Október 4-én az Európai Unió szavazást tartott arról, hogy öt évre kiterjedő ellen-szubvenciós vámot vessenek ki a kínai elektromos autókra. Az Európai Bizottság közleménye szerint a vámok bevezetéséről szóló javaslat megkapta a szükséges támogatást az EU tagállamaitól. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság jogosult vámot kivetni olyan kínai autógyártókra, mint a BYD, a Geely és a SAIC. Az eddigi információk alapján a három vállalat vámjai az alábbiak szerint alakulnak: az SAIC 35,3%-os, a Geely 18,8%-os, a BYD pedig 17%-os vámtarifa alá esik. A Tesla (a Kínában gyártott autók esetében) egyéni elbírálást kért, így végül 7,8%-os vámot szabtak ki rá. Ezek a vámtételek az alapértelmezett 10%-os uniós autóvámra épülnek. Így a SAIC esetében a teljes vámtarifa 45,3%, míg a Geely és a BYD esetében 28,8% és 27%, a Teslára pedig 17,8% vonatkozik.
A zárószavazáson az EU tagállamai közül 10 igennel, 5 nemmel és 12 tartózkodással szavaztak, nem akadályozva meg így az Európai Bizottság (EB) adózási javaslatát. Az Európai Bizottság azonban 4-én kijelentette, hogy folytatja a tárgyalásokat Kínával és az „alternatív megoldások” feltárását. Sok média felhívta a figyelmet arra, hogy a tartózkodások nagy száma rávilágított a tagállamok nyugtalanságára a Kínával folytatott „kereskedelmi háború” kirobbantása miatt. A Bloomberg szerint a 10 igennel szavazó ország Franciaország, Írország, Olaszország, Litvánia, Bulgária, Dánia, Észtország, Lettország, Hollandia és Lengyelország, amelyek lakossága az EU teljes lakosságának 45,99%-át teszi ki. A 12 tartózkodó ország Svédország, Spanyolország, Belgium, Csehország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Luxemburg, Ausztria, Portugália, Románia és Finnország, amelyek lakossága az EU teljes lakosságának 31,36%-át teszi ki. Ellene szavazott Németország, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia, amelyek lakossága az EU teljes lakosságának 22,65%-át teszi ki. Közülük Szlovénia és Németország tartózkodott a júliusi szavazáson. Az Európai Unió belső köreiben viták alakultak ki tehát a kérdésről. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy ellenzi a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámokat. Christian Lindner, Németország pénzügyminisztere pedig elítélte az EU döntését, mondván, hogy ez a javaslat hibás, és egy kereskedelmi háború Kínával többet árt az európai autóiparnak, mint használ. Az EU Bizottsága bár bevezette a vámokat, mindkét fél kijelentette, hogy tárgyalások révén szeretnék megoldani a helyzetet.
A döntést követően több fél is kifejezte tiltakozását. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium, az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája, valamint a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács mind ellenállásukat fejezték ki. Az autóipari cégek, köztük a Geely, a Mercedes-Benz és a BMW is kijelentették, hogy „ellenzik”, „csalódottak”, és „erőteljesen elégedetlenek” az Európai Bizottság döntésével.
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivője kijelentette: „A kínai kormány álláspontja egyértelmű, és határozottan ellenzi az Európai Unió protekcionista intézkedéseit, amelyek tisztességtelenek és nem felelnek meg a szabályoknak.” Aznap az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája is erőteljesen bírálta az EU kereskedelmi protekcionizmusra irányuló intézkedéseit. A Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács pedig kijelentette, hogy az EU döntése figyelmen kívül hagyja a Kína és az EU elektromos autóipara közötti virágzó együttműködést, és figyelmen kívül hagyja a vonatkozó tényeket és vizsgálati szabályokat.
A kínai autógyártók közül a Geely hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette: „A Geely nagyon csalódott az Európai Bizottság döntése miatt. Ez a lépés akadályozni fogja az EU és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, és végső soron az európai vállalatok és fogyasztók érdekeinek árt.”
Az autógyártók, mint például a Volkswagen és a BMW, szintén készek az együttműködés folytatására a kínai elektromos autóiparral, és támogatják a szabad kereskedelmet. A Mercedes-Benz hangsúlyozta, hogy az EU és Kína közötti párbeszéd kulcsfontosságú a megoldás megtalálásához, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy halassza el a vámintézkedések végrehajtását. A BMW csoport igazgatósági tagja, Jochen Goller is kifejtette véleményét, miszerint a kínai elektromos járműipar jelenleg globális kereskedelmi kihívásokkal szembesül, ám a BMW támogatja a szabadkereskedelmet, és hajlandó saját befolyását is felhasználni annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi nyitottság megmaradjon. A Mercedes-Benz is kifejtette álláspontját: „Ma, mint valaha, még fontosabb, hogy az EU és Kína párbeszédet folytasson, és egy mindkét fél számára előnyös, egyeztetett megoldásra jusson. Biztosak vagyunk benne, hogy meg lehet találni egy ilyen megoldást.” A Mercedes-Benz szerint mindkét félnek időre van szüksége, hogy kidolgozzák ezt a megoldást, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy halasszák el az intézkedések végrehajtását.
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium kedden (október 8-án) bejelentette, hogy ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket vezet be az EU-ból importált pálinkára és minőségi szeszesitalokra. Ezt sokan úgy értelmezik, mint válaszlépést arra, hogy az Európai Unió múlt héten megszavazta a Kínából származó elektromos autókra kivetett vámokat, különösen Franciaországot büntetve, amely az egyik fő mozgatórugója volt ennek a döntésnek. Párizs kijelentette, hogy ez „elfogadhatatlan”, miközben Kína még vizsgálja a nagyobb motorral rendelkező járművek vámjának megemelését is. 2024. október 11-től az importőröknek a Kínai Kereskedelmi Minisztérium által meghatározott vállalatokra vonatkozó jótállási díjakat kell megfizetniük a vámhatóság számára, amelyek 30,6%-tól 39%-ig terjedhetnek. Kína dömpingellenes intézkedéseinek bejelentése után a francia borászatok részvényei csökkentek., a világ második legnagyobb bor- és szeszesital-gyártója, a francia Pernod Ricard részvényei 4%-kal estek, míg a francia Rémy Cointreau részvényei 8,3%-kal csökkentek, elérve az elmúlt 11 és 10 hónap legalacsonyabb szintjét. A kínai vámhatóságok szerint 2023 januárja és novembere között Kína 1,57 milliárd dollár értékben importált minőségi szeszesitalt, és Franciaország a teljes EU-export 99,8%-át adta. A konyakon kívül Kína dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokat indított az EU-ból importált sertéshúsra és tejtermékekre is. A minisztérium szóvivője hozzátette, hogy Kína jelenleg azt is vizsgálja, hogy megemelje a nagyobb motorral rendelkező járművek importvámját is.
Ezennel úgy tűnik, hogy megkezdődött az EU-Kína kereskedelmi háború. A konfliktus nagy hatással van az autóiparra és a szeszesitalok piacára is, és mindkét fél részéről további intézkedések várhatók. A helyzet további alakulása attól függ, hogy az EU és Kína milyen mértékben képesek kompromisszumra jutni, vagy hogy a feszültségek tovább fokozódnak-e, ami komoly következményekkel járhat mindkét fél gazdaságára nézve.
Oroszország
Az orosz sajtóban egy nagyobb elemzés jelent meg a témában, amely egyrészt vázolta a vám bevezetésének körülményeit és érdekeltjeit, de külön részben vizsgálja, hogy milyen válaszlépésekre számíthat az EU és ennek mik lehetnek a következményei. Az EU Kínai Kereskedelmi Kamara „mély csalódottságának” adott hangot a vámszavazás miatt, és „protekcionista intézkedéseknek” nevezte azt – emeli ki a cikk. Felszólították az EU-t, hogy késleltesse a vámok kivetését, és összpontosítson a párbeszédre a kereskedelmi viták megoldása érdekében. A kínai kereskedelmi minisztérium megállapította, hogy az EU lépései megsértették a WTO szabályait. Az európai elemzők arra számítanak, hogy Kína vámot vet ki az uniós termékekre, köztük a pálinkára és a húskészítményekre. Az olyan orosz szakértők, mint Vaszilij Kasin, úgy vélik, hogy a pekingi intézkedések nemcsak a mezőgazdaságot érinthetik, hanem az elektronikát is. Kína sokat fektetett be az elektromos járművek gyártásába, és az új szankciók kisiklathatják exportterveit. Ezekre az intézkedésekre bizonyos termékek, különösen a hagyományos belső égésű motorral felszerelt autók exportjának korlátozásával is reagálhatna, ami negatív hatással lehet a német autóiparra. Alexander Lomanov, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatási Intézetének munkatársa szerint az új uniós intézkedések aláássák a Kínával fennálló stratégiai partnerséget, és krónikus bizalmatlanságot keltenek. Úgy véli, Kína reagálni fog ezekre a korlátozásokra a tudományos és technológiai fejlesztésre összpontosítva a nyugati intézkedések ellen. Európa igyekszik csökkenteni a versenyt a kínai termékekkel és lassítani Kína technológiai növekedését. Lomanov hangsúlyozza, hogy ez a konfliktus elhúzódhat, és kérdés, hogy milyen gyorsan lehet változtatni a negatív tendencián.
Dél-Kaukázus
Az oroszul is elérhető dél-kaukázusi sajtóban csak az Azerbajdzsáni sajtóban kevesebb hír jelent meg a témában amely a helyzet lehetséges következményeire világítana rá, inkább a tényeket közlő, leíró jellegű tudósítások jelentek meg. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb figyelmet a német részvétel és álláspont kapta. Az OXU.az hírportál hangsúlyozta, hogy a német politikai térben a kérdés vitákat váltott ki, és vámtarifák bevezetése mellett a Zöldek kardoskodtak a legerőteljesebben a német külügyminiszter Annalena Baerbock támogatásával, aki szerint az európai piacot meg kell védeni a nem tisztességes konkurenciától. Utóbbival kapcsolatban megjegyzik, hogy mindez akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet Kínával.
Közel-Kelet
Az arab országok sajtója meglehetősen kevés figyelmet fordított arra a témára, hogy az Európai Unió magas vámokat vet ki a kínai elektromos autókra. Ez részben annak köszönhető, hogy a kérdés főként az európai piacot érinti, valamint az arab világ médiafókuszában jelenleg más, regionális ügyek dominálnak. Azon ritka esetekben, amikor az arab sajtó foglalkozott a kérdéssel, leginkább az Európában működő arab nyelvű médiumok tettek említést róla, de ezek is többnyire csak érintőlegesen. A hangsúly ezekben a cikkekben inkább a kereskedelmi háborúk globális hatásain volt, mintsem az autóiparra specifikusan.
Az Alaraby cikkében például megemlítik a vámok kérdését, de a fő hangsúly inkább a Kína és Európa közötti esetleges kereskedelmi háború lehetséges hatásain van. Az írás röviden kitér arra is, hogy a kínai elektromos autók növekvő európai jelenléte feszültségeket generálhat.
Az Argaam cikke a vámok kérdését szintén röviden érinti, és inkább arra fókuszál, hogy Kína milyen válaszlépéseket fontolgat Európa lépéseire, és hogy ezek milyen hatással lehetnek a globális kereskedelmi kapcsolatokra.
Az Euronews Arabic cikk főként Emmanuel Macron németországi látogatásáról szól, ahol az európai vezetők a kínai elektromos autókkal szembeni vámokról is tárgyaltak, de a cikkben ez a téma csak egy rövid epizódot jelent a szélesebb politikai és gazdasági diskurzusban.
Dél-Ázsia
Az indiai sajtó is foglalkozott a témával, kiemelve, hogy az elektromos járművek az európai piacokra irányuló kínai kormányzati támogatások és a zöld technológiáknak a blokkba irányuló, egyre növekvő pekingi exportja miatt kialakult szélesebb körű kereskedelmi vita egyik fő gyújtópontjává váltak. A Times of India cikke szerint az unió ezzel a 14 millió dolgozót foglalkoztató autóiparát szeretné védeni. Mint megjegyzi Kanada és az USA nem rég sokkal magasabb vámokat vezetett be minden kínai elektromos autóra vonatkozóan. Kína válaszul az EU-ból importált konyakra vetne ki vámot. A minisztérium közzétett egy listát, amely részletezi az egyes vállalatok által fizetendő adómértékeket, amelyek a Martell konyakház 30,6%-ától a Jas Hennessy 39%-áig és a Remy Martin 38,1%-áig terjednek.
A pakisztáni sajtó az EU megosztottságát emelte ki a témában, hiszen 10 tagállam támogatta a vámokat, 12 tartózkodott, öt pedig – köztük Németország, az EU legnagyobb gazdasága és egyik legfontosabb autógyártója – ellene szavazott.
Kiemelték, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki interjújában azt mondta: „Amire most rávesznek minket, vagy amit az EU akar, az egy gazdasági hidegháború”. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a szavazás előtt csütörtökön kijelentette, hogy az ország „határozottan ellenzi” a javaslatot, mondván, hogy az „annyira káros és veszélyes”, és hogy a brüsszeli bürokraták veszélyeztetik az európai gazdaság jövőbeli versenyképességét. Az uniós vámok alapvetően Franciaországot és Németországot állították szembe egymással, mivel Párizs szerint ezekre azért van szükség, hogy az uniós autógyártók számára egyenlő feltételeket biztosítsanak a kínai gyártókkal szemben.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója nem foglalkozott mélyen az Európai Unió által a kínai elektromos autókra kivetett vámok kérdésével. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, azonban ezek a hírek vagy az angolszász vagy az orosz nyelvű médiafelületekről átvett híreknek, információknak és véleményeknek a fordításai.
Ugyanakkor az EU-s vámok kérdésével ellentétben például a kazah média figyelmét egész héten az országban zajló referendummal kapcsolatos események foglalkoztatták. Ugyanis a referendum arról döntött, hogy a területileg legnagyobb közép-ázsiai országban elindítsák e a régóta tárgyalt atomerőmű építési projektet. Az üzbég médiát pedig jelenleg is az ország elnökének, Shavkat Mirziyoyevnek a moszkvai útja foglalkoztatja.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az olyan külföldi eseményekkel, mint az Izrael által Libanon területén indított katonai akcióval vagy az Európai Unió által a kínai elektromos autókra kivetett vámok kérdésével nem foglalkozott érdemben. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
Kelet-Ázsia
Japán és dél-koreai médiumok beszámoltak az esettel kapcsolatban, azonban külön kommentárt nem fűztek a kérdéshez. Alapvetően a nyugati média cikkeit vették át. A legtöbb esetben azt emelték ki, hogy az Európai Unió kitart a Kínában gyártott elektromos járművekre vonatkozó, akár 45%-os vámok kivetése mellett, még annak ellenére is, hogy Németország, az EU legnagyobb gazdasága, ellenezte az intézkedést. A vámokat egy ötéves időszakra tervezik bevezetni, és céljuk a Kínai állami szubvenciók ellensúlyozása, amelyeket tisztességtelen versenyelőnynek tartanak. Bár az EU folytatja a tárgyalásokat Kínával, az intézkedést támogató tagállamok többsége Franciaország és Olaszország mellett áll. Németország és néhány más ország azonban attól tart, hogy a vámok kereskedelmi háborút válthatnak ki Kínával, ami károsíthatná az európai autóipart.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra