Mongólia elnöke, Ukhnaagiin Khürelsükh 2024. június 23. és 26. között háromnapos hivatalos munkalátogatásra érkezett a közép-ázsiai Üzbegisztánba, ahol a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mongol elnök taskenti látogatása „csak a szokásos” hivatalos és kötelező protokolláris formaság Ukhnaagiin Khurelsukh mongol elnök üzbegisztáni útjának előre meghatározott, tudatos célja volt.
A két ország közötti kapcsolatok rövid áttekintése
A Mongólia és Üzbegisztán közötti kapcsolatok több, mint háromévtizedes múltra tekintenek vissza. Mongólia 1991. december 19-én ismerte el Üzbegisztán függetlenségét, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok pedig hivatalosan 1992. január 25-én jöttek létre. Korábban 1977 és 1994 között Taskentben működött egy mongol főkonzulátus, majd nagykövetség is, amit azonban Mongóliának az 1990-évek közepén adódó nehéz gazdasági helyzete miatt kormányhatározattal bezártak.
Később, a mongol külügyminiszter helyettes vezette delegáció üzbegisztáni látogatása során 1996-ban aláírták a két ország külügyminisztériumai közötti együttműködésről és konzultációról szóló jegyzőkönyvet. 1999-ben a mongol külügyminisztérium küldöttsége Üzbegisztánba látogatott, hogy tárcaközi konzultációkat folytasson. 2005. július 5-én Asztanában, az Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) államfőinek csúcstalálkozóján Islam Karimov üzbég és Nambaryn Enkhbayar mongol elnök személyesen folytatott megbeszéléseket, amely találkozó volt az első alkalom, hogy a két ország vezetése a legmagasabb szinteken folytatott tárgyalásokat egymással.
2000-ben Üzbegisztán támogatta Mongólia jelöltségét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tagságára. 2004-ben a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Külügyminiszteri Tanácsának ülésén Üzbegisztán kérésének megfelelően Mongóliát megfigyelőként felvették a szervezetbe.
Mongólia kapcsolatai régiós szomszédaival
Annak ellenére, hogy Mongólia – egyes értelmezések szerint[1] – földrajzilag Közép-Ázsia része, kapcsolatai a régió országaival meglehetősen gyengén fejlettek. Mongólia külpolitikájában Oroszországra és Kínára helyezte a hangsúlyt, vagyis azokra az országokra, amelyekkel szárazföldi határa van. Az összes többi állam a mongol külpolitikai koncepcióban „harmadik szomszédként” van meghatározva, beleértve az olyan nagyhatalmakat is, mint az Egyesült Államok.
Mongólia jelenlegi elnökének, Ukhnaagiin Khurelsukhnek ez volt az első hivatalos üzbegisztáni látogatása a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felállítása óta. A látogatás előtt azt már tudni lehetett, hogy a taskenti út egyik kiemelt eseménye Mongólia diplomáciai képviseletének Taskentben történő megnyitása lesz. A taskenti találkozó során emellett a Mongólia és Üzbegisztán közötti kétoldalú együttműködés lehetőségei is szóba kerültek.
A közép-ázsiai országok közül Mongólia a legintenzívebb kapcsolatai Kazahsztánnal jöttek létre, amihez jelentősen hozzájárul a kb. 100 ezeres kazah diaszpórának a mongóliai jelenléte. Üzbegisztán pedig a második helyen áll a Mongóliával fenntartott kapcsolatokat tekintve. Taskent és Ulánbátor közötti kölcsönös érdeklődés az együttműködés terén csak néhány éve vette kezdetét. A két ország közötti együttműködések fő területei hagyományosan pedig az agrárszektorhoz kapcsolódnak. 2022-ben például az Üzbegisztán és Mongólia közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalma 5,5 millió dollárt tett ki, az Üzbegisztánból Mongóliába irányuló export pedig 4,4 millió dollárt tett ki, együttműködés fejlesztése a mezőgazdaság területén. Ugyanakkor Mongóliában stabil kereslet van az Üzbegisztánból származó gyümölcsök és zöldségek iránt. Az elmúlt két évben Taskent és Ulánbátor bejelentette szándékát a hús, húskészítmények és bőr exportjának megszervezésére, valamint a kertészet fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatcsere erősítésére.
2023 márciusában Taskentbe látogatott Batmunkhiin Battsetseg mongol külügyminiszter, aki a mongol-üzbég gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett megállapodott egy közös mongol-üzbég Együttműködési Kormányközi Bizottság létrehozásáról, valamint a kereskedelmi, gazdasági és befektetési tevékenységek fejlesztését szolgáló közös program kidolgozásáról.
Látogatás a mongol külpolitikai és gazdasági célok nevében?
Mongólia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak elérése érdekében Üzbegisztánt egyfajta tranzit csomópontnak tekinti. Ugyanakkor nem zárható ki annak sem a lehetősége, hogy Ulánbátor közép-ázsiai közeledésének – és számos regionális projektben való bővülő részvételének – további célja egy szorosabb Közép-Ázsia öt országával folytatott együttműködés vagy akár a megfigyelői státusz elnyerése a közép-ázsiai országok formálódó egységében. Azonban Mongólia földrajzi fekvéséből adódóan nincs kijárata az óceánokra és érdekli, hogy Üzbegisztán földrajzi elhelyezkedését tranzit csomópontként használja.
Ugyanakkor Közép-Ázsia és Mongólia kapcsolata ellentmondásokkal teli téma. Egyrészt a földrajzi közelség és a hasonló történelmi és kulturális paradigma partnerré teszi őket. Másrészt viszont a közvetlen határ hiánya, a gazdasági fejlettségbeli különbségek akadályokká válnak. A főként nyersanyag-kitermelésre koncentráló Mongólia nem kínál jelentős befektetési lehetőségeket Közép-Ázsiának, benne Üzbegisztánnak sem.
Azonban geopolitikai szempontból Mongólia és Közép-Ázsia is hasonló helyzetben van. Határosak Oroszországgal és Kínával, és ki vannak téve más állomok befolyásolási kísérleteinek, amelyek a számukra szükséges erőegyensúly megteremtésére törekszenek. Lehetséges, hogy a jövőben Mongóliát megfigyelőként vagy résztvevőként meghívják a térség államfőinek konzultatív találkozóira, hasonlóan Azerbajdzsánhoz, ami egy olyan lépés lenne, amely Közép-Ázsia szubjektivitásának erősítésére irányulna. Igaz, túlnyomórészt csupán szimbolikus értelemben, hiszen a gyakorlatban nincsenek olyan intézmények, amelyek valóban erősíthetnék szereplőként az egységességét. Ez a lépés azonban politikai retorika és diplomácia szempontjából a kapcsolat jelentős szimbólumává válhat.
Közép-Ázsia jelenleg az aktív változások időszakát éli. A térség országai gazdasági és politikai fejlődésre törekednek, és egyre nyitottabbak a világ felé. Szorosabb együttműködést folytatnak más államokkal olyan nemzetközi szervezeteken keresztül, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Gazdasági Közösség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, valamint az ázsiai interakciós és bizalomépítő intézkedésekről szóló konferencia vagy az Európai Unió.
Az elemzést kézítette: Veres Szabolcs
[1] Szűkebb és egyben legelterjedtebb értelemben Közép-Ázsiához leginkább a mai Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán területét sorolják, amely definíciót az ENSZ Statisztikai Bizottsága (United Nation Statistic Division, UNSD) is használ és elfogad. Azonban egyes ábrázolások és értelmezések Afganisztánt, Mongóliát, Kelet-Iránt, Pakisztán északi részét, Kasmírt, valamint a nyugat-kínai Hszincsiang tartományt és Tibetet is Közép-Ázsia részeként határozzák meg.