2025. november 6-án Washingtonban került megrendezésre a második Közép-Ázsia – Egyesült Államok (röviden C5+1 vagy C5+USA) csúcstalálkozó, melynek jelentősége ázsiai szinten messze túlmutat a regionális párbeszéden, mivel a washingtoni találkozó tükrözte azt az új geopolitikai realitást, amely a nagyhatalmak növekvő érdeklődését mutatja a régió iránt.
Mi az a C5+1?
Az Egyesült Államok és Közép-Ázsia országai közötti együttműködések nem újak. Azonban a New York-i tanácskozáshoz hasonló megbeszélések kezdete csupán a közelmúltra vezethető vissza. Ahogyan gyakran nevezik, a C5+1[i] platform egy magas rangú diplomáciai csúcstalálkozó az öt közép-ázsiai ország: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszterei, és az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezetője között. A csúcstalálkozók elsődleges célja, hogy olyan regionális kérdések megvitatására szolgáljon, mint a terrorizmus elleni harc aktuális regionális kérdéseinek a megvitatása, a kábítószer- és emberkereskedelem ellen történő fellépés, a közép-ázsiai regionális környezetvédelmi problémák elleni küzdelem és nem utolsó sorban a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok aktuális és jövőbeli helyzetének a megvitatása Közép-Ázsia öt országa és Washington között. Emellett a geopolitika szempontjából a C5+1 platformra úgy is tekintenek, mint az Egyesült Államok arra irányuló kísérletére, hogy Oroszország hátsókertjében gazdasági befolyást szerezzen.
Washingtonnak az Oroszországgal és Kínával történő globális konfrontációjának a kiéleződésének háttere mentén párhuzamosan Közép-Ázsiában 2021 végétől és 2022 eleje óta az amerikai diplomáciai tevékenység erősödő növekedése figyelhető meg. Ez idő alatt és 2022. februárja óta pedig több amerikai delegáció is ellátogatott a régióba. Például legutóbb 2023 februárjában, több év után először Antony Blinken amerikai külügyminiszter tett „körutazást” Közép-Ázsiában, mely látogatásnak a New York-i 2023-as csúcstalálkozó egy logikus folytatása volt Washington aktív közép-ázsiai érdeklődésének szempotjából
Azonban itt azt is meg kell jegyezni, hogy Közép-Ázsiának az amerikai külpolitikában történő felértékelődése ebben az összefüggésben, egy késleltetett/megkésett amerikai diplomáciai reakció Közép-Ázsia vezetőinek a világ más hatalmi központjaival hasonló csúcstalálkozóira: Indiával (2022. január, online), az Európai Unióval (2022. október, Asztana; 2023. június, Cholpon-Ata), Oroszországgal (2022. október, Asztana), Kínával (2023. május, Xian), a Perzsa-öböl országaival (2023. július, Dzsidda).
Az első C5+USA csúcstalálkozóra még 2023-ban New Yorkban került sor, akkor még Jo Biden amerikai elnök részvételével. Bár az Egyesült Államok és Közép-Ázsia országai közötti ilyen jellegű formátum 2015 óta létezett, azonban 2023-ig csak a közép-ázsiai külügyminiszterek és az amerikai külügyminiszterek tartottak alkalmi találkozókat a platform keretében. Emellett a formátum a demokraták regnálása ideje alatt inkább az ukrajnai háborúhoz kapcsolódott, amit a washingtoni külpolitikai döntéshozók arra használtak fel, hogy nyomást gyakoroljanak a közép-ázsiai országok vezetésére, hogy ne vegyenek részt az Oroszország elleni nyugati szankciók kijátszásában és az Oroszországba irányuló szürke importban vagy reexportban, addig Donald Trump második ciklusának elején úgy tűnik, hogy a régiót Washington már az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági verseny részeként tekinti.
Ugyanakkor ez a profilváltás bizonyos kockázatokat jelent a közép-ázsiai országok számára. Elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti instabil kapcsolatok miatt, amelyek talán egy hullámvasúthoz hasonlítanak a kereskedelmi háborúk és a világ szuperhatalmi pozíciójáért folytatott küzdelemben.
A posztszovjet térségben csak két régió maradt, amelynek geopolitikai és gazdasági súlya nőtt az ukrajnai háború kezdete óta. Ez Közép-Ázsia és a Kaukázus régió. Ezt a két régiót a stratégiailag fontos Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési útvonal, ismertebb nevén Middle Corridor köti össze, amely az Egyesült Államok számára azért is érdekes, mivel Washingtonnak nemcsak a ritkaföldfémekhez és kritikus anyagokhoz való hozzáférés miatt fontos, hanem ezek szállításához szükséges stabil szárazföldi közlekedési és logisztikai infrastruktúra miatt is.
Emellett Kazahsztán és Üzbegisztán Donald Trump felé tett korábbi gesztusai – ritkaföldfémekkel és uránnal kapcsolatos exportfelajánlásai – pedig úgy tűnik, hogy nem maradtak észrevétlenek a Fehér Házban. Érdemes megjegyezni, hogy a washingtoni C5+USA találkozó előtt éppen Kazahsztánba és Üzbegisztánba tett látogatást Sergio Gore, az Egyesült Államok dél- és közép-ázsiai különmegbízottja, valamint Christopher Landau, államtitkár helyettes, akik egyértelműen Asztanát és Taskentet jelölték meg az Egyesült Államok kulcsfontosságú partnereiként a régióban.
Általában véve világosak azok a célok, amelyek Washingtont vezérlik Közép-Ázsiával kapcsolatban, ezek pedig Oroszország és Kína régióból történő kiszorítása, a Kelet-Nyugat, illetve Észak-Dél irányú kereskedelmi útvonalak korlátozása, az Oroszország ellen hozott Nyugati szankciók Közép-Ázsia országain keresztül történő kijátszása stb.
Mivel számos amerikai stratégiai dokumentum is rögzíti Washington Közép-Ázsiával kapcsolatos elképzeléseit, például az Egyesült Államok 2022-es nemzetbiztonsági stratégiája és az Egyesült Államok Közép-Ázsia 2019–2025-ös stratégiája ezért a régióval kapcsolatos amerikai érdeklődés csupán idő kérdése volt.
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata körülbelül 50 ásványi nyersanyagot tart stratégiailag fontosnak az ország nemzetbiztonsága és gazdasági biztonsága szempontjából, amely közül csaknem 38 Közép-Ázsiában található. Ezért nem meglepő, hogy a csúcstalálkozó egyik eredménye az volt, hogy az amerikai Cove Kaz Capital Group társaság számára engedélyezték a világ egyik legnagyobb volfrámlelőhelyének kitermelésére Kazahsztánban.
Egyébként Donald Trump legutóbbi ázsiai körútja során – amelynek célja egy lojális ázsiai államokból álló koalíció kialakítása az Egyesült Államok körül – szintén nagy hangsúlyt fektettek az Ausztráliából, Malajziából és Thaiföldről az Egyesült Államokba történő nyersanyagszállításról szóló megállapodások megkötésére. Vagyis a C5+USA csúcstalálkozó inkább ennek az ázsiai körútnak a folytatásaként értelmezhető.
Mindazonáltal a gazdasági szövetségek mellett a washingtoni találkozó során a Donald Trump egy másik szövetséget is kialakított, melynek keretében Kazahsztán csatlakozott ahhoz az Ábrahám-megállapodáshoz, melyet a Fehér Ház adminisztrációja még a jelenlegi amerikai vezető első elnöki ciklusa alatt dolgozott ki, mint mechanizmust az Izrael és a muszlim világ közötti kapcsolatok rendezésére.
Mindazonáltal a washingtoni találkozó ellenére a közép-ázsiai országok kerülik a közvetlen stratégiai közeledést Washingtonhoz, mivel az Egyesült Államok régió iránti időnkénti érdeklődését csak geopolitikai és geoökonómiai ellensúlyként kívánják felhasználni Oroszországgal és Kínával szemben. Számukra a jó kapcsolatok kialakítása Washingtonnal inkább egyensúlyozó jellegűek, melynek célja, hogy erősítse tárgyalási pozíciójukat Moszkva és Peking előtt.
Ugyanakkor a közép-ázsiai országok számára a legfontosabb probléma, hogy jelenleg egyfajta geopolitikai káosz jellemzi a régió határait, a régi politikai értékek válságával, az új kereskedelmi háborúk kialakulásának lehetőségével és új szövetségek megjelenésével Közép-Ázsia országai úgy értékelik, hogy most már nem az egyre instabilabbá váló nemzetközi jogi keretektől és intézményektől várhatnak stabilitást, hanem a megfelelő geopolitikai egyensúlytól, menyek keretében egy Shavkat Mirziyoyev, üzbég elnök által is már említett új Közép-Ázsia kialakulásának lehetünk tanúi a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Közép-Ázsia vezetői (gazdasági, politikai és nemzeti kérdések terén), ellentétben a volt Szovjetunió legtöbb országának politikai kultúrájával, sokkal inkább és markánsabban összpontosítanak saját nemzeti érdekeik védelmére és céljaira, és sokkal kevésbé befolyásolják őket a különböző ideológiák.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[i] Ahol a „C5” Közép-Ázsia öt országát (angolul Central Asia 5), a plusz „1” pedig jelen esetben az Egyesült Államokat takarja.