2024. október 8 -án Oroszország fővárosa adott otthont a Független Államok Közössége (FÁK) éves államfői csúcstalálkozójának. A Moszkvában megrendezett eseményen a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett személyesen vett részt Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán elnöke is. Ugyanakkor kérdéses volt Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök jelenléte az eseményen, aki a 2023- as biskeki csúcstalálkozóval ellentétben – amikor is a a csúcstalálkozó előtt lemondta a részvételt – Moszkvában már részt vett az eseményen.
A Független Államok Közössége
A FÁK államfőinek tanácsa (oroszul: Совет глав государств СНГ) a Független Államok Közösségének munkatestülete. A FÁK legfelsőbb szerveként működik, és magában foglalja a FÁK-tagállamok összes államfőjét. A tanács üléseinek megrendezésére évente kerül sor, általában mindig más helyszínen. A testületet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően hozták létre, azzal a céllal, hogy közvetlen a Szovjetunió Államtanácsának helyébe lépve e szervezet utódja legyen. 2021-ben a FÁK kilenc tagot számlált, amelyek: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova (aki 2022 óta ignorálja a FÁK-on belüli találkozókat és lép ki bizonyos FÁK kötelezettségek alól), Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán voltak. Türkmenisztán pedig a FÁK társult állama.[1]
Az Államfők Tanácsának tevékenységét a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló 1991. december 8-i megállapodás és a FÁK 1993. január 22-i chartája szabályozza. Az államfői tanács üléseinek joga van döntéseket hozni a FÁK Charta módosításáról, új FÁK testületeknek a létrehozásáról vagy megszüntetéséről, valamint a FÁK szerkezetének optimalizálásáról. A Tanács határozatait konszenzusos megegyezés alapján hozza meg, és bármely tagállamnak lehetősége van kinyilvánítania azon szándékát, ha egy adott kérdésben nem érdekelt vagy valamivel nem ért egyet.
Visszatekintés a 2023-as biskeki találkozó eseményeire
A FÁK államfőinek a biskeki Ala Archa kirgiz állami rezidencián megrendezett csúcstalálkozóján személyesen vett részt Vlagyimir Putyin orosz, Szadir Zsaparov kirgiz (az ország idén a FÁK elnöke), Ilham Alijev azerbajdzsáni, Alekszandr Lukasenka belorusz, Kasszim-Zsomart Tokajev kazah, Emomali Rahmon tádzsik, Szerdar Berdimuhamedov türkmén és Shavkat Mirzijojev üzbég elnök is. A FÁK államfői tanácsa között megrendezésre került megbeszélésekre előbb zártkörű formában, majd a későbbiekben kibővített formában is sor került, ahol a tárgyalások már a találkozóra érkező delegációk részvételével folytatódtak.
A találkozóval kapcsolatos várakozások legfőképp azt találgatták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen részt vesz-e az eseményen, illetve Örményország elnöke által korábban jelzett távolmaradása az üléstől milyen légkört teremt majd a találkozó során. Ebből kifolyólag pedig nagy kérdés volt, hogy az idei találkozó is tartogat-e majd olyan meglepetéseket, mint a 2022-ben Asztanában megrendezett ülés, amelyen akkor a tádzsik elnök, Emomali Rahmonnak a Vlagyimir Putyin és Oroszország Ukrajnai inváziója ellen irányuló éles hangvételű szavai – már-már szidalma – miatt a találkozó világszerte visszhangot kiváltva került a címlapokra és úgy tűnt, hogy Moszkva Közép-Ázsiai befolyását is képes lehet megingatni, amit az eltelt egy év eseményei cáfoltak, mivel Oroszország és Közép-Ázsia országai közötti kapcsolatok dinamikája az eltelt idő alatt változatlan, azonban mérsékelten óvatos maradt.
A Biskekben megrendezett FÁK államfői ülésének központi témái a szervezet 2024-es prioritásai voltak, melyeket akkor az orosz elnök vázolt fel. Az egy éve megrendezett ülés során Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország eltökélt szándéka a nemzetközösség, mint integrációs szövetség tekintélyének megerősítése, valamint a soros orosz elnökségi koncepció célja egy cselekvési terv elkészítése, amely a FÁK-országainak a gazdasági (az orosz elnök szavai azt is alátámasztották, hogy az orosz elnökség során a fő hangsúly a gazdasági integráción lesz), biztonságpolitikai (a FÁK külső határainak megerősítése), kulturális szféráit érintik.
Ezen kívül a 2023 októberi csúcstalálkozó során a FÁK-államok külügyminiszterei nyilatkozatot fogadtak el a palesztin-izraeli konfliktus kapcsán, melyben a külügyminiszterek elítélték a szélsőségesség megnyilvánulásait, a terrorizmust és a civilek túszul ejtését, valamint a katonai műveletek során alkalmazott válogatás nélküli erőszak alkalmazását. Az ellenségeskedések beszüntetésére és a humanitárius folyosók megnyitására szólítottak fel, valamint kijelentették a közel-keleti béke megteremtésére irányuló diplomáciai erőfeszítések fontosságát. Érdekesség, hogy ezt a nyilatkozatot Azerbajdzsán és Türkmenisztán külügyminisztere nem írta alá.
Szintén a csúcstalálkozón elfogadott dokumentumok között szerepelt egy megállapodás a FÁK-on belüli Nemzetközi Kockázatértékelő Központ megalakításáról, amely elsősorban a szervezet országain belüli terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos pénzmozgások irányát fogja vizsgálni elősegítve az adott ország hatóságainak munkáját. Ezen kívül egy hasonló szervezet létrehozásáról szóló megállapodás aláírására is sor került, amely a FÁK-tagállamok Koordinációs Tanácsának nevet viseli majd.
Azonban a biskeki találkozó eredményei közül talán a legérdekesebb a FÁK államfőinek tanácsa által aláírt az Orosz Nyelv Nemzetközi Szervezetének létrehozásáról szóló nyilatkozat volt, amelyet az orosz nyelvvel, mint az etnikumok közötti kommunikáció nyelvének a támogatásával volt kapcsolatban.
Érdekesség és levonható tanulságok Biskek után Moszkva előtt
Az 2023 októberi biskeki Független Államok Közössége (FÁK) államfői csúcstalálkozó több szempontból is érdekesnek bizonyult. Ezek közül kiemelhető az orosz elnök látogatásával kapcsolatos várakozások, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában az ellene kiadott elfogatóparancsa óta Vlagyimir Putyinnak a biskeki látogatása volt az első külföldi útja, mivel az orosz vezető nem vett részt (személyesen) sem a 2023 augusztusi dél-afrikai BRICS-csúcson, sem pedig 2023 szeptemberi indiai G20-csúcson.
Emellett Nikol Pashinyian örmény elnöknek a találkozótól történő távolmaradása is egy érdekes, de nem feltétlenül meglepő fejlemény kiváltképp, ha a jelenlegi Jereván és Moszkva közötti kapcsolatokra tekintünk (Hegyi-Karabah), valamint, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a találkozón az azeri elnök részvétele várható volt. 2023 október elején az örmény katonai egységek már kihagyták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ; angolul: Collective Security Treaty Organization, CSTO; oroszul: Организация Договора о коллективной безопасности) a szintén Kirgizisztánban megrendezett hadgyakorlatát, az Elpusztíthatatlan Testvériséget. Sőt Pashinyan emellett már több alkalommal is nehezményezte, hogy országa hosszú ideig támaszkodott Oroszország gazdasági és katonai segítségére. A kaukázusi ország elnöke szerint a biztonságipolitikai kérdéseket tekintve az egyetlen partnertől való függés stratégiai hiba volt.
Nem elhanyagolható tény a csúcstalálkozón hozott orosz nyelvvel kapcsolatos kijelentések és egyezmények, amelyek arra is engednek következtetni, hogy a közép-ázsiai államok továbbra is arra számítanak, s valamilyen szinten azt akarják, hogy Oroszország vállaljon felelősséget és a térség nagyhatalmaként vegyen részt a régió biztonsági kihívásainak a garantálásában ezzel is egyensúlyt teremtve Közép-Ázsiában. Ezzel kapcsolatban pedig szintén érdekes fejlemény volt az orosz elnök azon kijelentése, amelyben jelezte, hogy kész megosztani a FÁK-országainak tagjaival az „ukrajnai különleges hadművelet” előrehaladásával kapcsolatos fejleményeket.
Mindamellett érdekes megfigyelni a találkozó során elhangzott beszédek tematikáját is. Amíg például Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke megoldásokat javasolt egy teljes értékű Nemzetközösségi Szabadkereskedelmi Övezet kialakítására, Kasszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke is inkább a legfontosabb feladatokat vázolta fel a FÁK-országok kapcsolatrendszerének a megerősítésére (a többi elnökkel egyetértésben). Addig az orosz és a belorusz elnök beszédét inkább a világban zajló geopolitikai folyamatokkal kapcsolatos okfejtések jellemezték. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédének főbb pontjai között Oroszország gazdasági kapcsolatai FÁK-partnereivel és a szervezetet fenyegető másodlagos Nyugati szankciók mellett szerepelt például Moldova „identitásának elvesztése” vagy a hegyi-karabahi helyzet.
A moszkvai csúcs
A 2024-es FÁK államfői tanácsának moszkvai ülésének témái alapvető eltérést mutattak az előző, biskeki csúcstól. A moszkvai FÁK államfői ülésének főbb pontjai az alábbiakban foglalhatóak össze:
- a nemzeti valuták használatának további növelése a kölcsönös elszámolásokban[2];
- a terrorizmus, a szélsőségesség elleni közös fellépés;
- a szervezeten belüli importhelyettesítési folyamatok erősítése[3];
- a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának szervezeten belüli közös megünneplése.
A csúcstalálkozó hivatalos napirendjében – a gazdasági, diplomáciai és egyéb kötelező pontok mellett – ugyanakkor számos szimbolikus esemény szerepet kapott, amelyek célja valószínűleg a szervezet tagországainak közös történelmi múltjának hangsúlyozása lehetett. E témában pedig a legnagyobb hangsúllyal Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök szólalt fel a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének 80. évfordulója kapcsán.
Emellett a momentum mellett a moszkvai FÁK csúcstalálkozó más szempontból is érdekenek bizonyult. Örményország és a CSTO-t és a 2023-as biskeki Fák csúcsot egyaránt „bojkottáló” Nikol Pashinyan örmény miniszterelnöknek a személyes jelenléte a moszkvai eseményen Örményország részéről jelezte azt, hogy Jereván a közelmúltbeli Moszkvával történő nézeteltérések ellenére továbbra is jó és baráti kapcsolatokat kíván fenntartani az Moszkvával, az Eurázsiai Gazdasági Unió és a FÁK tagországaival egyaránt. Egyúttal pedig Pashinyan ezzel a lépéssel valószínűleg biztosítani szeretné az orosz vezetést arról, hogy a Jereván és a Nyugat között kibontakozó „közeledés” korlátozott jellegű, és semmiképpen sem Oroszország ellen irányul.
Ugyanakkor Nikol Pashinyan örmény és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnöknek a moszkvai jelenléte az orosz elnöknek lehetőséget biztosít arra, hogy megpróbálja előmozdítani a két ország közötti békeszerződés előkészítését.
Ha pedig már határviták, akkor a moszkvai esemény jó alkalom volt arra, hogy Tádzsikisztán és Kirgizisztán elnökeit, Emomali Rahmont és Szadir Zsaparovt újra sikerült egy asztalhoz ültetni – bár nem a FÁK csúcs hanem egy külön megbeszélés keretében – , így a két közép-ázsiai ország közötti határviták kérdésének lezárása is egy lépéssel a végéhez közelíthet. A két szomszédos ország között ugyanis határvonal több mint 94%-át már meghatározták és mindkét fél kölcsönösen elismerte azokat, mely hatalmas előrelépést jelent.
Érdekesség
A FÁK államfői tanácsának ülése előtt egy nappal, azaz 2024. október 7-án szintén Moszkvában került megrendezésre a Független Államok Közössége külügyminiszteri tanácsának ülése, melyen Örményország nem fogadott el két nyilatkozatot. Az örmény külügyminiszter, Ararat Mirzoyan lépésével kapcsolatban pedig még aznap este az örmény külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Örményország nem csatlakozott a korábban elfogadott két nyilatkozathoz. Részleteket nem közöltek a döntésről. Ugyanakkor annyi kiderült, hogy az örmények által elutasított első nyilatkozat az eurázsiai biztonság szavatolásában való együttműködés elveire vonatkozott, míg a második nyilatkozat – az egyoldalú korlátozó intézkedések elfogadhatatlanságáról a nemzetközi kapcsolatokban. A két nyilatkozat elfogadása mellett a FÁK külügyminiszterei véleményt cseréltek a nemzetközi napirend aktuális kérdéseiről, és számos cselekvési tervet hagytak jóvá. Arról is döntöttek, hogy a Miniszterek Tanácsának következő ülését 2025. április 11-én Kazahsztánban tartják.
Bár a jelenlegi geopolitikai háborús (orosz-ukrán háború, Izrael-hamasz közötti harcok) és világgazdasági (EU-Kína közötti vámháború) folyamatok mellett a moszkvai találkozó eltörpül, azonban regionális (Közép-Ázsia és Kaukázus régió) szinten meghatározó esemény volt, melyen a gazdasági kapcsolatok mélyítése mellett inkább a közös történelmi múlt emlékeinek a politikai célú felelevenítésén/megőrzésén volt a hangsúly.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A Független Államok Közössége a volt Szovjetunió területének nagy részét lefedi. A szervezet teljes jogú tagjai: Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Moldova, valamint Türkmenisztán társult állam. Ukrajna az ország 1991-es függetlenségének elnyerése óta részt vett a FÁK munkájában, azonban soha nem ratifikálta annak alapokmányát, mivel nem értett egyet azzal, hogy a dokumentum Oroszországot a Szovjetunió egyetlen jogutódállamának tekinti. Kijev 2014-ben megszüntette a legtöbb kapcsolatát a FÁK-tagállamaival, majd 2018-ban hivatalosan is visszavonta képviselőit a szervezetből.
[2] Megjegyzendő, hogy ez az arány jelenleg 85% körül mozog.
[3] Értsd itt technológiai szuverenitás