A 2024. július 23-28. között megtartott 33. Tusványos – Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 2024 célja olyan nyitott fórum biztosítása volt, ahol a kisebbségben élő magyarok, anyaországbeliek, valamint a szomszédos államokban élő többségi nemzet fiataljai találkozhatnak, és az aktuális társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális történésekről, a felmerülő problémákról és ezek megoldási stratégiáiról beszélgethetnek. Az előadók közt a szabadegyetem céljának megfelelően mindhárom oldal számos ismert és elismert politikusa, szakembere szerepelt. Az előadások érintették a gazdaság, az energiapolitika, környezetvédelem, a kárpát-medencei magyar felsőoktatás, kultúra, sport témakörét, ezek mellett pedig időszerű nemzetpolitikai beszélgetésekre is sor kerül. A rendezvényen felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.
Kelet-Ázsia
Kínában több médium is cikkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédéről, melyek a következő momentumokat emelték ki beszédéből: „az európai országokban jelenleg hiányzik a racionalitás a politikaalkotásban”, „a nyugati országok megosztottsága okozta instabilitás jelenleg az elsődleges probléma”, „az orosz-ukrán konfliktus rávilágít arra, hogy ma a világ legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és megosztottsága”, „a nyugati országok által bevezetett szankciók Oroszország ellen inkább csak az európai országoknak ártott, mint magának Oroszországnak”. A kínai CCTV 13-as csatornáján pedig egy majdnem 2 perces összefoglaló videót is leadtak. A dél-koreai és japán sajtó nem hozta le a magyar miniszterelnök beszédét.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai sajtóban kevés figyelem irányult Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére. Indiában a The Indian Express cikkében azt emelte ki, hogy Magyarország nacionalista miniszterelnöke, Orbán Viktor nyugatellenes beszédében egy új, Ázsia-orientált „világrendre” figyelmeztetett, miközben támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnökjelöltségét. „Európa ma csak annyit tesz, hogy feltétel nélkül követi az Egyesült Államok demokratabarát külpolitikáját … akár az önpusztítás árán is”. „Olyan változás jön, amilyenre 500 éve nem volt példa. Amivel szembenézünk, az valójában egy világrend-változás” – tette hozzá, és Kínát, Indiát, Pakisztánt és Indonéziát említette, mint a világ »domináns központjává« váló országokat. A kormányfő azt is állította, hogy az Egyesült Államok áll a 2022-es robbantások mögött, amelyek megrongálták az Északi Áramlat gázvezetékeket, amelyeket azért építettek, hogy Oroszországból Németországba szállítsák a gázt, és ezt „terrorcselekménynek nevezte, amelyet nyilvánvalóan az amerikaiak irányításával hajtottak végre”. Az állítás alátámasztására nem szolgált bizonyítékkal.
Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban az EU legrégebben hivatalban levő kormányfője úgy fogalmazott, hogy Trump újraválasztása azt célozza, hogy „az amerikai népet visszahúzza a posztnacionalista liberális államból a nemzetállamba”, és felelevenített egy sor konzervatív elképzelést, miszerint Trumpot igazságtalanul büntetik, hogy megakadályozzák a választási győzelmét.
Délkelet-Ázsia
Orván Viktor magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére a délkelet-ázsiai kormányok nem reagáltak nyilvános és formális módon, a délkelet-ázsiai sajtó pedig nem foglalkozott sem a rendezvény bemutatásával, sem a beszéd tartalmának részletekbe menő ismertetésével. Helyi tudósítások vagy kommentárok kevésbé jelentek meg, jellemzően a nemzetközi hírügynökségektől átvett rövid híradások és a nyugati sajtóban megjelent reakciók kerültek átvételre a helyi nyelvű délkelet-ázsiai médiában. Az indonéz IDN Times cikke például az Ázsia-központú világrend formálódására és az Európai Unió az Egyesült Államoknak történő kiszolgáltatottságára vonatkozó kormányfői megjegyzéseket szemlézte. A héten zajló európai események közül kiemelt figyelmet azonban inkább a párizsi nyári olimpiai játékok kaptak a délkelet-ázsiai sajtóban.
Posztszovjet térség
Oroszország és a Dél-Kaukázus
„A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ismét nyugatellenes beszédet tartott egy romániai fesztiválon. Európa közeli hanyatlását és Ázsia felemelkedését jósolta, kétségét fejezte ki Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának lehetőségével kapcsolatban, valamint támogatta Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének. Orbán kijelentette, hogy Európa felhagyott saját érdekeinek védelmével, és az amerikai demokrata párt által diktált politikai követésére összpontosít, még önpusztítás árán is.” – fogalmaz az orosz Kommersant lap. Az orosz sajtóban, amely nem a nyugati kiadványok orosz nyelvű változatai általában csak rövid idézetek jelentek meg Orbán Viktor tusványosi beszédéből azokra az üzenetekre fókuszálva, amelyek kedveznek az orosz narratívának. A beszéd kapcsán a legnagyobb hangsúlyt a magyar miniszterelnököt érő kritika kapta, amely a szerzők szerint Orbán „béke missziója” miatt felduzzadt összeurópai düh folyamodványa. Oroszországban hangsúlyozzák, hogy az EU elveszítette önálló cselekvőképességét, és azokat, akik nemzeti érdekalapú különutat járnak kirekesztik és megbélyegzik. Az orosz olvasatban ilyen a magyar miniszterelnök is, így a vele kapcsolatos hírek gyakran kapnak ilyen fényt is.
A dél-kaukázusi sajtóban csak az azerbajdzsáni sajtóban közöltek rövid közleményeket és idézeteket az idei tusványosi beszédből, főleg a háborúra és az európai hanyatlásra vonatkozó témában, ezeket is más portálokról idézve.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki különösebben nem foglalkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédével. A hírek között természetesen szerepet kapott, azonban ezek az az orosz médiából átvett hírek összegzései voltak, valamint teljes hírei voltak.
A közép-ázsiai média a magyar miniszterelnök beszédét nem kísérte meghatározó figyelemmel, sokkal inkább koncentrál a regionális és belföldi eseményekre és a következő hetek fontosabb eseményeire, valamint az első olimpiai aranyérmekre.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédével érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra