Az Eurázsia Központ 2025/47. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet moszkvai kormányfői találkozójának legfontosabb üzenetei
2025. november 18-án Moszkvában került sor a Sanghaji Együttműködési Szervezet Kormányfői Tanácsának soros ülésére, amelyet a Kremlben megrendezett találkozó zárt le, ezen személyesen vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Az ülést követően a résztvevők megerősítették a korábban megfogalmazott célkitűzést, miszerint tovább kell erősíteni a szervezet tekintélyét és befolyását.
A moszkvai ülés egyben lezárta Oroszország 2024–2025-ös elnökségét a Tanácsban, és a soros elnökséget hivatalosan is Tádzsikisztán vette át. A tanácskozáson számos témát vitattak meg, köztük a tagállamok közötti kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítését, valamint a digitális gazdaság, az energetika és a mesterséges intelligencia területén felmerülő kérdéseket. Emellett közel egy tucat hivatalos dokumentum aláírására is sor került.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) 2025-ös államfői csúcstalálkozóját Kína rendezte 2025. augusztus 31. és szeptember 1. között, amelyen a tagállamok elnökei személyesen vettek részt. Bár ez a rendezvény jóval nagyobb horderejű volt, mégis felmerül a kérdés: miben különbözik, és milyen sajátosságokkal rendelkezik a most lezárult kormányfői találkozó?
Mindenekelőtt a moszkvai eseményen a résztvevők konkretizálták az SCO 2025 szeptemberében, Tianjinban elfogadott döntéseit. Kiemelték a szervezeten belüli kereskedelmi és gazdasági együttműködés fő irányait, valamint a beruházási, közlekedési, energetikai és pénzügyi programokat. Ezek közül is a pénzügyi fejlesztések bizonyultak a legjelentősebbnek, hiszen Tianjinban született döntés az SCO Fejlesztési Bank létrehozásáról. Emellett megállapodás született arról is, hogy a szervezeten belüli kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókat elsősorban nemzeti valutákban bonyolítják majd, amelyben az újonnan létrehozandó Fejlesztési Bank fontos integráló szerepet játszik a tagországok pénzügyi és gazdasági együttműködésében.
Az ülés során megerősítést nyert, hogy nemcsak az orosz–mongol kétoldalú kapcsolatok felértékelődése figyelhető meg, amelyek a stratégiai partnerség keretében tovább erősödnek, hanem tágabb kontextusban az Oroszország–Mongólia–Kína háromoldalú együttműködés is. Ennek a háromszögnek az energetikai, közlekedési és befektetési tartalommal való megtöltése kiemelt szerepet kapott a tárgyalásokon. Emellett felmerült az a kérdés is, hogy az orosz–mongol kapcsolatok miként járulhatnak hozzá e struktúra versenyképességének növeléséhez az Egyesült Államokkal, Japánnal és Dél-Koreával szemben, amelyek hagyományosan igyekeznek befolyást gyakorolni Mongóliára. A moszkvai ülés ebben az értelemben Oroszország számára újabb előrelépést jelent keleti irányú gazdasági és politikai stratégiájában.
Továbbá a találkozó egyik fontos eredménye volt, hogy a résztvevők megerősítették a szervezet közös elköteleződését az eurázsiai stabilitás megőrzése mellett. Az SCO legnagyobb országai – Oroszország, Kína, India és Irán – kezdeményező szerepet vállaltak ebben a folyamatban, amelynek célja az eurázsiai biztonság és együttműködés erősítése. Mindez a záródokumentumokban is egyértelműen tükröződött.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs