Az Eurázsia Központ 2024/47. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
G20-csúcstalálkozó 2024 – nemzetközi sajtóreakciók
A 2024-es Rio de Janeiró-i G20-csúcstalálkozó volt a Húszak csoportjának (G20) tizenkilencedik állam- és kormányfői találkozója, amelyet a Rio de Janeiró-i Modern Művészetek Múzeumában tartottak 2024. november 18-19. között. Ez volt az első olyan G20-csúcstalálkozó, amelynek Brazília adott otthont. Emellett ez volt az első teljes G20-csúcstalálkozó, amelynek az Afrikai Unió is tagja volt.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai sajtó alapvetően Xi Jinping elnök beszédeire koncentrált. A kínai elnöknek a találkozó két ülésszakán elmondott beszédei a „Közös fejlődés igazságos világának építése”, illetve a „Közös munka egy igazságos és méltányos globális kormányzási rendszerért” címet viselték, hangsúlyozva a kínai vezetés elképzelését az igazságos globális fejlődésről és kormányzásról az általa javasolt közösség szemszögéből, az emberiség közös jövője érdekében. Az „éhezés és a szegénység elleni küzdelemről” szóló beszédében Xi elnök sürgette az országokat, hogy mozdítsák elő a befogadóbb, mindenki számára előnyös és rugalmasabb globális fejlődést. Kína saját, az elmúlt évtizedek szegénységcsökkentési tapasztalataira támaszkodva több hidat sürgetett az együttműködéshez, nem pedig „kis udvarokat magas kerítéssel”. A közös fejlődés igazságos világának megteremtése érdekében nyitott, befogadó és megkülönböztetésmentes környezetet sürgetett a nemzetközi gazdasági együttműködéshez, hogy csökkenjen az észak-déli fejlődési szakadék. „Kína úgy döntött, hogy csatlakozik az éhezés és szegénység elleni globális szövetséghez” – jelentette be Xi. A nemzetközi közösségen belüli növekvő geopolitikai megosztottságra és a blokkok közötti konfrontációra reagálva felszólította az országokat, hogy ragaszkodjanak a valódi multilateralizmushoz, őrizzék meg az ENSZ-központú nemzetközi rendszert, a nemzetközi jogon alapuló globális rendet, valamint az ENSZ Alapokmányán és elvein alapuló alapvető nemzetközi egyezményeket.
Xi a kétnapos csúcstalálkozó első napján tartott ülésen elmondta, hogy Kína „mindig is a globális dél tagja, a fejlődő országok megbízható, hosszú távú partnere, valamint a globális fejlődés ügyéért dolgozó cselekvő és céltudatos ember lesz”. A kínai elnök által felvázolt nyolc intézkedés részeként Kína folytatni fogja az Övezet és Út együttműködést, valamint végrehajtja a Globális Fejlesztési Kezdeményezést, és az erőfeszítések között szerepel a többdimenziós Övezet és Út összeköttetési hálózat előmozdítása és a Globális Dél kutatóközpontjának megfelelő fejlesztése.
Peking eddig 700 milliárd jüant (96,7 milliárd dollár) tett hozzá a finanszírozási ablakokhoz, és további 80 milliárd jüant juttatott a Selyemút Alapba az Övezet és Út együttműködés támogatására, és több mint 1100 fejlesztési projektet helyezett üzembe a GDI támogatására – emelte ki Xi.
Japán
Japán képviseletében a miniszterelnök Shigeru Ishiba vett részt a G20-as csoport csúcstalálkozóján, ahol a katasztrófacsökkentő intézkedések megerősítésére szólított fel. Megemlítette kormányának tervét egy katasztrófacsökkentéssel foglalkozó kormányzati ügynökség létrehozására. Ishiba elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyet Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója közepette diszfunkcionálisnak tartanak, továbbra sem képes kezelni a jelenlegi problémákat. Ishiba hangsúlyozta a jogállamiságon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartásának és megerősítésének fontosságát, ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés miatt. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos eltérő álláspontok fényében hangsúlyozta, hogy a G20-ak tagjainak a megosztottság és a konfrontáció helyett a közös álláspontra kell törekedniük.
A Japán sajtót erőteljesen foglalkoztatja Donald Trump januári hivatalba lépése, ezzel kapcsolatban pedig Ishiba miniszterelnök diplomáciai tapasztalatlanságát hátrányosnak tartják. „Úgy tűnik, hogy Ishiba miniszterelnöknek nincs érzéke a diplomáciához” – fogalmazott Ken Jimbo, a Keio Egyetem Japán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban jártas professzora, aki »későn kezdőként« jellemezte őt a Trumppal való jó kapcsolatok kialakításában. „A korábbi miniszterelnök (Shinzo) Abe gyorsan lépett, és sikerült személyes kapcsolatot kiépítenie. Ez volt az az időszak, amikor Japánnak volt némi mozgástere a saját diplomáciájában (más nemzetekkel), mert az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú szövetség rendíthetetlen volt” – nyilatkozta Jimbo. Még 2016-ban, amikor Trump először nyerte meg az amerikai elnökválasztást, Abe akkori miniszterelnök New Yorkba repült, és alig két hét alatt találkozott vele a Trump Towerben. Ishiba szintén ezt a menetrendet igyekezett követni, kifejezve azon óhaját, hogy dél-amerikai útja után hazafelé tartó amerikai megállója során találkozzon a megválasztott elnökkel. Reményei azonban szertefoszlottak, mivel Trump csapata elmagyarázta, hogy nem találkozhat külföldi vezetőkkel hivatalba lépése előtt, ellentétben Abe-vel.
Dél-Korea
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök a csúcsértekezleten hangsúlyozta a nemzet elkötelezettségét az éghajlati válság kihívásaival szemben kiszolgáltatott országok támogatásának megerősítése mellett, a válság kezelésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként. „Korea további 300 millió dollárral járul hozzá a Zöld Éghajlatvédelmi Alaphoz, ahogyan azt a G20-ak tavalyi újdelhi csúcstalálkozóján ígérte” – jelentette be a dél-koreai elnök. Yoon hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez globális átállásra van szükség a tiszta energiára, de rámutatott, hogy ennek az átállásnak a terhe aránytalanul nagy a feltörekvő gazdaságok és a fejlődő országok számára. „A tavalyi ENSZ-közgyűlésen javaslatot tettem a szén-dioxid-mentes energia (CFE) kezdeményezésre, és idén októberben a dél-koreai kormány a partnerországokkal együtt elindította a CFE globális munkacsoportot a tiszta energia miniszteri találkozón” – mondta Yoon, és fogadkozott, hogy folytatja a szén-dioxid-mentes energia tanúsítási rendszerének kidolgozását. Dél-Korea az idei júniusi Korea-Afrika csúcstalálkozón bejelentette továbbá, hogy 7 millió dollárral kíván hozzájárulni egy olyan alaphoz, amelynek célja az éghajlatváltozás által érintett országok támogatása.
A G20-as csúcsértekezlet mellett bilaterális találkozókra is sor került, melynek során Yoon találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, és mindketten megállapították, hogy Dél-Korea és Nagy-Britannia egyhangúlag határozottan elítéli az Észak-Korea és Oroszország közötti illegális katonai együttműködést. A két vezető abban is egyetértett, hogy „Északkelet-Ázsia és Európa biztonsága jobban összekapcsolódik, mint valaha”, és hogy „a nemzetközi közösségnek együtt kell működnie az ukrajnai béke és újjáépítés érdekében”. „Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tavaly júliusi csúcstalálkozóján Starmer és jómagam között tartott csúcstalálkozó óta a szoros kommunikáció folytatódott a két ország közötti globális stratégiai partnerségnek megfelelően” – mondta Yoon a csúcstalálkozón. „Erősítsük tovább együttműködési kapcsolatunkat különböző területeken. Starmer elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli a szoros kommunikációt a szövetségesekkel, például Dél-Koreával, és keresi az együttműködés lehetőségeit a gyorsan változó globális helyzet közepette. Yoon Suk Yeol elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök abban is megállapodott hogy felgyorsítják a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás korszerűsítéséről szóló tárgyalásokat, amelyek célja a szolgáltatások, az ellátási láncok, a digitális kereskedelem, a biotechnológia és más ágazatok terén folytatott együttműködés fellendítése.
A dél-koreai államfő Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel is megbeszélést tartott – jövőre az afrikai ország lesz a G20-as csúcsértekezlet helyszíne. A találkozó során megvitatták a kritikus ásványi anyagok ellátási láncaival és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos együttműködést.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtóban amellett, hogy tényszerűen beszámolt az eseményről, alapvetően Narendra Modi miniszterelnök tevékenységét kísérte kiemelt figyelem. Modi felszólalt a G20-ak csúcstalálkozójának nyitóülésén, és a „globális konfliktusok okozta élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyaválságra” hívta fel a figyelmet. A csúcstalálkozón Modi miniszterelnök beszélt India inkluzív fejlesztés terén végzett munkájáról és a globális Dél megsegítésére tett erőfeszítéseiről. Elmondta: „Az elmúlt 10 évben 250 millió embert emeltünk ki a szegénységből. Több mint 800 millió embernek adtunk ingyen élelmiszert. 550 millió ember részesül a világ legnagyobb egészségbiztosítási rendszerének előnyeiből”. Modi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy India prioritásként kezeli a fenntartható fejlődési célokat, különös tekintettel a nők által irányított fejlesztésre és a fiatalok szerepvállalására. India több mint 300 millió női vállalkozója csatlakozott a bankokhoz, biztosítva ezzel a pénzügyi integrációt és a hitelhez való hozzáférést.
Az indiai kormányfő kétoldalú megbeszélést folytatott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel is. Ennek során a vezetők megvitatták a kapcsolatok megerősítését különböző ágazatokban, a kereskedelemre, a tiszta energiára és a védelmi együttműködésre összpontosítva, miközben megerősítették a regionális stabilitás előmozdítása és a közös globális prioritások előmozdítása iránti elkötelezettségüket. A brazíliai esemény alkalmával Modi találkozott Joe Biden amerikai elnökkel és Lawrence Wong szingapúri miniszterelnökkel is.
Pakisztán
A G20-as csúcstalálkozóval a többi dél-ázsiai ország sajtója is kiemelten foglalkozott. A nemzetközi hírügynökségektől átvett tárgyilagos beszámolók mellett, véleménycikkek is jelentek meg a témában. Jó példa erre a Pakistan Today cikke amely Ignacia de Silva Lula brazil elnök kezdeményezését elemezte, aki bejelentette, hogy 91 ország részvételével globális szövetséget indítanak a szegénység és az éhezés ellen. Ami annak elismerése volt, hogy az éghajlatváltozás problémája, amely minden országot érint, magával hozza a szegénységet és az éhezést. A globális felmelegedés és a szegénység ilyen összekapcsolása jelentős, különösen akkor, amikor a G20 vezető hatalma, az USA nemrég választott olyan elnököt, aki nem fogadja el, hogy a globális felmelegedés egyáltalán létezik. Amint a szerző megállapítja: „Brazília talán elég nagy ahhoz, hogy belpolitikájának globális környezeti következményei legyenek, de nem olyan nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni a szegénység és a környezetromlás közötti kapcsolatot. A G20-ak elsősorban a kereskedelemre összpontosítanak, de ez értelmetlenné válik, ha nem fordítanak figyelmet arra a környezetre, amelyben ez történik. Ha az egész G20 nem fog össze annak érdekében, hogy ne okádja tovább a káros gázokat a légkörbe, akkor a bolygó nem biztos, hogy megmarad, és ennek következtében valószínűleg a G20 sem. A környezeti érzékenység nem a legjobb politika, hanem az egyetlen.”
Délkelet-Ázsia
A 2024-es Rio de Janeiró-i G20-csúcstalálkozó volt a Húszak csoportjának (G20) tizenkilencedik állam- és kormányfői találkozója, amelyet 2024. november 18-19. között tartottak a Rio de Janeiró-i Modern Művészetek Múzeumában. Ez volt az első G20-csúcstalálkozó, amelynek Brazília adott otthont. A csoport egyetlen délkelet-ázsiai tagállamának, Indonéziának az államfője, Prabowo Subianto személyesen vett részt a tanácskozáson.
Az indonéz elnök a G20-csúcstalálkozó első ülésén mutatta be az Ingyenes Tápláló Étkezés (MBG) elnevezésű, saját kezdeményezésű közétkeztetési programját a többi tagállami vezetőnek. Elmondása szerint az MBG kiemelt program, mivel kormánya az éhezés és a szegénység enyhítését tekinti a legfőbb nemzeti célnak. Prabowo hozzátette, hogy kormánya nagy költségvetést különít el az oktatásra: „Hiszem, hogy az oktatás kivezet minket a szegénységből. A gyermekeknek szóló ingyenes élelmiszerprogram is része a stratégiánknak, hogy a fiatalabb generáció is részesüljön az oktatás előnyeiből”. Az eseményen, amelynek témája az „Éhezés és szegénység elleni küzdelem” volt, Prabowo nagyra értékelte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök lépéseit, aki a G20-ak idei csúcstalálkozójának fő témájává tette a szegénység és az éhezés elleni küzdelmet. „Nálunk él a negyedik legnagyobb népesség, így az éhezés és a szegénység számunkra valódi, mindennapi probléma” – érzékeltette Prabowo. Az indonéz államfő kijelentette, hogy az élelmiszer- és energiabiztonság elérésének konkrét terveként Indonézia el fogja érni az élelmiszer- és energiaönellátást. Bízik abban, hogy kormánya a következő három évben le tudja küzdeni az éhezés problémáját; „négy éven belül energiafüggetlenek leszünk, öt éven belül pedig hozzájárulhatunk a szegénység és éhezés elleni globális szövetséghez” – mondta. Prabowo nem csak az élelmiszer- és energiakérdésekről beszélt, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a globális gazdasági kérdések nem választhatók el a geopolitikai dinamikától. Arra kért minden felet, hogy keressenek békés megoldásokat a folyamatban lévő konfliktusokra, többek között Ukrajnában és Gázában, és arra ösztönözte a G20-tagországokat, hogy erősítsék meg a többoldalú együttműködést e globális kihívás leküzdésében. „Azonnali tűzszünetet sürgetünk Ukrajnában és Gázában. Csak békével és stabilitással győzhetjük le a szegénységet és az éhezést” – jegyezte meg.
A nettó nulla kibocsátás 2050-ig történő elérése iránti elkötelezettségének jeleként Prabowo Subianto szintén bejelentette tervét, hogy a következő 15 évben bezárja az összes fosszilis tüzelőanyaggal (szén, földgáz vagy olaj) működő indonéz erőművet. Helyettük a biodízel használatát fogja növelni, és a gőzerőműveket (PLTU) új, megújuló energiahasználatra állítja majd át. „Rendkívüli geotermikus erőforrásaink is vannak, és… a következő 15 évben több mint 75 gigawattnyi megújuló energiát tervezünk építeni” – jelentette ki Prabowo a csúcstalálkozó harmadik ülésszakján. Hangsúlyozta továbbá az erdők a globális hőmérséklet fenntartásában betöltött szerepének kiegyensúlyozására irányuló folyamatos elkötelezettség fontosságát, mivel Indonézia a világ legnagyobb trópusi erdejének tulajdonosa. „Indonézia nyitott arra, hogy optimalizálja az 557 millió tonna szén-dioxid-kredit bevezetésének tervét. Mi rendelkezünk a legnagyobb szén-dioxid-tárolási kapacitással is, és ezt felajánljuk a világnak” – mondta Prabowo. Továbbá egy 30 millió USD összegű finanszírozási kötelezettségvállalást is tett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységei finanszírozási hiányosságainak áthidalására. „A G20-nak valódi intézkedéseket kell hoznia az SDG-k megvalósítása érdekében” – összegezte Prabowo a szegénység, az éhezés és a fenntarthatóság megvitatásához tett indonéz javaslatok konklúzióját.
Posztszovjet térség
Oroszország
November 18-19-én Rio de Janeiro adott otthont a G20-ak csúcstalálkozójának, amelyen Oroszországot Szergej Lavrov képviselte. Az orosz sajtóban a G20 csúccsal kapcsolatban több cikk is megjelent, amelyek azon kívül, hogy összefoglalták az esemény főbb mozzanatait kiemelték az orosz álláspontot is, legfőképp a résztvevők által elfogadott zárónyilatkozattal kapcsolatban amely a lap szerint a globális kihívásokra, köztük a gázai humanitárius válságra és az ukrajnai konfliktusra összpontosít. Lavrov megjegyezte, hogy a nyilatkozat szövege kompromisszumos megközelítést tükröz, és támogatja a reális béketárgyalásokra vonatkozó felhívásokat. Oroszország ellenezte a napirend „ukránosítására” irányuló kísérleteket, amelyek a miniszter szerint az ukrajnai válság a gázai elé való helyezésében nyilvánult volna meg, és ragaszkodott a Gázai övezet kérdésének kiemelt megfontolásához, amelyet a globális dél is támogatott szerinte. Lavrov szerint a szövegről való megállapodás megerősíti a politizálás nélküli párbeszéd szükségességét. Oroszország méltatta a brazil elnökség erőfeszítéseit, köztük az éhezés és szegénység elleni globális szövetség létrehozását. Az orosz RBC hírportál ehelyett inkább a csúcs és a zárónyilatkozat tartalmára helyezte a hangsúly azokat a pontokat kiemelve, amelyek egyébként korábban a kazanyi BRICS csúcs elöljárójában gyakran fogalmazódtak meg az orosz médiában. Ezek elsősorban a nemzetközi intézmények reformjára vonatkoztak: a G20-országok támogatták az ENSZ Biztonsági Tanácsának afrikai, ázsiai és latin-amerikai államokkal való kibővítését, valamint a WTO reformját a kereskedelmi vitarendezés hatékonyságának javítása érdekében. A csúcstalálkozó egyik legfontosabb döntése az éhezés és a szegénység elleni globális szövetség létrehozása volt. Brazília kezdeményezésére 81 ország, köztük a G20 állandó tagjai és nemzetközi szervezetek csatlakoztak a szövetséghez. Lula da Silva brazil elnök hangsúlyozta, hogy az éhezés nem természeti jelenség, hanem hibás politikai döntések eredménye. Beszédében globális erőfeszítéseket sürgetett a szegénység leküzdésére.
A délkaukázusi sajtó oroszul és angolul is elérhető szegmenségben csak rövid tudósítások jelentek meg a csúcs szervezéséről és megnyitásáról. Komolyabb elemzések vagy értékelések azonban nem születtek.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki nem hagyta figyelmen kívül a 2024. november 18 és 19 között Brazíliában megrendezésre került G20 csúcstalálkozón történéseit. A csúcstalálkozón elhangzott témák közül azonban a közép-ázsiai média sokkal inkább fókuszált a régió szomszédságát érintő, a Közép-Ázsiát körülvevő G20-n elhangzott eseményekre, mint például az Afganisztán ökológiai helyzetével kapcsolatos álláspont, vagy a klímaváltozás és a Gázai övezetben kialakult helyzet. A hírek között ugyan szerepet kapott a történés, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek a hírek elsősorban az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor a brazíliai csúcs mellett például a Bakuban 2024. november 11 és november 22 között megrendezésre került COP 29 csúcstalálkozón a közép-ázsiai országokkal kapcsolatos eredményekre és hírekre is fókuszált. A Bakuban elhangzott olyan eredmények, lehetőségek, mint a Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán között létrehozandó zöld energia folyosó terve sokkal nagyobb mértékben határozta meg a közép-ázsiai regionális médiában szereplő témákat.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az G20 találkozóval és az ott elhangzott világpolitikai eseményekkel foglalkozott, ugyanakkor a találkozón belül is sokkal jobban koncentrált az közép-ázsiai régiót vagy a térség szomszédságát közelebbről érintő hírekre.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté és Veres Szabolcs