Ha a legutóbbi találkozót távolról nézzük a Globális Dél vezette BRICS a bővülés útjára lépett. Egyre több ország támogatja a csoport azon küldetését az olyan alternatív gazdasági intézmények/intézményrendszerek kiépítésére, amelyek reprezentatívabbak, demokratikusabb működésre helyezik a hangsúlyt és nem a nyugati hatalmak által uralnak.
Az elmúlt napokban a BRICS platform kazanyi ülése, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Iránt, Egyiptomot, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömöríti, az eurázsiai régió információs napirendjének egyik legmeghatározóbb témája volt. Emellett a találkozóra hagyományosan meghívást kaptak az olyan nemzetközi szervezetek főtitkárai is, mint az ENSZ, az SCO (Sanghaji Együttműködés Szervezete), a FÁK (Független Államok Szervezete) és az EAEU (Eurázsiai Gazdasági Unió).
Az oroszországi Kazany városában 2024. október 22-24 között megrendezett BRICS találkozóval kapcsolatban Közép-Ázsia is érintett volt, melynek elsődleges oka, hogy a találkozó során két közép-ázsiai ország, Kazahsztán és Üzbegisztán elnyerte a BRICS-partnerországi státuszt. Emellett pedig a BRICS hivatalosan 13 országot fogadott partnerországi státuszba a Kazanyban tartott csúcstalálkozón. Az újonnan csatlakozott partnerországok – Üzbegisztán és Kazahsztán mellett – Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda és Vietnám voltak. Közép-Ázsia két vezető gazdasági hatalmának a BRICS-partnerországi státuszát a hazai, közép-ázsiai országok médiaplatformjai elsősorban a BRICS globális növekedésének kontextusában értékelték. Ugyanakkor, tekintve a Kínával és Oroszországgal – valamint az Indiával is egyre bővülő – egyaránt jó gazdasági kapcsolatokat fenntartó két vezető közép-ázsiai hatalmat Kazahsztánt és Üzbegisztánt, regionális szinten a két országnak a BRICS irányába való közeledése nem volt teljesen váratlan.
Üzbegisztán a BRICS-országokkal való kölcsönhatásban
Bár Üzbegisztán egyre nagyobb érdeklődést mutat a BRICS-csoporttal való interakciókra, mivel ezek az együttműködési lehetőségeket nyithatnak meg az ország számára olyan területeken, mint az üzbég export bővítése és diverzifikálása, valamint a külföldi befektetések vonzása. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Taskent más bilaterális együttműködéseken keresztül már régóta együttműködéseket folytat a BRICS-tagokkal (elsősorban Kínával és Oroszországgal).
Mindazonáltal az elmúlt években Üzbegisztán külgazdasági kapcsolatainak bővülése a platform tagjaival fokozatosan haladt. Ennek eredményeként a BRICS-tagállamok jelenleg Üzbegisztán 20 legfontosabb kereskedelmi partnere között vannak. 2023-ban az Üzbegisztán és a BRICS-tagok közötti kereskedelmi forgalom 27%-kal nőtt és meghaladta a 25 milliárd dollárt.
1. táblázat: Üzbegisztán legfontosabb kereskedelmi partnerei 2023-ban
| Üzbegisztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Üzbegisztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 29.2% | Oroszország | 9.8% |
| Oroszország | 17.2% | Kína | 5.5% |
| Kazahsztán | 8% | Kazahsztán | 5.1% |
| Dél-Korea | 6.1% | Törökország | 3.3% |
| Törökország | 4.9% | Afganisztán | 2.6% |
| Mások | 34.7% | Kirgizisztán | 2.6% |
Forrás: Az Üzbég Köztársaság elnöke alá tartozó Statisztikai Ügynökség (UzStat) adatai alapján.
Ezen számok mögött azonban elsősorban azok a partneri és stratégiai kapcsolatok elmélyítése áll, amely például Kínát és Üzbegisztánt jellemzi. Ugyanis Üzbegisztán és Kína 2024-ben úgynevezett „minden időjárás közötti” stratégiai partnerség szintjére emelte kapcsolatait. Ennek köszönhetően a kedvező makrogazdasági feltételek és a kölcsönös kereskedelmi érdekek biztosították a gazdasági és befektetési lehetőségek (Például BYD gyár építése Üzbegisztánban) gyors növekedését a két ország között. A múlt év végén a kétoldalú kereskedelmi forgalom 13,7 milliárd dollárt tett ki. Kína részesedése Üzbegisztán teljes külkereskedelmi forgalmából elérte a 21,9%-ot.
Ezzel párhuzamosan pedig az üzbég-orosz kapcsolatok elérték a stratégiai partnerség szintjét, amely megmutatkozott a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki csereprogramok növekvő számában is, amellett, hogy az orosz piac fontos lett az üzbég mezőgazdasági, textil- és ipari termékek számára, míg az orosz vállalatok berendezések és energetikai berendezések fontos beszállítóivá váltak Üzbegisztánban. Ennek eredményeként 2023-ban az Oroszország és Üzbegisztán közötti kölcsönös kereskedelmi forgalom megközelítette a 10 milliárd dollárt. Jelenleg Oroszország az első helyen áll a külföldi tőkével rendelkező üzbegisztáni vállalkozások számát tekintve több mint 3 ezer vállalatot jelent.
Annak ellenére, hogy földrajzilag India nem közvetlenül szomszédos Üzbegisztánnal Taskent Új-Delhivel is stratégiai partnerséget alakítottak ki. Az elmúlt évek során a közös vállalkozások száma is mintegy ötszörösére nőtt a két ország között. Emellett az IT-szektor, az egészségügy, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a turizmus területén sikeresen hajtanak végre beruházási projekteket.
A nyitott gazdasággal rendelkező Üzbegisztán számára a BRICS-országokkal való együttműködés kialakítása meglehetősen fontos feladat. Ez azért is fontos, mert Üzbegisztán átalakulási, modernizációs pályája nagymértékben egybeesik a BRICS keretében megvalósulni szándékozó nemzetközi tudományos és technológiai partnerség stratégiájával.
Kazahsztán nyitva tartja az ajtót a BRICS-tagság előtt
Bár Kazahsztán kijelentette, hogy egyelőre nem csatlakozik a BRICS-hez, a jövőbeli tagság lehetőségét továbbra is nyitva tartja. A kazah külügyminisztérium a közelmúltban megerősítette, hogy az ország egyelőre nem fog BRICS-tagságért folyamodni, ami a blokk azon döntését tükrözi, hogy szünetelteti az új tagok felvételét.
Bár Kazahsztán kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a platformhoz történő csatlakozást, az ország jövőbeli csatlakozása egyes elemzők szerint ez mégis valószínű lehet. Asztana BRICS-partnerországi tagságával kapcsolatban a közép-ázsiai média kiemelte azt is, hogy a következő két-három évben Kazahsztán belépése a BRICS-be több okból is valószínűnek tűnik. Először is, BRICS tagság megerősítené Kazahsztán középhatalmi státuszát, növelné nemzetközi befolyását. Másodszor, mivel egyre több szankciót alkalmaznak olyan kulcsfontosságú kazah kereskedelmipartnerekkel szemben, mint Oroszország, Kína és Irán, Kazahsztán alaposan vizsgálja a BRICS-en belül javasolt alternatív fizetési rendszereknek (Brics Pay) a használatát, amelyek akár gazdasági előnyökkel járhat Asztana számára.
2. táblázat: Kazahsztán legfontosabb kereskedelmi partnerei 2023-ban
| Kazahsztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Kazahsztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 27.4% | Olaszország | 18.9% |
| Oroszország | 26.5% | Kína | 18.7% |
| Németország | 5.2% | Oroszország | 12.4% |
| Egyesült Államok | 4.2% | Hollandia | 5.2% |
| Dél-Korea | 3.6% | Törökország | 5% |
| Törökország | 3.3% | Dél-Korea | 4.8% |
Forrás: saját összeállítás a Qazstat adatai alapján
A kazah kérdés és szempont
Kazahsztánon kívül az egyetlen közép-ázsiai országot sem hívtak meg a BRICS-hez való csatlakozásra, ami lehet pozitív vagy negatív fejlemény is. A kazah fél álláspontja a BRICS-tagság kapcsán összetett és nemcsak Asztana saját érdekei, hanem a közép-ázsiai partnereivel szembeni kötelezettségei is indokolják. Ezzel kapcsolatban a legmeggyőzőbb érv talán az, hogy a C5+1 mechanizmus egy nagyon hatékony formája a régió és a régión kívüli szereplők közötti érdekek érvényesítésének. Ezért Asztana számára nem feltétlenül lenne célszerű ezt a mechanizmust felrúgni, vagy megteremti a szomszédai bizalmatlanságának feltételeit.
Ugyanakkor a BRICS-hez való csatlakozás gondolatának elutasítása, „szüneteltetése” sem feltétlenül befolyásolja negatív módon Kazahsztánnak az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatrendszerét. Kazahsztán az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) és az EAEU (Eurázsiai Gazdasági Unió) keretében ugyanis együttműködik Kínával és Oroszországgal, és – hasonlóan Üzbegisztánhoz – több partnerségi és szövetségi megállapodást írt alá Pekinggel és Moszkvával is. Így annak az információs félremagyarázáshoz, hogy Kazahsztán holnap kilép Oroszország érdekszférájából, és csatlakozik a Nyugathoz, amely az orosz média egyes orgánumaiban használt kifejezés és álláspont, nem feltétlenül van valóságalapja.
Ugyanakkor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb közép-ázsiai ország igyekszik bizonyos távolságot tartani Oroszországtól, és csak bizonyos, meghatározott gazdasági vonalak mentén fenntartani az együttműködést Moszkvával. Kirgizisztánban például (gyakran nevezik az országot úgy, mint Moszkvától számos alapvető kérdésben maximálisan függő állam) megszűnt a bankok együttműködése az orosz bankokkal. A kazah tőzsde nemrég bejelentette, hogy megszünteti az együttműködést a szankciókkal sújtott moszkvai tőzsdével. Ráadásul a Roszszelkhoznadzor (Szövetségi Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Felügyeleti Szolgálat, oroszul: Федеральная служба по ветеринарному и фитосанитарному надзору) által Kazahsztánból származó agrár-ipari termékek széles körének importtilalma, ha nem is válasz a BRICS-csatlakozás elutasítására, de arra utalhat, hogy az Asztana és Moszkva közötti gazdasági kapcsolatok nem feltétlenül zökkenőmentesek (érdemes azt is megjegyezni, hogy Kazahsztán is tilalmat leptetett életbe az orosz búzára).
Emellett Kazahsztánnak a BRICS-hez való csatlakozás ellen nemcsak Kazahsztánon belül, hanem orosz szakértők részéről is elhangzottak ellenérvei. A Kremlel szemben álló orosz elemzők úgy vélik, hogy a BRICS-nek nincs struktúrája és egy olyan klub, ahová el lehet jönni, ostorozni a Nyugatot, és kétoldalú megállapodásokat kötni, és a következő csúcstalálkozóig mindent elfelejteni, amely Kazahsztán számára ma nem jelent semmi előrelépést.
Ugyanakkor Kazahsztán azon döntését, hogy nem csatlakozik a BRICS-hez, egy másik szempontból, a kazah szempontból is meg kell vizsgálni. Ugyanis Asztana úgy véli, ha Kazahsztán csatlakozna a paltfromhoz, az Európai Uniós és az amerikai partnereinek jó okuk lenne arra, hogy kétségeket fogalmazzanak meg Kazahsztán régóta hangoztatott álláspontjával, az úgynevezett multivektoros külpolitikával, a multilateralizmussal és a középhatalmak szerepéről szóló retorikával kapcsolatban. Emellett, ha Kazahsztán, egy feltörekvő középhatalom csatlakozna a BRICS-hez, az növelné a szervezet súlyát, de ezzel egyidőben Kazahsztánt is el/átpozícionálná a Nyugattól, amivel Asztana is tisztában van.
Emellett az is észrevehető, hogy Oroszország nyugat-ellenes álláspontja a közép-ázsiai régióban nem egyértelműen pozitív irányban befolyásolta a BRICS megítélését, ahol azt nagyrészt a Nyugattal szemben álló blokknak tekintik, amit a hidegháború ideje alatt, valamint a Szovjetunió összeomlását követően sokat vesztett közép-ázsiai országok számára nem feltétlenül lenne szerencsés helyzet egy hasonló, megismétlődő helyzet.
Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy Kazahsztán jelenlegi kapcsolatrendszere az ENSZ-szel, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével, az Eurázsiai Gazdasági Unióval, a Türk Államok Szervezetével vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezettel párhuzamosan zajlik, így a BRICS-tagsággal kapcsolatos kazah álláspont az orosz fél számára érhető módon furcsának hangzott.
A kazanyi BRICS csúcsot követően Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal kapcsolatban is egyre jobban kirajzolódik az a kép, hogy mindkét ország külpolitikai célja továbbra is a nagyhatalmak érdekei közötti egyensúlyozás, amennyire csak lehetséges, anélkül, hogy újabb blokkokhoz és szövetségekhez csatlakoznának. Ugyanakkor az egyensúly szerep ellenére Kazahsztánnak a közeljövőben kemény geopolitikai kihívással néz szembe, amikor partnert választ az ország első atomerőművének megépítéséhez.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs