2025. október 6 és 7 között az azerbajdzsáni Gabala (Qəbələ, Kabala) városában kezdődik a Türk Államok Szervezetének Államfői Tanácsának XII. hivatalos csúcstalálkozója. Az eseményen a szervezethez tartozó országok közép-ázsiai tagállamainak – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán – elnökei személyesen vesznek részt, valamint megfigyelőországként Türkmenisztán is képviselteti magát és Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is személyesen veszt részt az eseményen.
A csúcstalálkozótól várható kérdései
Jelenleg a szervezet tagállamai közötti gazdasági integráció aktív növekedésénnek lehetünk tanúi. Ma az szervezet tagállamai közötti belső kereskedelem körülbelül 7% (a Türk Állmok Szervezetének országainak 2024-es teljes áruforgalma 850 milliárd dollár) vagy körülbelül 58,17 milliárd dollár. Néhány évvel ezelőtt ez a mutató csupán 3% volt. Ugyanakkor a szervezet országai közötti belső kereskedelem bővítésével kapcsolatban a Türk Államok Szervezetének főtitkára, Kubanycsbek Omuralijev kijelentette, hogy a szervezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a tagállamok közötti belső kereskedelmet rövid időn belüli (értsd 5 év) 10%-ra növelje. Ezt az ambiciózus tervezt főként a Türk Államok Szervezetén belül az ipar, az energetika és az agrár- és élelmiszeripar export, valamint a közlekedési és logisztikai szolgáltatások területén megfigyelhető növekedésekre és közös projektekre alapozva kívánják megvalósítani, mint az Egyszerűsített Vámfolyosó, a Nemzetközi Kombinált Árufuvarozás, valamint a digitális kezdeményezések, mint az E-Permit, E-CMR, E-TIR.
Mindazonáltal a gabali csúcstalálkozó fő hangsúlya mégis a szervezeten belüli gazdasági együttműködéseken és a közlekedési kooperációk regionális kiépítésén lehet, elsősorban a Kínát és Európát a Kaszpi-tengeren, a Dél-Kaukázuson és Közép-Ázsián keresztül összekötő Közép-folyosó fejlesztése. Ugyanis ez a projektek a szervezet tagországai számára egy nagyobb gazdasági jelentőségre tesz szert, és stratégiai fontosságúvá is fokozatosan válik az egész közép-ázsiai térség számára. A kazah urán tranzitja Azerbajdzsánon keresztül, a Digital Silk Way keretében egy 400 Tbit/s sebességű tengeralatti optikai kábel építése, valamint a Middle Corridor Multimodal elnevezésű közös vállalkozás létrehozása szintén téma lehet.
Emellett vélhetően a találkozó kapcsán továbbra is fontos irány marad az energetikai együttműködés. Az energetika területén megvalósul a Közép-Ázsia – Azerbajdzsán – Európa zöld energetikai folyosó, amely magában foglalja egy mélytengeri kábel fektetését a megújuló energia Európába történő továbbítására.
Ugyanakkor fel kel hívni a figyelmet a szervezeten belüli humanitárius együttműködésre is, amely kulturális és oktatási kezdeményezéseket foglal magában, ami mellett az elmúlt években a tagországok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az információs együttműködésre, megteremtik az egységes információs platform feltételeit.
Vélhetően meghatározó szerepet fog kapni a találkozó során a szervezet intézményesítésének kérdése, azaz azoknak a speciális bizottságok és munkacsoportok létrehozása, amely növelni szeretné a szervezet munkájának szisztematikusságát és a szervezeten belül meghozott döntések végrehajtásának hatékonyságát.
Emellett a gabalani csúcstalálkozó napirendjén a közlekedés, a logisztika, a kereskedelem, a digitális átalakulás, a biztonság és a regionális stabilitás kérdései szerepelnek, amelyek lehetőséget kínálnak különböző gazdasági és infrastrukturális kezdeményezéseinek előmozdítására, többek között a Türk Befektetési Alap és a kereskedelem egyszerűsítését célzó projektek révén, amivel kapcsolatban a legutóbbi biskeki csúcstalálkozó (2024. szeptember) és a magyarországi informális csúcstalálkozó (2025. május) óta a Török Államok Szervezete jelentős előrelépést ért el.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs