Az Eurázsia Központ 2024/19. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Xi Jinping kínai elnök látogatása és a magyar-kínai kapcsolatok tanulságai
Franciaországi és szerbiai látogatását követően Xi Jinping kínai elnök és felesége, Peng Liyuan május 8-án este érkeztek meg Budapestre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó fogadták őket a repülőtéren. A magyar légierő vadászgépeket küldött Xi gépének kíséretére, miután az belépett az ország légterébe.
Másnap katonai tiszteletadással fogadta a kínai elnököt Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai. Magyarország a keleti-nyugati együttműködésben nem veszélyt, hanem lehetőséget lát, ezért Magyarország továbbra is kész arra, hogy hidat képezzen Kelet és Nyugat között – jelentette ki Sulyok Tamás a Sándor-palotában tartott plenáris egyeztetésen. Xi elnök pedig úgy fogalmazott, hogy „A kétoldalú kapcsolat kiállta a változó nemzetközi viszonyok próbáját, és tovább mélyült a kontinensen átívelő barátságból baráti és együttműködési partnerséggé, majd átfogó stratégiai partnerséggé”. „A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Kína és Magyarország mindig is tisztelte egymást, egyenrangú félként kezelte egymást, és a kölcsönös előnyökre törekedett – hangsúlyozta Xi a magyar elnökkel való találkozón.
Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásaik után közös sajtónyilatkozatra került sor, melynek során a magyar miniszterelnök teljes mértékben kiállt az ukrajnai rendezést célzó kínai békekezdeményezés mellett, mondván Magyarország mindig is baráti kapcsolatokat ápolt Kínával, és annak mindig szilárd politikai alapjai voltak. Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta, a kölcsönös tisztelet alapján álltak és baráti országként tekintettek Kínára.
Xi Jinping hangsúlyozta, Kína és Magyarország mindig is baráti viszonyt ápoltak egymással, de történelmük során most a legjobb a kapcsolat a két állam között. A kínai elnök elismerte, hogy még magasabb szintre emelték a két ország kapcsolatát, amelyet a „minden időt álló, átfogó stratégiai partnerség az új korszakra” néven azonosíthatunk. Emlékeztetett, hogy az idén októberben ünneplik a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját.
A bilaterális tárgyalások során a kínai és a magyar fél összesen 18 megállapodást írt alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy hamarosan megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében, valamint megkezdik egy olyan gyorsvasúti összeköttetés előkészítését is, amellyel gyorsan és kulturáltan lehet a repülőtérről Budapest belvárosába eljutni. Emellett arról is döntés született, hogy előkészítik elektromos autók töltőhálózat-fejlesztését, továbbá Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének építését is Magyarország és Szerbia között.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy bővítették az exportengedélyek listáját, valamint olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia. Az Orbán Viktor – Xi Jinping közös sajtótájékoztatón bejelentett nukleáris együttműködésről pedig elmondta, a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot, annak érdekében, hogy “a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképpen tudja alkalmazni.”
Látogatása utolsó napján a magyar és a kínai elnök, valamint házastársaik a MOL-toronyban található Virtu étteremben ebédeltek. Peng Liyuan és Lévai Anikó ellátogattak a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumba is.
Szijjártó Péter szerint nagy megtiszteltetés, hogy a két ország elnöki látogatással ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Szerinte ez pozitív visszajelzés, amely azt mutatja, hogy Kína és Magyarország jó úton jár, és ez nagyon fontos Magyarország számára.
Nem kétséges, hogy Kína és Magyarország úgy döntött, hogy a kétoldalú kapcsolatokat az új korszakban átfogó stratégiai partnerséggé emeli, ami a két fél közötti gyümölcsöző együttműködés eredménye, és komoly jelentőséggel bír a kínai-európai kapcsolatok szempontjából. Magyarország a konnektivitás stratégiáját hirdeti, hiszen a történelem során a blokkosodás sosem bizonyult a jó útnak. A Budapest-Belgrád vasútvonalon keresztül Magyarország becsatlakozik az eurázsiai konnektivitásba, ami az unió számára is előnyös lehet. Ne felejtsük el, hogy Kína békés szándékkal fordul Európa felé, azt szeretné, hogy az új, multipoláris világrendben a kontinens is önálló, erős pólust képezzen.
A kínai fél is elismeri, hogy a bilaterális kapcsolatok átfogó stratégiai partnerséggé emelése az új korszakban a kétoldalú kapcsolatok nagy eredménye, és a Kína és Magyarország közötti gyümölcsöző együttműködés az infrastruktúra, a beruházások és a kultúra terén is nyomon követhető.
Xi elnök látogatása a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója szempontjából is külön jelentőséggel bír. A jövőre nézve pedig megállapítható, hogy Magyarország várhatóan pozitív szerepet fog játszani a Kína-EU kapcsolatokban a közelgő EU-elnöksége alatt.
Mérlegre téve a kétoldalú kapcsolatainkat egyértelmű, hogy az elmúlt 14 évben, amióta a magyar kormány meghirdette a „Keleti nyitás” politikát, gyorsuló ütemben fejlődött a kereskedelmi és gazdasági együttműködés Magyarország és Kína között. A magyar-kínai kapcsolatokat, különös tekintettel az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) keretében megvalósuló összeköttetésekre alapvetően az alábbiakban foglalhatjuk össze: Mindenekelőtt a politikai összekapcsolhatóság, vagyis a két ország közötti politikai együttműködés az elmúlt években tovább erősödött, amelyet gyakori magas szintű interakciók jellemeznek. Szinte minden hónapban van miniszteri szintű találkozó a két fél között. Aztán a kereskedelem, hiszen az elmúlt 14 évben, Magyarország Kínába irányuló exportja megduplázódott, míg a Kínából származó import megháromszorozódott. Emellett Magyarország fontos partner a BRI-ben, és a Budapest-Belgrád vasútvonal jelentős infrastrukturális projektté vált. A pénzügyi és az emberek közötti kapcsolatok is erősödtek. Már öt Konfuciusz Intézet van Magyarországon, és idén Kína tervezi a Kínai Kulturális Központ megnyitását. Azt látjuk, hogy a Kínával szembeni kritikájuk ellenére az EU-tagok erősebb gazdasági együttműködésre törekszenek az országgal, viszont Magyarország másként gondolkodik, nem avatkozik bele Kína és más országok belpolitikájába.
Mivel Magyarország júliusban átveszi az EU soros elnökségét az ország megváltoztathatja a blokk gondolkodásmódját a Kínával való „kockázatmentesítésről”. A történelem azt mutatja, hogy a „kockázatmentesítés” vagy a „szétválasztás” soha nem a legjobb megközelítés a jövőre nézve, ehelyett az együttműködésre kell koncentrálni. Kína és Európa közös érdeke az együttműködés. Szerencsére mi is osztjuk az eurázsiai összekapcsolhatóság koncepcióját, tehát Európának és Ázsiának a konnektivitás fejlesztésére kell törekednie.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter és Horváth Levente