Az Eurázsia Központ 2024/30. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az Ukrajna-Kína külügyminiszteri találkozó értékelése a nemzetközi sajtóban
„Azok, akik azt gondolják, hogy Kína Oroszország vagy Ukrajna oldalán fog állni, mélyen tévednek, vagy felületesen látják Kína stratégiai elképzelését nem csak Ukrajnával, a világ helyzetének alakulásával kapcsolatban.” – indította Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjúját egy ukrán hírcsatornának.
Az ukrán külügyminiszter váratlan látogatást tett Kínában, hogy Wang Yi kínai külügyminiszterrel találkozzon. Az ukrán-kínai viszony alakulása nem egyszerű. Kína hatalmas szerepet játszott és játszik is Ukrajna gazdaságában. Az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Ezzel együtt politikai és geopolitikai elképzeléseik sokban eltérőek. Ezek az eltérések több, sokszor igen éles kritika megfogalmazásához vezettek Ukrajna részéről, többek között azzal kapcsolatban, hogy Kína a titokban támogatja és segíti az orosz háborús erőfeszítéseket. Az orosz-ukrán háború kitörése óta az ukrán és a kínai elnök egyszer beszéltek telefonon, amikor a háború már egy éve zajlott. Kína akkor az ukrán békeformulához képest egy mérsékeltebb a harctéri reáliák mentén kialakított saját békejavaslattal állt elő, amely értelmében a tűzszünetet és a tárgyalásokat az aktuális frontvonalak mentén kell megkezdeni. A javaslat komoly felháborodást váltott ki Kijevben, bár az elnöki hivatal gondosan odafigyelt arra, hogy a kritika semmiképp sem a legfőbb vezetés köréből fogalmazódjon meg.
Fontos szerepet szenteltek Kínának az ukrán békecsúcsok során is, amelyek burkolt célja az olyan a háborúval kapcsolatban nem elkötelezett, Oroszországgal szemben semleges álláspontot képviselő országok Kijev oldalára való átcsábítása volt, mint India, Brazília, a Perzsa öböl országai, vagy leegyszerűsítve a Globális Dél. Kijevben úgy vélték, hogy ehhez Kínát kell meggyőzni. Kína eddig egy ilyen csúcsón, Szaúd-Arábiában vett részt. A 2024 júniusában Svájcban rendezett békecsúcson nem csak, hogy nem vett részt, hanem saját békefolyamatot javasolt Brazíliával karöltve, amelyen mind Ukrajnának mind Oroszországnak is részt kell vennie. Ukrajna tehát egyre nehezebb helyzetbe került.
Az amerikai választások kiszámíthatatlan kimenetele és annak az esélye, hogy azt nem a demokrata jelölt nyeri meg, tovább nehezíti Ukrajna helyzetét, így Kína meggyőzése és a korábbi nézeteltérések rendezése kritikusan fontos Kijev számára, ugyanis amennyiben egy esetleges Trump adminisztráció nyomására tárgyaló asztalhoz kell ülnie, jobb esélyei lesznek, ha Kínával nem haragos viszonyban áll. Nemzetközi szakértők szerint a látogatás ukrán motivációja ez lehet. Ukrajnában, azt, hogy Kínában úgy döntöttek, fogadják Kulebát hasonló okokkal de más célokkal magyarázzák. Az ukrán szakértők úgy vélik, hogy az egyre valószínűbb republikánus győzelemmel Ukrajna támogatottsága csökkenni fog, ezért Kína amennyiben jó viszonyt tud kialakítani Kijevvel semleges közvetítőként tud fellépni Ukrajna és Oroszország között és jobb esélyei lehetnek a béketeremtő szerepének betöltésére. Mint tudjuk a Közel-Keleten Kínának voltak ilyen sikerei. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem zárkózik el a tárgyalásoktól Oroszországgal, de ehhez arra van szükség, hogy Oroszország konstruktív magatartást tanúsítson és kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos és hosszútávon fenntartató békére van szüksége.
Az, hogy Dmitro Kuleba kínai látogatása előrébb hozná a háború lezárását, vagy változtatna annak dinamikáján nem valószínű. Az ukrán vezetés ilyen jellegű lépései viszont komoly változásnak tekinthetők. Az következő félév, amelyet az amerikai választások fémjeleznek, cselekvésre ösztönzik Kijevet, hogy egy esetleges amerikai paradigmaváltás esetére a globális geopolitikai folyamatok másik erőközpontjával értelmezhető kapcsolatban állhasson.
Kelet-Ázsia
Japán
Japán a találkozó előtt szkeptikusan állt az ukrán látogatáshoz, majd a látogatás után objektíven lehozták a találkozón elhangzott legfontosabb momentumokat, sőt alapvetően pozitívan látták Kína szerepét és az ország álláspontját is korrekten leírták. „Miközben Peking és Washington világméretű befolyásért küzd, Kína egyre inkább olyan szerepet játszik, amelyet korábban olyan világhatalmak töltöttek be, mint az Egyesült Államok és Oroszország. A hónap elején a nyugati országok aggasztónak nevezték Kína egyes tevékenységeit, és Pekinget bajkeverőnek minősítették. Ám a hét eseményei – és a tavaly Kínával közvetített megállapodás az Irán és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok helyreállításáról – azt mutatják, hogy a nemzetközi szereplők Peking segítségét kérik, ami annak elismerése, hogy olyan diplomáciai erőként tekintenek rá, amellyel számolni kell.”
Dél-Korea
A dél-koreai média alapvetően nem fogalmazott meg álláspontot a találkozó kapcsán, csak objektívan tudósítottak arról. Az esemény fontosságát és jelentőségét mutatja azonban, hogy a legtöbb dél-koreai médium lehozta az eseményt.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai sajtóban alapvetően a hírügynökségek által átvett beszámolók jelentek meg az eseménnyel kapcsolatban, miközben az orosz-ukrán háború továbbra is jelentős figyelmet élvez.
Az indiai sajtó kiemelte, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán először látogatott Kínába, miután kínai kollégája, Wang Yi meghívta tárgyalásra, mivel Peking igyekszik bővíteni közvetítői pozícióját az ukrajnai háború befejezésének elősegítésében. Ő a legmagasabb rangú ukrán tisztviselő, aki Kínába látogatott azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Wang Yi kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Kína továbbra is fenntartja az együttműködési kapcsolatokat „a bonyolult és folyamatosan változó nemzetközi és regionális helyzet ellenére”. Az Economic Times szerint Kuleba látogatásának középpontjában az orosz agresszió megállításának módja, valamint Kína lehetséges szerepe a fenntartható és igazságos béke elérésében állt. Kuleba kedden Kínába érkezve azt mondta, hogy „el kell kerülnünk a béketervek közötti versenyt”. Kínát pedig arra ösztönözte, hogy „az Európával való stratégiai kapcsolatainak prizmáján keresztül tekintsen az országunkkal való kapcsolatokra”.
A pakisztáni sajtó röviden foglalkozott az eseménnyel, megemlítve, hogy a megbeszélések során Wang a kínai-ukrán kapcsolatok szilárd és folyamatos fejlesztésére szólított fel, hiszen Kína és Ukrajna baráti országok, stratégiai partnerségük több mint egy évtizede jött létre. A két ország kölcsönös tisztelettel és egyenlőséggel kezelte egymást, és folyamatosan fejlesztette a kölcsönösen előnyös együttműködést a kínai külügyminiszter szerint.
Bangladesben szintén közöltek tudósítást az eseményről, megállapítva, hogy Kína ugyan diplomáciai és gazdasági támogatást nyújt Oroszországnak, ennek ellenére Ukrajna kijelentette, hogy elismeri annak fontosságát, hogy Pekinget is bevonják a Moszkvával való béketárgyalásokba.
Délkelet-Ázsia
Az ukrán külügyminiszter a háború nagymértékű eszkalációja óta megtett első hivatalos kínai útjára a délkelet-ázsiai kormányok nem reagáltak nyilvános és formális módon, a délkelet-ázsiai sajtóban megjelenő híradások jellemzően a hivatalos ukrán, illetve kínai álláspontok és hivatalos közlemények ismertetésére szorítkoztak, adott esetben kitérve a NATO és a nyugat Kínával szembeni kritikáira. Helyi tudósítások vagy kommentárok kevésbé jelentek meg a háromnapos útról, jellemzően a nemzetközi hírügynökségektől átvett rövid híradások és a nyugati és a kínai sajtóban megjelent értékelések kerültek átvételre a délkelet-ázsiai médiában.
Kijev szerint Kuleba látogatásának középpontjában „az orosz agresszió megállításának módjai”, valamint „Kína lehetséges szerepe a fenntartható és igazságos béke elérésében” áll. A szingapúri Channel News Asia cikke ennek kapcsán kiemeli, hogy Kína természetes partnerként jeleníti meg magát az ukrajnai háborúban, aki egyik fél számára sem szállít élet kioltására alkalmas eszközöket. „Dmytro Kuleba megismételte Ukrajna következetes álláspontját, miszerint kész tárgyalni az orosz féllel, amikor Oroszország kész jóhiszeműen tárgyalni, de hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs ilyen készség az orosz fél részéről” – fogalmaz a cikk, amely idézi Mao Ning kínai külügyminisztériumi szóvivőt is: „Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Kína úgy véli, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés minden fél közös érdekeit szolgálja”. A kambodzsai Khmer Times cikke ugyanakkor kiemelte, hogy Kuleba várhatóan lobbizni fog a kínai tisztviselőknél, hogy vegyenek részt egy másik békekonferencián, amelyet valamikor a november eleji amerikai elnökválasztás előttre terveznek. Látogatása azt a számítást tükrözi, hogy bármilyen Ukrajna számára kedvező békemegállapodás Kína nélkül valószínűleg nem fog létrejönni. Kínai tisztviselők eközben fenntartották, hogy a két ország baráti és együttműködő kapcsolatokat ápol, megemlítve az Ukrajna–Kína kereskedelmi volumen növekedését bizonyítékként. A malajziai The Star cikke szerint a látogatás rámutat arra, hogy kínai elnök fokozza erőfeszítéseit, hogy béketeremtőként lépjen fel Oroszország ukrajnai háborújának befejezése érdekében, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Európa részéről egyre több kritika éri, miszerint Peking támogatja a Kreml harctéri erőfeszítéseit. Erre utal, hogy Peking Li Hui különmegbízottat Brazíliába, Dél-Afrikába és Indonéziába küldte, hogy „megteremtse a béketárgyalások folytatásának feltételeit”. Ezek olyan országok, amelyek szintén kimaradtak az Oroszország ellen bevezetett szankciós csomagokból. A cikk szerint az aktivitási hullám aláhúzza Xi Jinping elnök azon törekvését, hogy nagyobb diplomáciai szerephez jusson egy olyan időszakban, amikor Kijev – és a tágabb európai régió – arra készül, hogy legfontosabb szövetségesük, az Egyesült Államok külpolitikájában drámai változás következik be.
Közel-Kelet
Egyes arab nyelvű sajtóorgánumok foglalkoztak az ukrán miniszter kínai látogatásával, de nem kiemelt hírként.
Az Asharq Al-Awsat hírportálján leírták, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter látogatást tett Oroszország közeli szövetségesénél, Kínában, hogy megvitassa, hogyan lehetne békés megoldást találni a harmadik éve tartó konfliktusra. Az arab oldalon kifejtették, hogy Peking közvetíteni kíván a konfliktusban, annak ellenére, hogy szoros gazdasági, diplomáciai és katonai kapcsolatai vannak Moszkvával, amelyek tovább erősödtek, amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte ukrajnai invázióját.
Al Al-Khaleej nevű hírportál pedig leírta, hogy a látogatásra azután került sor, hogy a NATO élesen bírálta Peking Moszkvának nyújtott gazdasági támogatását, és egy héttel azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először nyitott ajtót az Oroszországgal való tárgyalásokra, és kijelentette, hogy előnyben részesítené Moszkva jelenlétét egy jövőbeli békecsúcson.
A France24 arab nyelvű kiadása kifejtette, hogy a látogatás során szó esett az orosz katonai művelet befejezésének lehetőségéről és Kína szerepéről a tartós béke elérésében. Hozzátették, hogy a Nyugat szoros figyelemmel kísérte a látogatás kimenetelét, tekintettel arra, hogy Kína jelentős gazdasági támogatást nyújtott Moszkvának. A cikkben leírják, hogy Kína nem ítélte el az orosz inváziót, de tavaly felszólított minden ország, köztük Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására. Peking tárgyalópartnerként hirdeti magát, és azzal vádolja a nyugati országokat, hogy Ukrajna felfegyverzésével „olajat öntenek a tűzre”.
Posztszovjet térség
Oroszország
Oroszországban szkeptikusan és enyhén cinikus bizakodással fogadták az ukrán külügyminiszter Kínába tett látogatását. Fontos szerepet kapott a Moszkvával való tárgyalások lehetőségének felvetése, különösen amiatt, mert Volodimir Zelenszkij elnök 2022 őszén rendeleti úton tiltotta meg a tárgyalások lehetőségét, legalább is a putyini rezsimmel. Ennek értelmében ez a fajta paradigmaváltás kiemelt hangsúlyt érdemel az orosz sajtóban. „Maga az üzenet, mondhatni, összhangban van a mi álláspontunkkal” – nyilatkozta a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov Kínában. Emlékeztetett arra, hogy az orosz fél soha nem utasította el a tárgyalásokat, és mindig nyitott maradt a tárgyalási folyamatra. A tárgyalások mikéntjére az orosz sajtóban azzal reagáltak a szakértők, hogy Kijevet a harctéri kudarcok, a hatalmi pozíciók megtartásának lehetősége a háború lezárása által, valamint a nyugati támogatás bizonytalansága ösztönözte. Összességében az orosz sajtóban több hír is megjelent a külügyminiszteri látogatás kapcsán, tartalmukban és következtetéseikben azonban kisebb mértékben tértek el. A fő csapásvonal Ukrajna kudarcai, a nyugati segélyek apadása és Kijev kiútkeresése mentén halad.
A Délkaukázusi sajtóban Dmitro Kuleba kínai látogatása bár megjelenik, de csak mint más, nyugati vagy orosz hírportáloktól átvett rövid közlemények formájában. Elemzések, véleménycikkek orosz vagy angol nyelven nem születtek a témában.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki különösebben nem foglalkozott Dmitro Kulebának, Ukrajna külügyminiszterének a pekingi útjával. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, mint a geopolitikai események jelenleg egyik legmeghatározóbb történése, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) és német sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Természetesen a közép-ázsiai média figyelemmel kísérte az eseményt és következményeit, ugyanakkor sokkal inkább koncentrál a regionális és belföldi eseményekre és a következő hetek fontosabb eseményeire, valamint az első olimpiai aranyérmekre.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra