Vezető nélküli tüntetések

A kazah események háttere Kazahsztánban a 2022-es év erőszakos tüntetésekkel kezdődtek, melyeknek mára több halottja és sérültje is van. A CSTO (Kollektív Biztonság Szerződés Szervet) békefenntartóinak érkezésével azonban jelenleg úgy látszik, hogy a helyzet némileg stabilizálódott, ugyanakkor ez még messze nem tekinthető a konfliktus megoldásának. A kazahsztáni eseményeknek látszólag nincsen előzményük, ám ha alaposabban megfigyeljükBővebben: “Vezető nélküli tüntetések”

Szankciók és vörös vonalak. A Biden Putyin találkozó után

December 7-én került sor Oroszország és az Egyesült Államok elnöke közötti megbeszélésre, amely a legutóbbi, júniusi találkozótól eltérően ezúttal online formában zajlott le. Az érintettek is egyetértett abban, hogy az orosz és az amerikai elnök közötti találkozónak eljött az ideje, hiszen a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok az elmúlt időben folyamatosan eszkalálódtak és ez aBővebben: “Szankciók és vörös vonalak. A Biden Putyin találkozó után”

Régi-új elnök Üzbegisztán élén

2021. október 24-én Üzbegisztánban elnökválasztást rendeztek. Az országban ez volt a hatodik elnökválasztás azóta, hogy a mintegy 33 millió lakosú Üzbegisztán 1991-ben elnyerte a Szovjetuniótól való függetlenségét. Meglepő módon ez idő alatt az országnak mindössze két elnöke volt. A diktátori hatalmat gyakorló Islam Karimovot 2016-ban bekövetkezett halála után az elnöki székben Shavkat Mirziyoyev követte Mirziyoyev,Bővebben: “Régi-új elnök Üzbegisztán élén”

Az afgán helyzet arab nézőpontból

Szerző: Tárik Meszár Az Egyesült Államok két évtizednyi folyamatos jelenlét lezárásaként kivonult Afganisztánból, ami után a tálibok augusztus 15-én átvették az irányítást Kabul felett, és az ország nagy része a fennhatóságuk alá került. Ezt követően a kormány gyorsan szétesett, Ashraf Ghani elnök és más kulcsfontosságú tisztviselők külföldre menekültek. Az USA elnöke, Joe Biden az esettelBővebben: “Az afgán helyzet arab nézőpontból”

Hírszemle 36. hét

Az Eurázsia Központ 36. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit. Az új „big thing” a kínai gazdaságpolitikában Az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbb jelei vannakBővebben: “Hírszemle 36. hét”

Dubaj geopolitikai és gazdasági viszonyai

Szerző: Tárik Meszár Dubaj rendkívül fontos helyet foglal el az új eurázsiai világrendben. Ennek oka többek között kedvező elhelyezkedése, geostratégiai pozíciója, erős kereskedelmi, kulturális és nemzetközi kapcsolatai, valamint a befektetéseket, a humánerőforrást és a fejlődést támogató nyitott hozzáállása, amivel kiemelkedik a régió más központjai közül. Az egész Egyesült Arab Emírségeket és ezen belül Dubajt isBővebben: “Dubaj geopolitikai és gazdasági viszonyai”

A Koreai Köztársaság gazdasági felemelkedésének körülményei – rövid áttekintés

Szerző: Éliás Boglárka Anna Földrajzi tényezők, geopolitikai helyzetkép A Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Dél-Korea vagy Korea) Északkelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén helyezkedik el. Területe 97 230 km2, alig nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban 51,3 millió fő.[1] Az ország 70 százaléka hegyvidék, a lakosság nagy része a nyugati és déli partmenti sík területeken él. Mezőgazdasági művelésbe vonhatóBővebben: “A Koreai Köztársaság gazdasági felemelkedésének körülményei – rövid áttekintés”

Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai

Szerző: Tárik Meszár Magyarországnak érdemes volna egy pillanatra félretennie az utóbbi évtizedekben követett mintákat, annak érdekében, hogy megtalálja saját felzárkózásának sikeres receptjét. Szakítva a múltbéli berögződésekkel, hazánk felemelkedése szempontjából hasznos volna megvizsgálni a Közel-Kelet bizonyos országaiban és régióiban tapasztalható prosperitást elősegítő módszereket és paradigmákat, netalán ihletet meríteni azokból. Ebből a gondolatmenetből kiindulva és a tárgykörtBővebben: “Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai”

Lesz-e Mongólia Ázsia farkasa?

Szerző: Éliás Boglárka Anna Mongólia gazdasági értelemben abban a különleges helyzetben van, hogy a világ egyik legnagyobb felvevőpiaca határolja délről, a világ egyik legnagyobb energiahordozó-készlete északról, ő maga pedig rendelkezik a világ egyik legnagyobb réz-, szén- és aranykészleteivel. A mongol gazdaság fellendüléseinek és visszaeséseinek hullámzása e három geoökonómiai adottság lehetőségeire való nyitottságból és veszélyeinek valóBővebben: “Lesz-e Mongólia Ázsia farkasa?”

Szingapúr egyedülálló fejlődése és geopolitikai jelentősége

Szerző: Klemensits Péter Összefoglaló A Délkelet-Ázsiában geostratégiai értelemben meghatározó pozíciót betöltő Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, amely miniszterelnöke Lee Kuan Yew vezetése alatt 50 éven belül egy harmadik világbeli volt gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került. A siker hátterében egy sajátságos szingapúri fejlődési modell állt, amelynek a lényege, hogy a gazdaságBővebben: “Szingapúr egyedülálló fejlődése és geopolitikai jelentősége”