvényt. A dokumentum meghatározza a kifizetések és az átutalások eljárásának menetét, és megkönnyíti a katari és kazahsztáni vállalatok közötti pénzügyi és befektetési együttműködések, tranzakciók lebonyolítását.
1. táblázat: A Kazahsztán és Katar közötti kereskedelmi forgalom 2018-2023 között (millió dollárban)
Forrás: https://stat.gov.kz/ru/
Mi volt előzetesen várható a kazah elnök katari látogatásától?
A két vezető találkozója az elmúlt öt évben eredményes volt. Jó kapcsolatok alakultak ki az országok között. Kazahsztán befektetési vonzereje magas, Katar pedig nagy befektetési potenciállal rendelkezik. Ezért Kasszim-Zsomart Tokajev elnök látogatása minden bizonnyal ezeket a befektetési lehetőségeknek a Kazahsztán irányába történő orientációját célozza.
A kazah politikában történt viharos napokat követően Tokajev kazah elnök kibővített kormányülés során kiemelte, hogy a kazah kormánynak most új lendületre van szüksége a korábban kitűzött célok eléréséhez, ami nem más, mint a kazah GDP 2029-re 450 milliárd dollárra történő növelése. E cél eléréséhez az ország GDP-jének évente legalább 6%-kal kell növekednie. Ebben a beszédben kitért arra is, hogy Asztanának befektetőkre van szüksége, melyre Katar alkalmas lehet.
Milyen megállapodások születtek
Kasszim-Zsomart Tokajev elnök és Katar állam emírje, Tamim bin Hamad Al Thani sejk közötti tárgyalások eredményeként számos dokumentumot írtak alá, melyek közül a fontosabbak:
- Megállapodás a Kazah Köztársaság és Katar Állam között a kiadatásról;
- Megállapodás a Kazah Köztársaság és Katar Állam között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről;
- Megállapodás a Kazah Köztársaság kormánya és Katar Állam kormánya között a kazah munkavállalók Katar Államban történő foglalkoztatásának szabályozásáról;
- Együttműködési megállapodás a Kazah Köztársaság Digitális Fejlesztési, Innovációs és Repülőipari Minisztériuma és Katar Állam Kommunikációs és Információtechnológiai Minisztériuma között;
- Egyetértési memorandum a Kazah Köztársaság Lakosságának Munkaügyi és Szociális Védelméért, valamint Katar Állam Szociális Fejlesztési és Családügyi Minisztériuma között a szociális védelem és fejlesztés terén folytatott együttműködésről;
- Az első ifjúsági program a Kazah Köztársaság Kulturális és Információs Minisztériuma és Katar Állam Sport- és Ifjúsági Minisztériuma között a 2024-2026-os időszakra;
- Egyetértési memorandum az integritás és átláthatóság előmozdításáról a Kazah Köztársaság Korrupcióellenes Ügynöksége és a Katar Állam Közigazgatási Ellenőrzési és Átláthatósági Hivatala között;
- Megállapodások az energia- és gázipari projektek végrehajtásáról a Samruk-Kazyna JSC, a Kazah Köztársaság Energiaügyi Minisztériuma és a Power International Holding között;
- Megállapodások a QazaqGaz NC JSC és az UCC Holding között a kashagani mező gázfeldolgozó üzemeinek építésére irányuló projektek közös végrehajtásáról.
Nem csak Kazahsztán érdeklődik a térség iránt
2024. február 12-én Rashid Meredov Türkmenisztán miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere is a Közel-Keletre érkezett, hogy a Dubaiban megrendezett Világkormányzati Csúcstalálkozó keretein belül tárgyalásokat folytasson több közel-keleti ország képviselőjével.
Szadir Zsaparov Kirgizisztán elnöke pedig február 12-én a dubai (Egyesült Arab Emirátusok) Világkormányzati csúcstalálkozója alkalmával találkozott az Abu Dhabi Fejlesztési Alap főigazgatójával, Muhammad Saif Al Suwaidival, akivel sikeres tárgyalásokat folytatott a Kirgizisztánba irányuló befektetésekről.
A Közel-Kelet lehetőség a közép-ázsiai országok számára?
2024. február közepén két közép-ázsiai ország elnöke is az arab világ egy-egy országában tett látogatást. Kazahsztán elnökének, Kasszim-Zsomart Tokajevnek és Kirgizisztán elnökének, Szadir Zsaparovnak a Katarba, illetve Abu-Dhabiba történő látogatása első hallásra furcsa lehet, azonban a Közép-Ázsia és az Öböl-menti arab államok közötti kapcsolatok az elmúlt néhány év során jelentős változásokon mentek keresztül.
Közép-Ázsia országai 1991-ben nyerték el függetlenségüket a Szovjetuniótól. Ez idő alatt az arab világ figyelmének nagy részét az iszlám újjáéledését elősegítő folyamatok jellemezték. A bipoláris világrend felbomlását követően a Nyugatnak nem volt érdeke, hogy Közép-Ázsia országai a szovjet befolyást követően egy másik térséghez Törökországhoz (a türk világhoz) vagy a szekulárisabb volta miatt az arab világhoz közeledjen. Ezt követően pedig sokáig a közép-ázsiai és az arab államok közötti együttműködések, valamint a két régió közötti kereskedelmi és befektetési együttműködések is meglehetősen csekélyek voltak annak ellenére, hogy a vallás szempontjából és kulturálisan is a két régió nagyon közel áll egymáshoz.
Mivel az Öböl-menti országok az elmúlt években egyre aktívabban kapcsolatokat folytattak Közép-Ázsiával, a földrajzi távolság és a fennálló geopolitikai kihívások ellenére a csúcstalálkozó platformként is szolgált a két régió közötti partnerségek megszilárdításához.
A 2023. július 18-19-én megrendezett Közép-Ázsia+Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának csúcstalálkozója a Perzsa-öböl térségének legnagyobb és egyik legbefolyásosabb országaként, valamint az iszlám világ jelentős szereplőjeként Szaúd-Arábia kezdeményezésére és hathatós támogatásával jött létre.
Kazahsztán elnökének a 2024. február közepén Katarba, illetve Kirgizisztán elnökének Abu-Dhabiba történő látogatása nem ezt az álláspontot támasztotta alá. A geopolitika szempontjából további érdekes kérdés, hogy az Öböl-menti arab államoknak a Közép-Ázsiai országok irányába történő közeledése milyen hatással lesz Kína és Oroszország régiós befolyására Közép-Ázsiában. Emellett az arab világ erősödő közép-ázsiai jelenléte egyben csökkentheti a Nyugat befolyását is a térségben.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Hivatalos angol nevén Cooperation Council for the Arab States of the Gulf, elterjedtebb nevén: Gulf Cooperation Council (GCC)