Az elemzést készítette: Sárkány László
Absztrakt
Nagy- és középhatalmak, s helyi szereplők alakítják globálisan és regionálisan a jelenlegi, átmeneti komplex multipoláris világrendet és annak erőtereit, melyben két pólus, két vezető modell emelkedik ki egymással rivalizálva. Az Egyesült Államok konfrontatív és tranzakciós külpolitikát folytat, míg Kína a partnerséget és a kölcsönös előnyöket helyezi előtérbe. Az új világrendszer formálódásának e folyamatába illeszkedő, Közel-Keleten zajló események rávilágítanak arra a jelenségre, hogy a térség államainak erőtere és szerepe változni látszik mind a regionális, mind a nemzetközi kapcsolataikban. Ebben az összefüggésben értelmezendő az Aszad-rezsim bukása Szíriában, Trump amerikai elnöknek a Gázai övezettel kapcsolatos, megosztó szerepvállalása és az erre válaszként megrendezett kairói csúcstalálkozó. A változó közel-keleti erőterek kontextusába illeszkednek a közelmúltban Szaúd-Arábiában lezajlott orosz–amerikai tárgyalások is. Mindez rámutat a több szintű, oda-vissza irányú ki- és ráhatások (kölcsönhatások) valóságára: regionális és globális fejlemények között, közel-keleti államok és extra-regionális szereplők, valamint maguk a közel-keleti államok egymás közötti relációjában. Mindez a közel-keleti aktorok változó szerepéről és erőteréről tanúskodik a globális és regionális politikában. Jelen elemzés tárgya ezen megváltozott közel-keleti erőtereknek a bemutatása a régión belül és globális viszonylatban.
Kulcsszavak: globális, regionális, átmeneti világrend, komplex, multipoláris, Közel-Kelet, változó erőtér, szerepvállalás, nemzetközi kapcsolatok, globális-regionális kölcsönhatás, Trump, Gáza, Szíria, Szaúd-Arábia, Kína
A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva érhető el: