Az elmúlt hét mozgalmasan telt a diplomáciai látogatások, a regionális együttműködések, valamint a regionális integráció szempontjából Közép-Ázsiában. Több közép-ázsiai ország vezetője is hivatalos látogatást tett régiós szomszédjánál annak érdekében, hogy szorosabbra vonja az együttműködést a két ország között, illetve, hogy tárgyalásokat folytassanak a regionális integráció, valamint a régiót keresztező és Közép-Ázsián áthaladó nemzetközi kereskedelmi és szállítási útvonalak kérdéséről. Nem csak az elmúlt hét eseményei, hanem azt megelőző hetek közép-ázsiai diplomáciai mozgásai, például a közép-ázsiai ötöknek a 2024. április 15-én az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsával folytatott megbeszélése is jelzi azt a tendenciát és azt az irányt, amely Közép-Ázsia országaival kapcsolatban észlelhető.
Üzbég-tádzsik elnöki találkozó
2024. április 18-19-én Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke hivatalos látogatásra érkezett Tádzsikisztánba. Mirziyoyev elnök tádzsikisztáni látogatása jelzi Taskent azon szándékát, hogy minden regionális szomszédjával jó viszonyt szeretne ápolni, valamint a két ország közötti stratégiai partnerség és szövetséges kapcsolatok további erősítése iránti elkötelezettséget is mutatja.
Tádzsikisztán és Üzbegisztán kapcsolatai jónak mondhatóak. Például Emomali Rahmon volt az első, aki támogatta Shavkat Mirziyoyev kezdeményezését a Közép-Ázsia államfőinek konzultatív találkozójának elindítására, amelynek ötödik évfordulós csúcstalálkozójára 2023 szeptemberében Dusanbéban került sor.
Emellett a két ország következetesen együttműködik a FÁK-on, a Sanghaji Együttműködési Szervezeten, az Iszlám Együttműködési Szervezeten és más nemzetközi struktúrákon belül, támogatva és kiegészítve egymás kezdeményezéseit.
Üzbegisztán és Tádzsikisztán kapcsolatainak fontos állomása volt a két ország vezetőinek azon döntése, hogy az üzbég-tádzsik partnerség szintjét először stratégiai (2018. augusztus 17.), majd szövetségesi szintre (2022. június 2.) emelték, melynek következtében Üzbegisztán és Tádzsikisztán jelentősen megerősítette a kereskedelmi, gazdasági és befektetési kapcsolatokat.
Az elmúlt 7 évben például a két ország közötti kölcsönös kereskedelem 197 millió dollárról 757 millió dollárra nőtt. Ebben az időszakban a tádzsik export Üzbegisztánba 3,5-szeresére, az üzbég export 4-szeresére nőtt. Üzbegisztán pedig ma Tádzsikisztán öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé tartozik.
Emellett a két ország közötti kapcsolatokban Üzbegisztán-Tádzsikisztán Interregionális Fórum is fontos szerepet játszik. A két közép-ázsiai ország közötti előnyös partnerség jelentős területe még a közlekedési szektor. Ezzel összefüggésben egyre fontosabbá válik nemcsak a közép-ázsiai regionális, hanem az Üzbegisztán és Tádzsikisztán közötti együttműködések elmélyítése a Kína-Tádzsikisztán-Üzbegisztán-Türkmenisztán-Irán-Türkmenisztán-Európa szállítási útvonal megvalósítása érdekében, ami lehetővé teszi Taskent és Dusanbe számára, hogy diverzifikálja külkereskedelmét a Tádzsikisztán-Üzbegisztán-Türkmenisztán-Kaszpi-tenger útvonalon, valamint dél felé a Tádzsikisztán-Üzbegisztán-Afganisztán-Pakisztán-India és a Tádzsikisztán-Üzbegisztán-Türkmenisztán-Irán-Perzsa-öböl irányába.
Shavkat Mirziyoyev elnök tádzsikisztáni látogatása emellett új lendületet adhat majd ezeknek a projekteknek, valamint a közép-ázsiai regionális együttműködéseknek is.
Kirgiz elnök Asztanában
Üzbegisztán elnökének Tádzsikisztánban tett látogatása mellett a régió szempontjából másik fontos esemény volt Kirgizisztán elnökének, Szadir Zsaparovnak az asztanai látogatása, amely a két ország, valamint a régió szempontjából is történelmi dokumentumok aláírásával ért véget, melynek a Kazahsztán és Kirgizisztán közötti szövetséges kapcsolatok elmélyítéséről és bővítéséről szóló megállapodás és a két régiós ország közötti kapcsolatok új szintre emelésére, valamint a közép-ázsiai regionális interakció további fejlesztésére ad lehetőséget nemcsak Biskek és Asztana, hanem a régió mind az öt országának a szempontjából.
A kazah-kirgiz kapcsolatok dinamikájára az elmúlt években az aktívitás volt jellemző, melynek köszönhetően 2023-ban a két ország közötti kölcsönös kereskedelmi forgalom elérte a 1,5 milliárd dollárt, ami mintegy 26%-os kereskedelmi forgalom növekedést jelentett. Emellett mindkét ország több fontos regionális szervezetnek is a tagja, mint például a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO), az Eurázsiai Gazdasági Unió (Eurasian Economic Union, EAEU), a Kollektív Biztonsági Együttműködés Szervezete (Collective Security Treaty Organization, CSTO).
A két ország közötti bilaterális együttműködéseken kívül Kazahsztán és Kirgizisztán a nemzetközi logisztika területén is több nagy infrastrukturális projekt megvalósításában is részt vesz. Zsaparov elnök asztanai látogatása során a két közép-ázsiai ország elnöke megvitatta a világban történő geopolitikai események következményeit és az arra adandó közép-ázsiai regionális válaszoknak a lehetőségét, nagy figyelmet fordítva a regionális gazdaság stabilitásának kérdéseire.
Mivel Kirgizisztán és Kazahsztán fontos Ázsiából Oroszországba és Európába vezető kereskedelmi és logisztikai keresztutak mentén helyezkedik el, voltak olyan szervezeti és logisztikai, valamint adminisztrációs kérdések is, melyek a két elnök találkozóján meg kellett oldani. Emellett vannak olyan intraregionális (régión belüli) kérdések is, amelyek mindkét ország számára relevánsak. Ilyenek például a vízkészletek felhasználása, a két ország közötti migrációs folyamatok, a közös energetikai projektek, mint például a Kambar-Ata-1 vízerőmű építése; a szárazföldi kereskedelmi útvonalak működése, különösen a Kaszpi-tengeren átnyúló kereskedelmi útvonal, valamint a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasút létrehozása.
Régión kívüli kapcsolatok
A régión belüli diplomáciai utak mellett meg kell említeni még Kazahsztán elnökének, Kasszim-Zsomart Tokajevnek a Jerevánban tett látogatását, amely bár nem régiós látogatás mégis a közép-ázsiai országokat és a közép-ázsiai regionális kereskedelmet érintő mozzanat volt.
Mivel Kazahsztán erősen a Keletről-Nyugatra irányuló logisztikai útvonalak miatt erősen érdekelt az Örményországgal folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítésében, ezért a kazah elnök és a Nikol Pasinjan örmény elnök között jereváni találkozó fő témája is ezt a témakört érintette. Vagy azt, hogy Örményországnak a dél-kaukázusi közlekedési kapcsolatok helyreállítására irányuló erőfeszítéseiben az örmény kormány Béke keresztútja nevet viselő kezdeményezésében Kazahsztán is kész szerepet vállani.
Emellett a kazah elnök örményországi látogatása során lezajlott tárgyalások bizonyítják, hogy mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében és két ország közötti kereskedelmi, gazdasági és befektetési együttműködések fejlesztésében.
Következtetések helyett
A közép-ázsiai országok vezetőinek diplomácia mozgásai elősorban a régión belüli kapcsolatok stabilizálására, gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére és a béke megőrzésére szolgáltak, amely során kitapintható volt az is, hogy mindegyik közép-ázsiai ország kiemelt feladatként kezeli a regionális kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését, amivel kapcsolatban mintegy mellékszál a bilaterális kapcsolatok elmélyítése és a kapcsolatok stratégiai szintre történő emelése.
Az elmúlt hetek közép-ázsiai országok vezetőinek a diplomáciai mozgásai a világban 2024-re, valamint a Közép-Ázsiát körülvevő térségben a politikai, gazdasági és biztonságpolitikai légkör alakulása azt jelezte a régió vezetői számára, hogy a regionális kapcsolatok szorosabbra fűzésének, a közép-ázsiai országok között egyre fontosabb jelentősége van, ha a jövőben a közvetlen szomszédok (Kína, Oroszország) közötti kapcsolatok és a régióban érdekelt hatalmakkal szemben egy erős és határozott regionális fellépés a cél, ami sokkal meghatározóbb és kikerülhetetlen szereplőként tüntetheti fel Közép-Ázsiát.
A mai fegyveres konfliktusok és feszültségek sújtotta világban a nemzetközi rendszer stabilizáló mechanizmusainak leértékelődése közepette Közép-Ázsia elsősorban a saját érdekei alapján a pragmatikus politikára törekszik, melynek hangsúlyát egy közép-ázsiai integráció csak megerősíti. Bár a közép-ázsiai regionalizmus többnyire nem az érzékeny politikai törésvonalak mentén fejlődik, tehát a gazdasági, infrastrukturális, kulturális és humanitárius együttműködés elmélyítése a prioritás, azonban a politikailag kínos kérdéseket, például a rendezetlen határviták kérdését bilaterális szint mellett ezeken az eseményeken is megtárgyalják.
Közép-Ázsia országainak hatalmas előnye, hogy képesek belső erőforrásokat mozgósítani nemcsak a szélsőségesség és szeparatizmus különböző megnyilvánulásaival szemben, hanem a külső aktorok ellen, melyhez az egységes diplomáciai és külpolitikai fellépést alkalmazzák, kibővítve ezeket az úgynevezett C5+ (Central Asia +, Közép-Ázsia +) fellépésekkel, ahol az öt közép-ázsiai ország szintén egy közös álláspontot elfoglalva határozza meg magát más, régiós külső szereplőkkel szemben, mint például Kína, Oroszország, Egyesült Államok. Emellett a találkozók arra is rávilágítottak, hogy a közép-ázsiai regionális egység az érintett országok közötti együttműködés erősödése és a politikai és gazdasági bizalom fokozása a belső viszályok és ellentétek mellett is egy függetlenebb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb régióvá teszi Közép-Ázsiát.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs