2025. május 20-21-én került sor Budapesten a Türk Államok Szervezetének Államfők Informális Csúcstalálkozójára, melynek házigazdája Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Budapestre érkezett Recep Tayyip Erdogan, a Törökország elnöke, Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, Kassym-Jomart Tokayev Kazahsztán elnöke, Sadyr Zhaparov Kirgizisztán elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is.
Mi volt a jelentősége a csúcstalálkozónak?
A budapesti találkozó és mint Magyarország a helyszínnek a megválasztása figyelemre méltó esemény a szervezet életében, mivel a Türk Államok Szervezetének fennállásának történetében a találkozó először került megrendezésre egy megfigyelő tagállam területén. Mindemellett a budapesti esemény további különlegessége, hogy a találkozó most először Európában került megrendezésre. Emellett pedig a „Kelet és Nyugat találkozási pontja” mottóval megrendezésre került informális csúcstalálkozó fontos lehetőséget kínált a szervezet államfőinek az együttműködés fejlesztésére.
A csúcstalálkozó eredményeként elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely megerősíti a Türk Államok Szervezetének közös jövőképét és stratégiai irányvonalát. Emellett megállapodás született arról, hogy a szervezet tagállamai támogatják a Türk Államok Szervezete Titkárságának költségvetésének jelentős növelésére irányuló javaslatot, valamint a Türk Befektetési Alap projekttevékenységének megkezdésének fontosságát, amelyet a szervezet első közös pénzügyi intézményeként hoztak létre. Nem megfeledve a fenntartható jövőről és gazdaságról Budapesten a szervezet tagállamai megerősítették az úgynevezett Türk Zöld Jövőkép elveinek megerősítését és elkötelezettségüket a fenntartható zöld fejlődés iránt a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem területén.
Mindazonáltal a szervezet előtt álló kihívások jelentősek. Az ukrajnai háborúval és az amerikai vámpolitika kiszámíthatatlanságával, valamint a jelenlegi a globális instabilitás fokozódásával a Türk Államok Szervezete, gazdag természeti erőforrásaival és stratégiai elhelyezkedésével hidat képez Európa és Ázsia között. Ezen külső nyomások ellenére a szervezet álláspontja a budapesti csúcstalálkozó megrendezésével világos: elkerülni az egyetlen nagyhatalomtól való túlzott függést, és ehelyett a belső kohézió mélyítésére és politikai, gazdasági együttműködésének megszilárdítására összpontosítani összehangolva külpolitikájuk gazdasági szegmenseit.
Magyarország és Türk Államok Szervezete
Magyarország számára a Türk Államok Szervezetében betöltött szerepe egyre erősebb, amit a budapesti csúcs is jól szemléltet. Mindazonáltal a Türk Államok Szervezete ma a közös történelem, egység és stratégiai együttműködés 21. századi példája. Csaknem 15 év alatt ugyanis a szervezet egy vízióból egy teljesértékű és működő nemzetközi szervezetté alakult, amellett, hogy a Türk Államok Szervezete a 2040-es jövőképet is építi a gazdasági és kereskedelmi folyosók, az innováció, a digitalizáció révén egy Európa és Ázsia közötti együttműködésben.
Ugyanakkor válasz a kérdésre – a kulturális, diplomáciai és gazdasági tényezőkön kívül – a Középső Közlekedési Folyosó. A Közép-Európában fekvő Magyarország stratégiai geopolitikai helyzete miatt kulcsfontosságú. Keletről Ukrajna és Románia, Nyugatról pedig Ausztria közé beékelődve Magyarország hídként működik e régiók között és Nyugat felé vezető Középső Folyosón belül is az egyik legfontosabb útvonal.
2022. szeptember 28-án a Türk Államok Szervezete által szervezett 2. Energetikai Konferencián találkoztak Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Magyarország energiaügyi miniszterei. Már akkor az Almatiban megrendezett találkozón kiemelték Magyarország növekvő szerepét Közép-Ázsia, a Kaukázus és a Türk Államok Szervezete központi csomópontjaként az Európához való kapcsolódásban nemcsak a kereskedelem és a közlekedés révén, hanem az energiaszektorban is.
Magyarország számára maga a regionális központi csomóponttá (hub-á) történő válás– ahogy ezt ma a közép-európai energetika infrastruktúra fejlesztések mentén láthatjuk – jelentős gazdasági, politikai és stratégiai lehetőségeket kínál. Az európai energiaigények és a biztonságos szállítási útvonalak közepette Magyarország kihasználhatja geopolitikai helyzetét a nagyobb befolyás érdekében. Emellett Magyarország jelentős bevételekre tehet szert azáltal, hogy Európa jelentős kereskedelmi és közlekedési csomópontjává válik. Bár Magyarország és az Európai Unió között feszültségek vannak, egyértelmű, hogy a Középső Folyosó előnyeinek kihasználása Magyarországot az európai ügyek nélkülözhetetlen szereplőjévé teszi.
Azt, hogy hol helyezkedik el a szervezet a geopolitika térképén egyelőre nagyon nehéz lenne pontosan megmondani. AzEgyesült Államok vezette euro-atlanti szövetség és elsősorban a kínai-orosz tengely közötti nagyhatalmi rivalizálás fokozódása átformálta az ázsiai geopolitikai dinamikát. Ami arra késztett több regionális szereplőt is, hogy újraértékeljék geostratégiai orientációját. E szereplők közül a Türk Államok Szervezete pedig egyre befolyásosabb regionális szövetségként kezd színre lépni Európa és Ázsia határán.
Ugyanakkor a szervezet mára öt meghatározó geopolitikai jellemzővel is rendelkezik. 1.) Területileg nagy kiterjedésű és népességű. A türk nyelvű államokat tömörítő szervezet tagországai főként Ázsia középső és nyugati részén élnek, összesen csaknem 164 millió fős népességgel, mintegy 7 millió négyzetkilométeren.
2.) A Türk Államok Szervezetének földrajzi elfedettsége nem folytonos, ezért a szervezetnek nincs megfelelő földrajzi alapja egy komolyabb integráció megvalósításához. A közép-ázsiai országokat a Kaszpi-tenger választja el Azerbajdzsántól, Azerbajdzsán és Törökország között pedig Örményország fekszik, amely határozottan ellenzi a pántörökizmust, míg Magyarország földrajzilag is távol fekszik a szervezet bármely tagországától. Így a hatalmas terület és népesség ellenére alapvetően ezek a földrajzi adottságok akadályozzák a szervezet politikai, gazdasági és kulturális integrációját jelen formában.
3.) Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a Türk Államok Szervezete által érintett közép- és nyugat-ázsiai régió nemcsak a keleti és nyugati civilizációk közötti kapcsolatok csatornája, hanem a legkülönbözőbb politikai eszmék (pántürkizmus, neopántürkizmus, oszmánizmus, neooszmánizmus, turanizmus, stb.) hazája is.
4.) Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szervezet döntő részét képező öt tagállama a Szovjetunió felbomlásának eredményeként létrejött új független államok közé tartoznak, amelyek eredendően – történelmileg és geopolitikailag – Oroszországhoz kötődik. Mindazonáltal a szervezet egyik kiemelt célja – a türk világ integrációja – lényegében ellentétes az egyes országok függetlenségének megőrzése és nemzeti identitásának megerősítése céljával, és Oroszország nyílt vagy burkolt ellenintézkedései megnehezíthetik ennek a megvalósítását.
5.) Egy szorosabb gazdasági és politikai összefonódás a szervezet tagországainak részéről – hipotetikusan – egy katonai szövetség egy mintegy 10 millió katonából álló erős egyesített hadsereget is feltételez, amely a lehetséges jövőben automatikusan arra kényszeríti az olyan regionális nagyhatalmakat, mint Oroszország és Kína, hogy vegyék figyelembe a „türk világ véleményét”.
Ugyanakkor, annak ellenére, hogy a szervezet fejlődési kilátásait bizonyos objektív tényezők (földrajz) korlátozzák, geopolitikai hatását a regionális helyzetre és a szomszédos országokra komolyan kell venni. A Szervezet megjelenése megváltoztatja a regionális rendet Közép-Ázsiában, és a régió főbb nemzetközi szervezeteinek stratégiai átszervezéséhez vezet.
Mindazonáltal a szervezet geopolitikai területe és tevékenységi köre jelentős mértékben átfedi a kínai Övezet és Út kezdeményezést, és jelentős hatással van a Kína–Közép-Ázsia–Nyugat-Ázsia gazdasági folyosó kialakítására.
Ugyanakkor a stratégiai autonómia a Türk Államok Szervezetének a regionális válasza a nagyhatalmak közötti egyre élesebb versenyre. A globális rend átalakulásával a török államok egyre inkább a stratégiai autonómia modelljét alkalmazzák, kihasználva egyedülálló geopolitikai helyzetüket, hogy egyensúlyt tartsanak a kínai-orosz tengely és az Egyesült Államok vezette euro-atlanti szövetség között. Ez az egyensúlyi politika tükrözi a növekvő multipolaritás geopolitikai következményeit, amelyben a szervezet befolyását igyekszik érvényesíteni, miközben elkerüli a túlzott függőséget egyetlen nagyhatalmi blokktól.
A Türk Államok Szervezetével kapcsolatban a stratégiai autonómia két fő területen jellemezhető: egyrészt Törökország proaktív és független külpolitikája, amely ügyesen egyensúlyoz a NATO-tagság és a kínai-orosz térségben vállalt kötelezettségek között, másrészt a többi türk államok, például Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán pragmatizmusában és multivektor külpolitikájában, ami az Oroszország-orientált külpolitikától, a nagyobb regionális függetlenség felé való elmozdulás jeleit mutatja.
Az alábbiakban a csúcstalálkozóra adott eurázsiai sajtóreakciókat szemlézzük.
Oroszország és a posztszovjet térség
Oroszország
A Türk Államok Szervezete budapesti találkozója az orosz sajtóban kevés figyelmet kapott. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a közép-ázsiai orosz nyelven is megjelenő sajtó nagy mértékben lefedte az eseményeket, így az orosz médiumok, vagy csak átvették azokat, vagy csak rövid közleményeket tettek közzé. Egyedül a TASZSZ jelentett meg bővebb összefoglalót, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök beszéde kerül bemutatásra. Az orosz hírügynökség ebben a tekintetben leginkább az ukrán gáztranzit leállításának kritikáját emelték ki, valamint a Török Áramlat működésének fontosságát, amely Magyarország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú. Az orosz sajtóban gyakori az a minta, amely szerint a magyar vonatkozású hírek esetén a legtöbb figyelmet az Ukrajnával kapcsolatos kritikus álláspontok kapják. Utóbbinak egyik negatív hatása, hogy Magyarországot gyakran elfogultan oroszpártinak állítják be. Emellett azonban a Valdaj klub szakértői szerint a TÁSZ stabilizáló tényező Eurázsiában, mivel egyedülálló együttműködési platformként működik olyan országok között, amelyek különböző katonai és gazdasági blokkokhoz tartoznak – a NATO-tól és a KBSZSZ-től kezdve az Eurázsiai Gazdasági Unióig és az EU vámuniójáig. A lehetséges ellentétek ellenére a tagállamok szoros együttműködést folytatnak. A közös logisztikai, energetikai és információs projektek erősítik mind az egyes tagországok nemzetközi pozícióját, mind magának a szervezetnek a tekintélyét.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki alaposan foglalkozott a Budapesten megrendezésre került Türk Államok Szervezetének Csúcstalálkozójával. A közép-ázsiai régió sajtótermékeinek az esemény iránti ilyen mértékű érdeklődése érthető, hiszen az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – elnökei közül hárman is Shavkat Mirziyoyev, üzbég, Kassym-Jomart Tokayev kazah, valamint Sadyr Zhaparov kirgiz elnök, mint a Türk Államok Szervezetének tagországainak képviselői személyesen jelen volt a budapesti csúcson. Türkmenisztán, pedig Magyarországhoz hasonlóan, mint megfigyelő állam a szervezetben magas szinten képviseltette magát az eseményen.
A budapesti csúcstalálkozót a közép-ázsiai média, mint a régió számára kiemelt külpolitikai eseményt mutatta be, melynek célja a Türk Államok Szervezetének megerősítése, egy közös jövőkép és stratégiai irányvonal meghatározása a szervezeten belül.
Az üzbég média viszonylag nagy részletességgel nyomon követte, fókuszálva a budapesti esemény eredményeire és az üzbég elnöknek a szervezet jövőjével kapcsolatos kijelentéseire, melyek a türk államok közötti sokoldalú együttműködések fejlesztésének prioritásait érintették. Kiemelt hírként jelent meg az üzbég sajtóban bemutatva Shavkat Mirziyoyev üzbég elnöknek a szervezettel kapcsolatban politikai téren tett javaslatai, amelyek a türk államok közötti stratégiai partnerségről, örök barátságról és testvériségről szóló szerződés megkötésének jelentőségét emelték ki. Az üzbegisztáni sajtó jelentős figyelmet fordított a szervezettel kapcsolatos gazdasági partnerség kérdéseire, „TURK-TRADE” elektronikus platform létrehozásának kérdésére és a 2025. novemberében Taskentben megrendezésre kerülő Türk Államok Nemzetközi Fórumát a Multimodális Szállítmányozásról és Logisztikáról konferencia előkészületeire.
Az üzbég média mellett a kazah sajtó is nagyon hasonló módon számolt be a budapesti csúcsról, illetve a Magyarországon tartózkodó kazah elnöknek a türk nyelvű államokat tömörítő szervezettel kapcsolatos kijelentéseiről. A kazah média az eseménnyel kapcsolatban alapvetően azt emelte ki, hogy Budapest először adott otthont ilyen jellegű csúcstalálkozónak a szervezeten belül, és bár informális volt a találkozó jellege, a tárgyalások rendkívül fontosak voltak Kazahsztán és minden résztvevő számára, tekintettel a világban zajló eseményekre. Emellett Tokayev elnök csúcstalálkozón történő felszólalásával kapcsolatban a kazah sajtó hangsúlyozta, hogy a jelenlegi összetett geopolitikai helyzetben a szervezeten belüli együttműködés rendkívül fontossá válik olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az ipar, a közlekedés és logisztika, a mezőgazdaság és a digitalizáció.
A budapesti eseményről a kirgiz és a türkmén média is beszámolt. A kirgiz sajtóban a kirgiz elnöknek a Türk Államok Szervezetével kapcsolatos kijelentéseit és annak Kirgizisztánnal kapcsolatos vonatkozásait emelték ki, aláhúzva Sadyr Zhaparov államfőnek a zöld energia területén tett közös projektek megvalósítására való felhívását, melyben kitért a Kambar-Ata Vízerőmű-1 építésének stratégiai jelentőségére, valamint a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasúti projektre is, amely erősítheti a regionális kapcsolatokat és 900 km-rel lerövidítheti a Kína és Európa közötti logisztikai útvonalat.
Dél-Kaukázus
A Dél-Kaukázusban igen erős érdekellentétek vannak a Türk világ kapcsán. Örményország és Azerbajdzsán radikálisan ellentétesen ítéli meg a szervezet működését, célját és szerepét. Az örmény sajtóban bár kapott figyelmet a csúcs, arról inkább rövid tényszerű cikkek jelentek meg. Közös pontként emelhető ki, hogy az örmény szerzők hangsúlyozzák, hogy Törökország megszállás alatt tartja Észak-Ciprust, valamint, hogy a tagországok közül például Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán vezetői az április 3–4-én Szamarkandban megrendezett Közép-Ázsia–EU csúcstalálkozó eredményeként közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben többek között megerősítették támogatásukat az ENSZ Biztonsági Tanácsának 541-es (1983) és 550-es (1984) számú határozatai mellett, amelyek elítélik az úgynevezett „Észak-Ciprusi Török Köztársaság” kikiáltását, és felszólítják az államokat, hogy ne ismerjék el azt.
Azerbajdzsánban széles visszhangot kapott a budapesti TÁSZ csúcs. Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev személyesen vett részt a találkozón, ami önmagában sok hírtartalmat generált. Azerbajdzsán számára a TÁSZ fontos kapcsolódási pont, ezért a sajtóban fontos szerepet kapott annak a hangsúlyozása, hogy Baku milyen formában vesz részt a szervezet munkájában. Azerbajdzsán kulcsszereplő az OTS-ben: 2024-ben a kereskedelme a tagországokkal elérte a 6,89 milliárd dollárt. Aktívan részt vesz a Türk Beruházási Alapban és a Középső Folyosó fejlesztésében, amelynek szállítási volumene 62%-kal nőtt. Infrastrukturális beruházásai (vasút, kikötők, repülőtér) erősítik regionális logisztikai szerepét. A COP29 keretében Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal zöldenergia-egyezményt írt alá, támogatva az EU energiabiztonságát. Emellett digitális és pénzügyi integrációt is szorgalmaz, megerősítve szerepét a türk térség központi országaként.
Kapott a csúcs tágabb geopolitikai szintű értékelést is. A Caliber.az portálon megjelent elemzés például azt emeli ki, hogy minden sikeres nemzetközi szervezet mögött egy világos cél, realista stratégia áll – nem csupán kulturális vagy eszmei közösség. Az Európai Unió például az újabb háborúk elkerülésének céljával született, és hatékonyan működött, amíg ideologikus expanzióba nem kezdett. A TÁSZ ezzel szemben az azeri álláspont szerint egy olyan stratégiai feladatra épül, amely valódi dinamizmust hordoz: a szétszakított eurázsiai kontinens újraegyesítése, a béke visszahozása a globális napirendre. Ez nem elvont gondolat, hanem geopolitikai realitás: az TÁSZ tagállamai ellenőrzik az egyetlen működőképes szárazföldi útvonalat Európa és Ázsia között, különösen a Kaszpi-tengeren át. A cikkben kiemelik, hogy a szervezet területe Kínától és Pakisztántól egészen Európa szívéig, Budapestig húzódik. A Budapesti Nyilatkozat megerősítette, hogy a tágabb eurázsiai térség közlekedési, energetikai és digitális összeköttetésében az OTSZ kulcsszerepet játszik. A csúcson elhangzott beszédek kiemelték a Középső Folyosó (Kína–Kaszpi–Törökország–EU) jelentőségét. Az TÁSZ tagállamai konkrét lépéseket tettek a közös infrastruktúra, digitális együttműködés, beruházások és védelmi ipar terén is. Az TÁSZ az együttműködésre, multikulturalizmusra és deszekuritizációra épít – békét és fejlődést kínálva egy stratégiai szempontból széttöredezett kontinensnek – foglalja össze a TÁSZ együttműködés jelentőségét a szerző.
Kelet-Ázsia
A budapesti informális TÁSZ-csúcsról nem jelentek meg cikkek a kínai médiumokban. Bár Pekingnek bilaterális alapon rendkívül fontos partnerei a TÁSZ-tagországok, Kínának megvannak a fenntartásai a szervezettel kapcsolatban, mivel mindenképpen el kívánja kerülni a pántürkizmus felerősödését Közép-Ázsia országaiban, amelyet lehetséges kockázatként értékelne Xinjiang-Uyghur tartomány miatt saját biztonságára és stabilitására. Saját stratégiai érdekeltségei miatt a közép-ázsiai régióban azt sem érdekelné pozitívan, ha Ankara a TÁSZ-on keresztül esetlegesen fel tudná erősíteni befolyását Közép-Ázsia országaiban.
A Türk Államok budapesti találkozójáról jellemzően nem jelentek meg cikkek a dél-koreai és japán médiában, legfeljebb leíró jellegű, a találkozó tényéről beszámoló tudósítások. Érdekes adalék azonban az informális TÁSZ-csúcshoz kapcsolódóan egy nem dél-koreai sajtóorgánumban megjelent, de dél-koreai szerző által írt véleménycikk, amely arról értekezik, hogy a jelenlegi globális átalakulás közepette felértékelődnek az olyan multilaterális platformok, mint a TÁSZ, Magyarország megfigyelő státusza a szervezetben pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezet kiterjeszthetné együttműködését az altáj gyökerekkel rendelkező országokra, például Dél-Koreára, Japánra és Mongóliára is.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai sajtó nem mutatott komoly érdeklődést a Türk Államok Szervezetének budapesti csúcsértekezlete iránt. A térség legnépesebb államaiban (India, Pakisztán, Banglades) nemhogy önálló elemzés vagy véleménycikk nem látott napvilágot a témában, de még a nemzetközi hírügynökségektől átvett beszámolókat, tudósításokat sem közöltek a csúcsértekezlettel kapcsolatban.
Délkelet-Ázsia
A főbb délkelet-ázsiai híroldalak, például az Antara (Indonézia), a The Nation (Thaiföld), a Free Malaysia Today, a The Straits Times (Szingapúr), a Bangkok Post (Thaiföld), The Philippine Daily Inquirer (Fülöp-szigetek) és a VNExpress (Vietnám) sem a nemzetközi hírügynökségektől átvett, sem saját anyagokban nem számoltak be a Türk Államok Szervezetének Budapesten tartott informális csúcstalálkozójáról. A tudósítások hiánya több tényezőre vezethető vissza:
Geopolitikai fókusz: A délkelet-ázsiai média gyakran a regionális fejleményeket és az országukat közvetlenül érintő kérdéseket helyezi előtérbe. A közép-ázsiai, türk és török ügyekre összpontosító eseményeket nem feltétlenül tartják közvetlenül relevánsnak elsődleges közönségük számára.
Korlátozott kétoldalú elkötelezettség: A Türk Államok Szervezete elsősorban a török nyelvi és kulturális kapcsolatokkal rendelkező országokat tömöríti. A délkelet-ázsiai nemzetek nem vesznek részt közvetlenül ebben a blokkban, ami valószínűleg a médiaérdeklődés csökkenéséhez vezet.
Forráselosztás: A médiumok az erőforrásokat a közönség érdeklődése és stratégiai fontossága alapján osztják el. A nemzeti érdekek szempontjából periférikusnak ítélt eseményekről való tudósítás nem feltétlenül élvez prioritást.
Bár a csúcstalálkozónak jelentősége lehet a tágabb értelemben vett nemzetközi kapcsolatokban, közvetlen hatása a délkelet-ázsiai országokra minimálisnak tűnik, amit a jelenlegi lokális médiakínálat is tükröz.
Közel-Kelet
A török Anadulu Ajansı beszámolóját azzal kezdte, hogy a csúcstalálkozó kapcsán értékelte a türk népek jelentős hozzájárulását a világ civilizációjához a történelem során, beleértve maradandó örökségüket Európa és Ázsia kulturális és politikai formációiban, valamint fontos szerepüket a kortárs politikai, gazdasági és társadalmi fejleményekben, s hozzájárulásukat a regionális és globális békéhez. A Türk Államok Szervezetének célja a közös török identitás erősítése, amely tükrözi a türk népek kultúráját, hagyományait, nyelvét és történelmét, a tagországok közötti együttműködés és koordináció fejlesztése, valamint a gazdasági integráció előmozdítása a türk világban. A vezető török híroldal kiemelte annak jelentőségét, hogy államfői szintű találkozót először tartottak egy megfigyelő országban, mely rávilágít a TÁSZ befogadó és együttműködő struktúrájára, rámutatva arra is, hogy a megfigyelő tagok szerepe megerősödött a TÁSZ-on belül. Ha alaposan megvizsgáljuk a Budapesti Nyilatkozatot, elmondható, hogy a TÁSZ erős akaratot mutatott egy intézményesített és többdimenziós együttműködési mechanizmus létrehozására a tagországok és a megfigyelő országok között.
A „Türk álmok a remény és a megvalósulás között” címmel számolt be az eseményről a Daily Sabah. A kormányközeli török lap kihangsúlyozza, hogy a TÁSZ vezetői most először találkoztak az EU területén, tesztelve a „türk blokk” képességét, hogy áttérjen a szavakról a tettekre. A csúcstalálkozó, melynek házigazdája Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt, két makacs kérdést hagyott nyitva a Duna felett. Először is, vajon Orbán vendégszeretete azt jelzi-e, hogy Magyarországnak valóban vannak befolyásos barátai Brüsszelen túl is? Másodszor, képes-e a 15 éves TÁSZ a szlogenekről olyan részletes projektekre áttérni, mint a digitális pénztárcák, a gyorsabb áruellenőrzések és mindenekelőtt a nem orosz gáz? A szavakról a tettekere való áttérést megfelelően bizonyítaná, ha a Türk Befektetési Alap (TIF) elkezd majd projekteket finanszírozni, jelzi a cikk írója. A Budapesti Nyilatkozat a TIF „projekttevékenységeinek elindítását” sürgette, udvarias, de nyilvános lökést adva arra, hogy a pénznek el kell kezdeni áramlani. Eldaniz Gusseinov, az isztambuli Ibn Haldun Egyetem kutatója szerint a „tényleges pénzkifizetés” a szimbolizmustól a valódi tartalomig vezető legtisztább lépés. Amint a pénz átlépi a határokat, a befektetők a TÁSZ-t olyan partnerként fogják kezelni, amely érdemi magánszektorbeli támogatást nyújthat. A csúcstalálkozó másik fontos témája az áruforgalmi késedelmek leküzdése volt. A Középső Folyosó napokat veszít a határellenőrzések papírmunkája miatt. A Budapesti Nyilatkozat nem vezet be új megoldást, de üdvözli a 2022-ben Szamarkandban aláírt Egyszerűsített Vámfolyosó Megállapodás végrehajtását, amely lehetővé teszi az elektronikus adatmegosztást a késedelmek csökkentése érdekében. Bár nem csodaszer, elkerülhetővé teszi a költséges infrastrukturális fejlesztéseket. A Daily Sabah megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök hangsúlyozta a Folyosó stratégiai értékét: „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szervezeten belüli együttműködésnek a Középső Folyosó sikere érdekében, és számítunk a tagállamok támogatására.” A török híroldal elemzése emlékeztetett, hogy az olyan országok, mint Magyarország és Törökország, óvatos egyensúlypolitikával viszonyulnak a helyzethez: gazdaságilag is bevonják Pekinget, ugyanakkor nyugati fegyvereket vásárolnak, és most harmadik pillérként támaszkodnak a TÁSZ-ra is. A blokk könnyűszerkezetes szerkezete – amely elkerüli a vétójogot és a merev bürokráciát – illik a tranzakciós diplomáciájukhoz. A Daily Sabah végül felhívja a figyelmet arra, hogy az igazi próbatétel a csúcstalálkozó ragyogásán túl rejlik. Vajon képes lesz-e a „török évszázadról” szóló retorikát köbméter gázzá, zökkenőmentes digitális tranzakciókká és a Középső Folyosón gyorsan mozgó konténerhajókká alakítani?
A közel-keleti régió arab országaiban alig, vagy egyáltalán nem kapott figyelmet az esemény.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs, Klemensits Péter, Nagy Angelina,
Sárkány László, Seremet Sándor, Szakáli Máté