Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök 2024. október 28 és 29 között hivatalos látogatást tett Mongóliába, melynek elsődleges célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítése volt. A találkozó során a kazah államfő megbeszéléseket folytatott Ukhnaagyin Khurelsukh mongol elnökkel és Dashzegviyin Amarbayasgalan mongol Nagy Állami Khural elnökkel és Luvsannamsrayn Oyuun-Erdene miniszterelnökkel is. Emellett Tokajev elnök ulánbátori látogatása során több fontos dokumentum aláírására is sor került.
A kazah-mongol kapcsolatokról
Kazahsztán és Mongólia között a diplomáciai kapcsolatok 1992. január 22-én jöttek létre. 1997 májusától 2007 januárjáig Ulánbátorban működött kazah diplomáciai képviselet, melyet 2006-ban elnöki rendelettel nagykövetséggé minősítettek. Ezzel párhuzamosan Asztanában szintén működik mongol követség és Mongólia Almatiban egy konzuli hivatalt is működtett. A két ország közötti kapcsolatok életében pedig fontos esemény volt a 2023-es év, amely során Kazahsztán és Mongólia a két ország közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepelte.
A látogatás előkészítése
Tokajev elnök mongóliai látogatásának a megalapozása már korábban megkezdődött. A 2024. július 4-én Asztanában megrendezett SCO-csúcstalálkozó során Mongólia elnöke, Ukhnaagiin Khurelsukh már találkozott a kazah elnökkel, akivel a mongol államfő a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá tételéről tárgyalt.
Később, szintén Asztanában 2024. szeptember 20-án került sor kerekasztal-beszélgetésre, melyen a Kazahsztán és Mongólia közötti együttműködés aktuális kérdéseiről egyeztettek. A találkozón a felek megvitatták a Kazahsztán és Mongólia közötti stratégiai partnerség közös kihívásait és kilátásait. A témák között szerepeltek a bel- és külpolitikai stratégiai prioritások, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedések, valamint a diaszpórák szerepe az államközi kapcsolatok erősítésében.
Támogatás a nemzetközi színtéren
Kazahsztán és Mongólia a bilaterális kapcsolatok mellett a nemzetközi színtéren is támogatja egymást. 2018. szeptember 28-án New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszakán a mongol fél támogatta Kazahsztán nem állandó ENSZ BT-tagságának eredményeként előkészített, a terrorizmustól mentes világ elérését célzó szabálygyűjtemény elfogadását.
2019-ben Kazahsztán támogatta Mongólia jelöltségét az Ázsiai-csendes-óceáni Statisztikai Intézet (API) és az APAC Fejlesztési és Katasztrófa Információkezelési Központ igazgatótanácsába történő megválasztásra.
2019 augusztusában Mongólia támogatta Kazahsztán kezdeményezését a CICA (Conference on Interaction and Confidence-Building Measures in Asia) elnökségének Kazahsztánra történő átruházására vonatkozóan. Szintén 2021-ben a mongol fél hivatalos jegyzék megküldésével megerősítette, hogy támogatja Kazahsztán csatlakozását a NAÜ (Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség, International Atomic Energy Agency) Távol-keleti Csoportjához.
Kereskedelmi kapcsolatok
Kazahsztán Kereskedelmi Minisztériumának adatai szerint a Kazahsztán és Mongólia közötti kereskedelmi forgalom 2024 január-augusztusában 83,9 millió dollár volt (ez a szám 2021-ben még 33,9 millió dollár volt). A Kazahsztánból Mongóliába irányuló export 2024. január-augusztusban 83,3 millió dollárt ért el, melyben a fő exporttermékek a következők voltak: telefonkészülékek – 39,3 millió dollár (47,1%-os részesedéssel), dohánytermékek – 17,6 millió dollár (21,1%), csokoládé és egyéb kakaótartalmú kész élelmiszerek – 3,2 millió dollár (3,8%), író, joghurt, kefir – 2,5 millió dollár (2,9%), kenyér és lisztből készült cukrászati termékek – 2 millió dollár, 1 millió dollár (2,5%), számítógépek – 2,1 millió dollár (2,5%), cianidok – 1,9 millió dollár (2,3%), kávé, tea, yerba mate, kávépótlók kivonatok, eszenciák, koncentrátumok – 1,8 millió dollár (2,1%), olajtermékek – 939,8 ezer dollár (1,1%) és egyéb áruk. Az adatok alapján a Mongóliából Kazahsztánba irányuló export 2024 január-augusztusában 586,1 ezer dollár volt.
Mi lehetett az ulánbátori látogatás valódi célja?
Mongólia kulturálisan és történelmileg sem idegen ország Kazahsztán számára. A kazah-mongol kapcsolatok az 1990-es évek óta konstruktivitás mentén fejlődnek. A két ország pedig több értelemben is nagyon hasonló helyzetben van. Földrajzilag Mongólia (csakúgy, mint Kazahsztán) két nagyhatalom – Oroszország és Kína – között helyezkedik el. Részben ennek is köszönhetően Mongólia és Kazahsztán külpolitikai doktrínája közös vonásokkal rendelkezik, mivel bizonyos úgynevezett rugalmas manőverezést kell végrehajtaniunk a nagyhatalmak érdekei között, megtalálva és érvényesítve saját prioritásaikat.
Emellett jelenleg Mongólia, akárcsak Kazahsztán egy politikai modernizáción megy keresztül, amely egyfajta kényszerű gazdasági fejlődéssel is párosul. Ez röviden azt jelenti, hogy mivel mindkét ország kitermelő ország – Kazahsztán esetében ez elsősorban saját természeti erőforrásainak kitermelésére, kőolaj, földgáz, urán, stb koncentrálódik, Mongólia esetében pedig az állattenyésztésre és az ebből szárma húsexportra – jelenleg mindkét ország azt a feladatot tűzte ki, célul, hogy a kitermelő gazdaságról a termelő gazdaságra térjen át. E célból pedig mindkét ország nagy figyelmet fordít a feldolgozó ágazatok fejlesztésére (hozzáadott érték elérésére), valamint a humántőke fejlesztésre és a kereskedelmi útvonalaiknak a diverzifikálására.
Ugyanakkor vélhetően a kazah elnök mongóliai látogatásának célja, egy korábban bejelentett projektnek, a két ország közötti szárazföldi (közúti) összeköttetésnek a létrejötte lehetett. Ugyanis Kazahsztán és Mongólia egy új közút építését tervezi a két országot összekötő gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében. Az új útvonal Oskemen (Uszt-Kamenogorszk) és Ridder városokon, valamint az Oroszországhoz tartozó Tuekta településen keresztül vezet majd a mongol határhoz.
1. térkép: Az Oskemen-Ridder-Tuekta-Mongol határ tervezett útvonal
Forrás: Google Map
A tervek szerint az útvonal megépítése jelentősen csökkentheti (23 óráról 15 órára) a kereskedelmi forgalom idejét a két ország között, valamint javítja a Kazahsztán és Mongólia közötti közlekedési összeköttetést, és fontos lépés lehet a kazah-mongol gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésében. Ugyanakkor Ulánbátor számára ez a lépés az ország gazdasági diverzifikálását egyaránt szolgálhatja. Ugyanis a közép-ázsiai országokat és Kínát érintő Middle Corridor (Középső Kereskedelmi Folyosó) diverzifikálása Mongólia számára is jó lépés lehet a közlekedési folyosók diverzifikálása. Korábban a mongol politika inkább kelet felé orientálódott szoros kapcsolatokat fenntartva Dél-Koreával, Japánnal és Kínával. Azonban most elég ígéretes a mongolok számára, hogy kazah segítséggel részt vehetnek/csatlakozhatnak egy nagy transzkontinentális folyosóhoz, amely Kazahsztánon keresztül az Európai Unióba vezet.
Ugyanakkor mongóliai útjával Tokajev elnöknek sikerült azt is elérnie, hogy Kazahsztán Mongólia első stratégiai partnere lett Közép-Ázsiában. Emellett pedig egy történelmi megállapodás keretében (Kínát megelőzve) Kazahsztán és Mongólia beruházási megállapodást írt alá egy földi távérzékelő műholdrendszer közös fejlesztéséről, amely a közép-ázsiai ország első olyan űrtechnológiai terméke, amelyet teljes egészében kazah mérnökök fejlesztettek ki.
A Mongóliával megkezdett szorosabb stratégiai partnerség Kazahsztán számára előnyös és diplomáciai siker is egyben, ami a jövőben észszerűen kihasználva kedvező feltételeket teremthet mindkét ország gazdasága számára.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs