Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
Absztrakt
A Szovjetunió összeomlása óta a határvonalak pontos helyzete egész Közép-Ázsiában vitás kérdések tárgyát képezi. A Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti konfliktus pedig jó példa a versengő földigények és a helyi politikusok, valamint a vízkészletekért és a termőföldekért folytatott verseny okozta államközi feszültségekre. A határkonfliktus valójában évtizedekre nyúlik vissza, és a határ menti közösségek közötti összecsapások rendszeresen előfordulnak. A konfliktusok fellángolásai azonban általában rövid ideig tartottak, a helyi közösségek között zajlottak. Kasszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke 2022. december 21-22-e között hivatalos látogatást tett Üzbegisztánban, ahol találkozott kollégájával, Shavkat Mirzijojevüzbég elnökkel. Ez a találkozó bizonyos szempontból történelmi volt, mivel a két ország közötti vitás határszakaszok pontos kijelölésével Kazahsztán és Üzbegisztán számára minden jel szerint egy új korszak veheti kezdetét azáltal, hogy az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – közül elsőként oldották meg az államhatáraik végleges rögzítését. Az elemzés célja, hogy röviden összefoglalja a Kazahsztán és Üzbegisztán között 2022 végén létrejött határvita rendezéséről szóló kérdéseket, valamint a 2025 februárjában hivatalosan is megkezdett és az utolsó fázisába érkezett kirgiz-tádzsik határvitával kapcsolatos tárgyalásokat.
Kulcsszavak: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, határ, megállapodás
A teljes elemzés a Letöltés gombra kattintva érhető el: