Eurázsia Központ Elemzések 2024/22. – Kína helye az űrversenyben

Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra

Absztrakt

A kínai űrkutatási program az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül, amelynek célja, hogy 2045-re Kína a világ vezető űrnagyhatalmává váljon. Kína sikeresen teljesített mérföldköveket, például az első landolást a Hold túlsó oldalán és az első kínai marsjáró eljuttatását a Marsra, valamint befejezte a Tienkung űrállomás építését. A Chang’e-6 misszió újabb ambiciózus lépés ebben a sorban, amely a Hold túlsó oldaláról gyűjt majd mintákat. Emellett Kína dinamikusan fejleszti a kereskedelmi űrszektorát is, amely növeli az ország versenyképességét az űrkutatásban és erősíti nemzetközi befolyását. Kína egyre szélesebb körű partnerségeket alakít ki globális szinten, ami hatással van a világűr szabályozására is. Az Egyesült Államokkal kialakult űrverseny kiemeli a világűr katonai és gazdasági jelentőségét, miközben fokozza a nemzetközi szabályozás szükségességét az űrbeli béke és stabilitás fenntartásában.

Kulcsszavak: Kína, világűr, technológia, űrverseny

A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva érhető el:

Közzétéve: Zoltai Alexandra

Zoltai Alexandra egyetemi alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte mongol nyelv és kultúra szakán, kínai nyelv és kultúra minorral. Mesterszakos kitüntetéses diplomáját 2017-ben szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapest Corvinus Egyetem által közösen indított Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem geopolitikai PhD programjának harmadéves hallgatója. Fő kutatási témája Kína biztonság- és geopolitikai helyzete, ezen belül is Kína 21. századi tengeri ambíciói, vagyis stratégiai célok az Új Selyemút tengeri szakaszain geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból.

Vélemény, hozzászólás?

Discover more from Eurasia Center

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading