2025. július 29-én Kassym-Zhomart Tokajev, Kazahsztán elnöke hivatalos látogatást tett Törökországba, ahol különböző szintű tárgyalásokat folytat Törökország elnökével, Recep Taip Erdogannal a kazah-török stratégiai partnerség megerősítéséről és prioritásairól.
A függetlenség kikiáltása óta Kazahsztán elnökei több alkalommal is hivatalos és munkalátogatást tettek Törökországba. Csak 2019 óta Kassym-Zhomart Tokajev államfő 14 kétoldalú találkozót tartott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, akivel legutóbb a 2025 májusában Budapesten megrendezésre került Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozójának keretében egyeztetett.
Kazahsztán és Törökország testvéri kapcsolatrendszer szilárd történelmi és kulturális alapokra épülnek. Törökország az elsők között támogatta Kazahsztánt függetlenségének kikiáltásakor, 1991. december 16-án elsőként ismerte el Kazahsztán függetlenségét és már 1992. március 2-án diplomáciai kapcsolatok létesültek a két ország között és még ugyanebben az év októberben megnyílt a kazah nagykövetség Törökországban és Asztana jelenleg is több török nagyvárosban – Antalya, Denizli, Alanya, Bursa, Bitlis, Hatay, Konya és Mersin – működtett konzulátust, illetve tiszteletbeli konzulátust.
Emellett különleges jelentőséget kap a két ország közötti kapcsolatokban az a türk identitás, amelynek ma a Türk Államok Szervezete, mint a türk világ egységének összekovácsolója alapja. Éppen a szervezet keretében folytatott együttműködések adták meg a kellő lökést a Kazahsztán és Törökország közötti államközi kapcsolatok fejlődésének, melynek keretében mára Törökország Kazahsztán egyik legfontosabb külpolitikai partnere és amely közös kulturális és történelmi emlékezet segítségével komoly stratégiai érdekek fűzik egymáshoz a két felet.
A rendszeres politikai párbeszédnek köszönhetően az országok közötti kormányközi együttműködés magas szintre emelkedett. Kazahsztán és Törökország közötti együttműködés nemzetközi jogi alapja igen kiterjedt. 2009-ben a két ország aláírták a stratégiai partnerségi megállapodást, majd 2012-ben a magas szintű stratégiai együttműködési tanács létrehozásáról szóló megállapodást is. 2022-ben pedig a felek közös nyilatkozatot írtak alá a Kazahsztán és Törökország közötti kiterjesztett stratégiai partnerségről.
Kereskedelmi lendület és rekordösszegű beruházások
Ma Törökország Kazahsztán legnagyobb befektetői közé tartozik. Jelenleg a két ország célja, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalmat mintegy 10 milliárd dollárra növelje. Annak ellenére, hogy a legutóbbi geopolitikai események (orosz-ukrán háború, közel-keleti konfliktus) nem tették lehetővé e cél előre tervezett határidőre történő elérését, az elmúlt évek statisztikái biztos növekedést mutatnak.
Jelenleg a Kazahsztán és Törökország közötti kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiemelt helyet foglalnak el mindkét ország külgazdaságpolitikájában. Mindkét ország megbízható partnernek tekinti egymást a komplex gazdasági projektek megvalósításában, ami a stratégiai érdekek konvergenciájának és a külföldi gazdasági tevékenységek bővítésének pragmatikus megközelítésének köszönhető. A Kazah Köztársaság Kereskedelmi Minisztériumának statisztikai adatai szerint 2024 végére a kölcsönös kereskedelem volumene elérte a 6,3 milliárd dollárt, 54%-kal meghaladta a 2022-es adatot. Kazahsztán Törökországba irányuló exportja emellett pedig 5,2 milliárd dollárt tett ki, míg a Kazahsztánba irányuló török import volumene 1,1 milliárd dollárt tett ki.
Kazahsztán Törökországba irányuló exportjának áruszerkezetét túlnyomórészt a nyersanyagellátás alkotja. A legnagyobb részt a nyersolaj és kőolajtermékek, valamint a vas- és színesfémek, az urántermékek és a gabonafélék foglalják el. Törökország viszont áruk széles skáláját exportálja Kazahsztánba, beleértve a gépeket és berendezéseket, építőanyagokat, textiltermékeket, élelmiszereket és gyógyszereket, ami tükrözi a két ország közötti kölcsönös kereskedelem diverzifikált jellegét.
A Kazahsztán és Törökország közötti külkereskedelmi forgalom dinamikája az elmúlt öt évben a kereskedelmi forgalom folyamatos növekedését mutatja. A kereskedelmi volumen növekedése egyrészt az exportált és importált áruk körének bővülésének, mind a beruházási együttműködés intenzívebbé válásának tulajdonítható, ami megerősíti a kölcsönös gazdasági érdeklődés növekvő szintjét.
1. táblázat. A Kazahsztán és Törökország közötti kereskedelmi forgalom dinamikája 2022–2024 között (millió dollárban).
| Év | Kazah export Törökországba | Kazah import Törökországból | Teljes kereskedelmi forgalom |
| 2022 | 2 960 | 1 140 | 4 100 |
| 2023 | 3 600 | 1 140 | 4 740 |
| 2024 | 5 200 | 1 100 | 6 300 |
Forrás: TurkStat, a szerző válogatása
A jelenlegi mutatók is optimizmusra adnak okot. A Kazahsztáni Kereskedelmi és Integrációs Minisztérium adatai szerint 2025 januárja és májusa között a két ország közötti kereskedelmi forgalom 1,9 milliárd dollárt tett ki.
Miről esett szó az ankarai találkozón?
A kazah elnök törökországi látogatása keretében sor került a két ország közötti Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésére, amelyen a hangsúly a Közép-folyosó (Middle Corridor) fejlesztése, a védelmi ipar modernizálása és a kulturális projektek előmozdításán volt.
Törökország emellett nagyon fontos gazdasági partnere Kazahsztánnak. Többek között a közlekedési folyosók fejlesztése szempontjából is. Kazahsztán számára, amely az eurázsiai kontinens közepén fekszik, minden lehetséges közlekedési útvonal fontos és ezeket segítik Asztana számra a tranzit terület koncepciójának kibővített, diverzifikált lehetőségei. Ebben az értelemben a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson és Törökországon keresztül folytatott kazah tranzitprojektek megvalósulása volt az elsődleges célja az ankarai találkozónak.
A védelmi együttműködés a középpontban
Az elmúlt években Törökország különösen feltűnő volt intervencionizmusával, beleértve a katonai beavatkozásokat geopolitikai környezetének számos konfliktusában. Szíriában az arab tavaszt követő polgárháború kontextusában Törökország számos katonai műveletet hajtott végre, és elfoglalta Szíria bizonyos részeit az Iszlám Állam és a kurd szeparatizmus elleni küzdelem nevében.
Ugyanez a török intervencionizmus volt megfigyelhető Líbiában, ahol Ankara katonai támogatása lehetővé tette a legitim kormány számára, hogy szembeszálljon Khalifa Haftar tábornagy erőivel. És a közelmúltban az örmény-azerbajdzsáni konfliktusban Törökország Azerbajdzsánnak nyújtott katonai segítsége döntő fontosságú volt az Örményországgal szembeni „győzelemben”.
Ugyanakkor ebben a kontextusban nem szabad megfeledkeznünk Törökország Ukrajnának nyújtott katonai segítségéről sem, amely a török katonai know-how-t egyaránt felértékelte.
Ugyanakkor Ankarában az elmúlt években ismét komolyabban kezdett el kibontakozni egy olyan diskurzus, amely a türk államok egységes hadseregének létrehozásának gondolatát támogatja. Ez a téma pedig csak még aktuálisabbá vált a 2022-es januári kazahsztáni, valamint a 2022-es február 24.-i eseményeket követően, majd pedig a karabahi háború újabb fellángolását után ismét aktuálissá vált a türk államok egyetlen unióba (beleértve a katonait is) történő egyesítésének témája.
Mivel 2024 júliusában Kazahsztán adott otthont a „Birlestik-2024” (Egység-2024) elnevezésű hadgyakorlatnak, melyben a Kazahsztán mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is részt vett a Turáni Hadsereg témája – amelyet időről időre felvetnek a közép-ázsiai és a környező országok katonai szakértői – ma még aktuálisabba vált.
Mindazonáltal Törökország a hegyi-karabahi háború során a konfliktusban történő passzív (nem katonai) részvételének köszönhetően képes volt megmutatni modern haditechnikai szertárának előnyeit. Ezt követően több magas rangú török katonatiszt és diplomata is javaslatot tett már az úgynevezett Turáni Hadsereg megalakításának felgyorsítását, amely a Törökországgal szövetséges államok területén konkrét biztonsági missziók végrehajtását és egy katonai védelmi szervezet létrejöttével a türk világ geopolitikai szerepvállalását is képes lehetne döntően megerősíteni.
Törökország számára a birodalmi törekvések és az Ankarától keleti irányba történő külpolitikai víziók nem idegenek. Az elmúlt 30 év során ugyanis Ankara folyamatosan kiterjesztette és növelte együttműködési elképzeléseit Közép-Ázsiával, miközben egy meghatározó regionális nagyhatalommá nőtte ki magát.
A török kormány számára ehhez a regionális nagyhatalmi törekvéshez a türk népek újjáélesztése és egyesítése, valamint Közép-Ázsia számos természeti erőforrásának hasznosítása feltétlenül szükséges. Ankara ezen elkötelezettségét azonban mindig is hátráltatta a Közép-Ázsiától való földrajzi távolság, az elégtelen közlekedési infrastruktúra, a korlátozott beruházások száma és az utóbbi évtizedek alacsony kereskedelmi forgalma, amin az ankari találkozó során Kazahsztánnal létrejött megállapodások a védelmi együttműködések területén valószínűleg javítani fognak.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs