Az Eurázsia Központ 2024/29. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Eurázsiai reakciók Biden elnök visszalépésére az elnökjelöltségtől
Először szólalt meg nagy nyilvánosság előtt Joe Biden, az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke azt követően, hogy július 21-én nem váratlanul, de mégis meglepetésszerűen írásban bejelentette, hogy visszalép a megmérettetéstől a novemberi elnökválasztáson, és maga helyett alelnökét, Kamala Harris jelölését támogatja a Demokrata Párt elnökjelölti mandátumának elnyerésében. Biden a Fehér Ház Ovális Irodájából intézett rendkívüli beszédében az elnöki tisztség kapcsán az mondta, hogy „tisztelem ezt az irodát, de még jobban szeretem a hazámat” és élete legmegtisztelőbb feladatának nevezte az elnöki tisztség betöltését. „Erőt és örömöt nyújt számomra, hogy az amerikaiakat szolgálhatom, de ez a feladat nem rólam szól, hanem önökről”. Biden szerint eljött az új, friss és fiatalabb hangok ideje, ő pedig a következő fél évben elnöki teendőire fog koncentrálni. „Tovább dolgozom azért, hogy Amerika erős, biztonságos és a szabad világ vezetője maradjon” – jegyezte meg. Az alábbiakban az eurázsiai reakciókat szemlézzük az egy ciklusra szorítkozó Biden-elnökség (2021-2025) bejelentése kapcsán.
Kelet-Ázsia
Biden visszalépése jelentős hatással lehet Kelet-Ázsia politikai és diplomáciai helyzetére. Kína figyelemmel kíséri az amerikai fejleményeket, Dél-Korea biztosítani célozza a szövetség folytatását, míg Japán aggódik a szövetség jövője miatt. Minden érintett ország alkalmazkodik a változó geopolitikai körülményekhez, és igyekszik megőrizni stabil kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
Joe Biden amerikai elnök visszalépése a választási küzdelemből jelentős érdeklődést váltott ki Kínában, különösen a közösségi médiában. A „Biden visszalépett a választásoktól” bejegyzés több mint 400 millió megtekintést ért el a Weibo kínai mikroblogoldalon, ahol sokan spekuláltak arról, hogy ki lesz az új amerikai elnök. Egyes felhasználók Kamala Harris, mások pedig Donald Trump esélyeit vitatták meg.
A kínai kormány hivatalosan nem kommentálta Biden döntését. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy „az elnökválasztás az Egyesült Államok belügye”. Az államilag támogatott média azonban kritikusan értékelte Kamala Harris alelnöki teljesítményét, és gyengének ítélte őt az elnöki pozícióra.
Kína számára Biden visszalépése bizonytalanságot hozhat, mivel az amerikai politikai irányvonal változása befolyásolhatja az amerikai–kínai kapcsolatokat, különösen a kereskedelem és a geopolitikai helyzet terén. A kínai vezetés figyelemmel kíséri az amerikai politikai fejleményeket, hogy megfelelő stratégiát alakíthasson ki a jövőre nézve.
Dél-Korea kormányzata hangsúlyozta, hogy a Dél-Korea–Egyesült Államok szövetség „kétpárti támogatást kap az Egyesült Államokon belül”, jelezve, hogy függetlenül attól, ki lesz az amerikai elnök, a két ország közötti kapcsolatok valószínűleg stabilak maradnak. Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök adminisztrációja kijelentette, hogy továbbra is szorosan együttműködnek az Egyesült Államokkal a globális átfogó stratégiai szövetség továbbfejlesztése érdekében.
Biden alatt Dél-Korea aktívan részt vett az értékalapú diplomáciában, és erősítette a kapcsolatokat Japánnal és az Egyesült Államokkal, különösen a Camp David-i csúcstalálkozó keretében. Ha azonban Trump visszatérne a hatalomba, Dél-Korea külpolitikai stratégiáját valószínűleg módosítani kellene, mivel Trump inkább a tranzakciós kapcsolatokat részesíti előnyben a szövetségekkel szemben.
Japánban aggodalomra ad okot, hogy Biden visszalépése gyengítheti a Japán–Egyesült Államok szövetséget, különösen a következő három hónapban, miközben Kína és Oroszország megpróbálhatja kihasználni az amerikai politikai változásokat. Fumio Kishida japán miniszterelnök kijelentette, hogy a japán-amerikai szövetség továbbra is nemzetük diplomáciai biztonságának sarokköve.
Biden elnöksége alatt Japán jelentős védelmi kiadásokat hajtott végre, és szoros együttműködést alakított ki az Egyesült Államokkal a Kínával és Észak-Koreával szembeni válaszlépésekben. Azonban Trump esetleges visszatérése esetén Japánnak újra kell gondolnia külpolitikai stratégiáját. Ennek érdekében Kishida kormánya már lépéseket tett a Trump-kormányzat idején kialakított kapcsolatok fenntartására, és arra törekszik, hogy Japán stabil partner maradjon az Egyesült Államok számára, függetlenül az amerikai politikai változásoktól.
Fumio Kishida miniszterelnök politikai sorsa egyre nagyobb figyelmet kap Joe Biden amerikai elnök visszalépése után. Kishidának ugyanis szeptemberben lejár a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki posztján a mandátuma és többen is úgy vélik, hogy az amerikai elnök visszalépése kihatással lehet Kishida jövőjére is.
Délkelet-Ázsia
A novemberi amerikai elnökválasztás visszatérő napirendi pont a délkelet-ázsiai diplomaták kormányközi háttértárgyalásai során, de a délkelet-ázsiai kormányok normatív és stratégiai okokból kerülik a formális és nyilvános reagálást az amerikai belpolitika egyes fejleményeire.
A délkelet-ázsiai vezetők közül az Egyesült Államok fő térségbeli szövetségesének számító Fülöp-szigetek elnöke reagált saját X-fiókján a Demokrata Párt elnökjelöltállításának nyílt versennyé válására: „Biden elnök döntése, hogy visszalép a jelöltségtől, valódi államférfiúi magatartásról tanúskodik. Köszönjük neki, hogy egy kényes és nehéz időszakban folyamatosan és rendületlenül támogatta a Fülöp-szigeteket. Sok sikert kívánunk neki az elnöksége hátralévő részében és minden jövőbeli törekvéséhez.” – fogalmazott Ferdinand Marcos.
Az egész Délkelet-Ázsiára irányuló amerikai külpolitikai figyelem folytonosságát hivatott ugyanakkor jelezni, hogy az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken közelgő tíz napos és hat állomásos ázsiai körútja során Japán és Mongólia mellett Vietnámba, Laoszba, a Fülöp-szigetekre és Szingapúrba is ellátogat. A jövő januárban hivatalba lépő, következő amerikai elnöki adminisztráció külpolitikai figyelmének és gyakorlatának részletei ugyanakkor egyelőre csak éppen körvonalazódnak. A délkelet-ázsiai elemzők többsége egy új Trump-adminisztrációtól egy erősen Kína-fókuszú, tranzakcionális szemléletű külpolitikára számít, melyben nézeteltérésekre az Egyesült Államokkal katonai szövetségben lévő és vagy vele szemben kereskedelmi többlettel bíró államoknak, például Vietnámnak kellene számítania.
Egy lehetséges Harris-kormányzattól a délkelet-ázsiai szakértők alapvetően kontinuitást várnak a Biden-kormányzat prioritásaihoz és elköteleződéseihez képest, egyúttal a választási kampány során számítanak Kamala Harris személyes ázsiai kötődésének hangsúlyozására is, hiszen Harris az ország első női, fekete bőrű és dél-ázsiai alelnöke.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtó bővelkedett ugyan Joe Biden elnök visszalépéséről tudósító cikkekről, de ezek túlnyomó többsége csak a tényt közölte, néhány esetben kitért az elnök politikai karrierjére utóbbit egy Fénykép gallériába tömörítve. Nem maradhattak ki azok a cikkek sem, amelyek fő csapásvonala arra vonatkozott, hogy Biden csapatának tagjai milyen ellentmondó nyilatkozatokat tettek az elnök visszalépésének lehetőségével kapcsolatban és teret adtak Donald Trump megjegyzéseinek is, aki a Biden adminisztráció kudarcait hangsúlyozta. Az orosz vezetés részéről is több reakció elhangzott. Az orosz külügyminisztérium hivatalos szóvivője, Marija Zaharova ironikusan kommentálta Joe Biden bejelentését az elnöki versenyből való kilépésről, rámutatva az azzal kapcsolatos konkrétumok hiányára. Véleménye szerint egy vizsgálatot kellene indítani az amerikai média és politikai körök összejátszásáról, akik manipulálták a közvéleményt Biden egészségi állapotáról. Vjacseszlav Vologyin elítélte Biden elnöksége alatt végrehajtott intézkedéseit, és világméretű problémák okozójának nevezte őt, felszólítva, hogy vonják felelősségre. Leonyid Szluckij, az LDPR párt elnöke kiemelte Biden kognitív funkcióinak gyors romlását és csodálkozását fejezte ki azon, hogy képes vezetni az országot. Az orosz politikusok az amerikai politika káoszának fokozódását és esetleges alkotmányos válságot jósoltak Biden lemondása miatt. Az orosz sajtóban nem voltak jellemzőek az elemzések vagy a folyamatok szakmai vizsgálata. Ehelyett inkább az leköszönő elnök egészségi állapotára, folyamatos nyelvbotlásaira, zavaros beszédére helyezték a hangsúlyt, hozzá téve, hogy Moszkva számára az Ukrajnában elérendő célok és nem az amerikai választások a prioritás.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak a nyomtatott, valamint az online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki beállítódású, különösebben nem foglalkozott Joe Biden regnáló amerikai elnöknek az elnökjelöltségtől történő visszalépésétől. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, mint a geopolitikai események jelenleg egyik legmeghatározóbb történése, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) és német sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Természetesen a közép-ázsiai média figyelemmel kísérte az eseményt és következményeit, ugyanakkor sokkal inkább koncentrál a regionális és belföldi eseményekre, mint például a regionális logisztikai fejlesztések szempontjából eredményes taskenti üzbég-kirgiz csúcstalálkozóra. A türkmén média elsősorban azokkal a hírekkel foglalkozott, melyek szerint Türkmenisztán 2025-ben valószínűleg átveszi az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságaira vonatkozó különleges programjának (SPECA) elnöki posztját.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Joe Bidennek az elnökjelöltségtől történő visszalépésével kapcsolatban nem foglalkozott kiemelten. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális és belpolitikai eseményekre, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét közvetlenül érintik.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi sajtóban orosz és angol nyelven megjelenő orgánumokban inkább közleményszerű, gyakran inkább átvett hírek jelentek meg, amelyek tényszerűen közlik, hogy a regnáló amerikai elnök, Joe Biden írásban közölte, hogy nem vesz részt a 2024 novemberében esedékes amerikai választásokon. Egyedül a grúziai Newsgeorgia hírportál egy hosszabb cikkben értekezett az elnök visszalépéséről, amelyben a visszalépés körülményeire tér ki, a Politico-ra hivatkozva. Összességében a megvizsgált dél-kaukázusi sajtóban kevés figyelmet szenteltek az elnök visszalépésének, a mögötte meghúzódó okok, érdekek vagy az abból fakadó esetleges következmények vizsgálatának. A régió országainak specifikus viszonya van az Egyesült Államokkal: a grúz kormányt komoly kritika éri a demokrata adminisztráció részéről, míg Örményország inkább a Demokrata Párt politikájának fenntartásában lenne érdekelt a Bakuval fennálló feszült viszony miatt; emellett Örményország számára fontos partner az amerikai szankciók alatt álló Irán. Azerbajdzsán kapcsán a demokrácia és a civil társadalom kérdését vetik fel a Demokraták, ezért egy Republikánus adminisztráció, amely inkább üzleti mintsem ideológiai alapon közelítené meg a régiót kedvezőbb lenne Baku számára.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs és
Zoltai Alexandra