Az Eurázsia Központ 2024/12. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Terrortámadás Moszkvában
2022. március 22-én a Moszkva melletti Crocus City Hallban tragikus terrortámadásra került sor. A rendelkezésre álló adatok szerint a támadás következtében közel 140 vesztették életüket és több mint 180-an sebesültek meg. Az elkövetőket, négy tádzsik állampolgárt a Brjanszki területen kapták el, akik feltehetően az ukrán határ felé haladtak. A terrortámadásért az ISIS-K vállalta a felelősséget, de Moszkvában amerikai, brit és ukrán érdekeket látnak meghúzódni az események mögött, egyes hangok szerint pedig maga a Kreml rendezte meg a támadást háborús politikája erősítése céljából.
Nem új dolog a terror Moszkvában
A Szovjetunió felbomlása után Oroszországban egy sor terrortámadás történt. 1995-ben csecsen terroristák több mint 1500 túszt ejtettek Bugyonnovszk városában. A támadás és túszdráma következtében közel 130-an vesztették életüket és több mint 300-an sebesültek meg. 1999 szeptemberében több bombamerényletet követtek el Moszkvában, Bujnakszkban és Volgodonszkban, mintegy 300 ember halálát okozva. Ezeket a merényleteket később az észak-kaukázusi iszlamista fegyvereseknek tulajdonították. A Nord-Oszt néven köztudatban maradt moszkvai színházi túszdráma 2002 októberében, amikor csecsen fegyveresek több mint 800 embert ejtettek túszul egy zsúfolt színházban. Az orosz biztonsági erők végül megostromolták a színházat, ami 130 túsz halálát okozta, főként az orosz csapatok által alkalmazott altatógáz miatt. 2004-ben terrortámadások egész sorozata történt: vonatrobbanás a moszkvai metróban (42 áldozat), robbanás a grozniji stadionban (hét áldozat, köztük Akhmat Kadirov tagjai), Moszkva-Volgográd és Moszkva-Szocsi repülőgéprobbanások (89 áldozat), robbanás Moszkvában a Rizsszkaja metróállomás közelében (11 áldozat), egy beszláni iskolai túszdráma (333 áldozat). Két robbanás történt Moszkvában a Lubjanka és a Park Kulturi állomásokon 2010. március 29-én amely következtében 41-en meghaltak és 88-an megsérültek, egy évvel később a Domogyedovói repülőtéren történt támadás amely következtében 37-en haltak meg és 170-en sérültek meg. 2017. április 3-án pedig Szentpéterváron a Szennaja Ploscsagy és a Tehnologicseszkij Instyitut metró állomások közötti szakaszon történt merénylet, amely 16 áldozat életét követelte és 103 súlyos sebesültet hagyott maga után.
A merénylet és elkövetői
A merényletet a Crocus City Hallban négy tádzsik állampolgár követte el, akik Oroszországban dolgoztak, bejegyzett lakcímmel rendelkeztek. A róluk összeállított személyi profilok alapján mindegyikük büntetlen előéletű, átlagos vendégmunkás volt. A legidősebb elkövető például taxis volt, a legfiatalabb pedig borbély, egyikük pedig rendszeren járt birkózni és MMA-zni. A megkeresett pénzüket a családjaiknak utalták haza. Az elkövetők korábban nem ismerték egymást, a vallomások szerint egy telegramm csoportban ismerkedtek meg amikor mindegyikük már elvállalta az akciót. Az egyik elkövető elmonda, hogy egy iszlamista hitszónok tanait hallgatta a telegrammon és az ő asszisztense kereste fel az ajánlattal, amit ő el is vállalt – pénzért. Mind a négy elkövető egyhangúan elmondta, hogy a pénzszerzés motiválta őket a szörnyű tett elkövetésére. A merényletért 500 ezer rubelt, közel két millió forintot ajánlottak fel. A négy fizikai elkövetővel együtt eddig összesen 11 személyt állítottak elő, akik részt vehettek a merénylet elkövetésében és/vagy előkészítésében.
A merényletért csaknem azonnal az Iszlám Állam Horászán Köztársasága (ISIS-K) vállalta a felelősséget. A szervezet Afganisztánban székel, tevékenysége a Tádzsikisztán afgán határvidékére is kiterjed. A szervezet többször is tett orosz ellenes kijelentéseket. Propagandája kulcseleme, hogy Oroszország is része annak a globális koalíciónak, amellyel az iszlám egzisztenciális harcot vív, és a Kreml kezéhez muszlim vér tapad az afganisztáni, csecsen és szíriai beavatkozásokért. Az ISIS-K kapcsolat logikusnak mutatkozik, ugyanis a csoport aktívan toboroz a volt szovjet tagköztársaságokban is, leginkább Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, amely országokból igen sok vendégmunkás dolgozik Oroszországban, valamint március 7-én Kalugai területen a szervezethez köthető radikálisok merényletet intéztek egy zsinagóga ellen, de azt az FSZB meghiúsította, az elkövetőket pedig a tűzharcban likvidálta. Ennek ellenére, az FSZB vezetője szerint a támadás mögött inkább Ukrajna, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok áll.
Moszkva nem kér a nyugati segítségből
Az elkövetőket az ukrán határ felé haladva fogták el, így az orosz narratívában igen komolyan jelen van az ukrán érintettség lehetősége, mivel a hivatalos álláspont szerint az ukrán határon egy ablakot biztosítottak volta az elkövetők részére. Oroszországban több merényletre sor került már, amelyeket bár az Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) nem vállalt magára, de tett erre vonatkozó utalásokat, így a kellő ilyen jellegű bizalmatlanság megvan mind az orosz vezetésben, mind az orosz társadalomban. Ezzel együtt Kijev határozottan elhatárolódott az eseményektől és abszurdnak titulálta a feltételezést. Érdekes megnyilvánulásokat tett az Egyesült Államok is, ugyanis egyrészt kijelentette, hogy Ukrajnának nincs köze a merénylethez, valamint azt is, hogy az Egyesült Államok nem támogatja és nem is segíti elő az Oroszország területén végrehajtandó akciókat. Ezzel együtt bizonyos furcsaságok tapasztalhatók Washington nyilatkozataiban is. John Kirby azt állítja, hogy az Egyesült Államok teljesítette figyelmeztetési kötelezettségét, és tájékoztatta az orosz felet a támadásról, az orosz és az örmény média viszont Kirby azon megnyilvánulásait idézi melyek szerint azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem volt információja a támadás előkészítéséről. Ez az állítás nem érhető el a nyugati médiában. A nyomozási együttműködéssel kapcsolatban Szergej Lavrov kijelentette: „Nincs szükségünk segítségre [a nyugat részéről], mivel nyilvánvalóan kettős mércével fog élni, és nagy valószínűséggel annak az elméletnek a népszerűsítésére irányul majd, amelyet a Nyugat akar, vagyis hogy az Iszlám Állam állt a terrorista csoport mögött, és Ukrajnának semmi köze hozzá. Nincs szükségünk ilyen segítségre.” Az ilyen jellegű kommunikáció mély bizalmatlanságra vall a felek között.
Következmények
A véres terrortámadás megrázta az orosz társadalmat, azonban a rendszer stabilitását nagy valószínűséggel nem veszélyezteti. Ezzel együtt további feszültséghez vezet Moszkva, Kijev és Washington között a terrortámadás megrendelői körülötti viták valamint a figyelmeztetési kötelezettség körül kialakult diszkrepanciák miatt. Orosz hivatali körökben már felmerült a bevándorlási szabályok szigorításának kérdése, ez azonban negatív következményekkel járhat Moszkva viszonyára nézve a közép-ázsiai országokkal, akik számára Oroszország továbbra is fontos vendégmunka desztináció, az ilyen jellegű nemzetiségi alapú megkülönböztetésre utaló gondolatok pedig Oroszországon belül is feszültségekhez vezethetnek amelyekre Moszkvának most nincs szüksége. A háború menetére és az orosz stratégiára a terrortámadás egyelőre kevés hatást gyakorolt és egyelőre nem látszanak arra utaló jelek, hogy azt a konfliktus további eszkalálásának igazolásához szeretnék felhasználni. A tragikus események azonban még túl frissek ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le belőlük.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor